Napról napra óvoda http://lenvirag.blogger.hu Kedves Érdeklődő, aki rátaláltál erre az oldalra! Ebben a blogban szeretném Veletek megosztani mindazt, amit az elmúlt 36 évben az óvodáról, a gyerekekről, gyerekektől "megtanultam" és mindazt ami jó kedvre derít, elgondolkodtat, vagy gyönyörködtet. hu Képről képre: Dobozba zárt képek Március 15-re http://lenvirag.blogger.hu/2017/03/10/keprol-kepre-dobozba-zart-kepek-marcius-15-re

 

Petőfi Sándor: János vitéz (közös alkotások)

]]>
Fri, 10 Mar 2017 19:18:13 +0100 148728_102753
Cinege album: Gólya hét képről képre http://lenvirag.blogger.hu/2017/03/09/cinege-album-golya-het-keprol-kepre

Gólya-dal
(Gryllus Vilmos)
Kémény tetején
kelepel a gólya,
Fészkét gallyakból,k
is ágakból hordja.
Belseje néhány
puha-pihe szalma,
Gólyafiókák
kicsi birodalma.

De mikorra aztán
vége van a nyárnak,
Felnőnek a gólyák,
csak az őszre várnak.
Messzire szállnak,
napsütötte délnek,
Övék már az egész világ,
mégis visszatérnek.

Mese a piros kalapos békáról (Lengyel mese, átdolgozta: Sebők Éva)


Két kisbéka élt a Zöld Völgyben. Kutykuruty, a kisebbik, folyton elégedetlenkedett...

Morcosan nézte a zöld füvet, zöld vizet meg a saját zöld kabátját.

- Csúnya a kabátom! - nyafogta durcásan.

- Ugyan miért? - álmélkodott Brekeke, a nagyobbik.

- Az is zöld, mint minden. Jaj, de unalmas!

- Tudod,mit? Kiakasztunk egy meghívót, hogy akinek csak van piros valamije, jöjjön hozzánk vendégségbe. Hej, de vígan leszünk majd!

Kiakasztották a meghívót. Nagy, öreg béka tappogott a fűz alá.

- Hát ez meg mire jó? - csóválta a fejét. - Vendégség...

- Hogy jól mulassunk!

- Ej, csak aztán sírás ne legyen a vége! - intette őket az öreg.

De már ekkor, kop-kop-kop, kopogtak is a vendégek. Két piros bóbitás harkály jött elsőnek, utánuk a katicabogarak, mögöttük meg a légyölő galóca ballagott, különleges, fehér pontokkal, ezüstfoltokkal díszített piros kalpagjában. A kisbékák irigyen, sóhajtozva nézték őket. Mindenki valami pirosban büszkélkedett. Kínálgatták a vendégeket gyöngyvirág poharakból hajnali harmattal, tücskök húzták a talpalávalót, remekül mulattak. De jaj - miféle hang zavarja meg vidámságukat?

- Kelep! Kelep! Itt vagyok! - bólogatott jókedvűen a gólya. - Piros a csizmám, nekem is szól hát a meghívás, igaz? Táncolni akarok a mulatságtokon!

Hanem a kisbékáknak ekkor már hűlt helyük volt, zsupsz! - fejest ugrottak a vízbe, s kereket oldottak, a gólya meg kénytelen-kelletlen hazament. De a kisbékák nem okultak az esetből. Piros kabátkát, piros kalapkát szabtak-varrtak maguknak, abban szökdécseltek a tóparton.

Látta ezt a bölcs, öreg béka, és így sopánkodott:

- Jaj, csak baj ne legyen belőle!

A gólya meg a fészkéről belátott a Zöld Völgybe, s észrevette az ugrándozó kis piros alakokat. "Magától sétáló kalapok?" - csodálkozott, és nyomban odasietett. Közelebb érve látta, hogy a kiöltözött kisbékák hancúroznak ott, a legteljesebb nyugalomban.

- No, már most nem bújtok el előlem! - rivallt rájuk. - Idepiroslik a kalapotok!

Ekkor rettentek csak meg a kisbékák! Akárhova ugrottak, felhangzott a gólya kelepelése:

- Nem bújtok el, itt piroslik, ott piroslik a kalap!

- Dobjátok le gyorsan azokat a piros holmikat! - kiáltott rájuk egy nagy, zöld levél rejtekéből a bölcs, öreg béka.

Jobbra röppent a kabát, balra a kalap, s a két kisbéka zöld kabátjában máris besurrant a zöld fűbe, máris beugrott a zöld vízbe.

- Hová lettek? - bökdöste csodálkozva a kalapokat a gólya. Bizony, hiába bökdöste, nem menekültek a kalapok. Hű, de mérges volt!

A két kisbéka pedig ott csücsült a zöld víz mélyén, ott kuksolt a zöld kabátban, beleolvadva a sok-sok zöldbe. Aligha kívánnak maguknak egyhamar piros kalapot, piros kabátot!

Sz. Pál-Kutas Orsolya: Békakesergő

Béka, béka, brekeke,
Tóba lóg a feneke.
Leveleken ugrálna,
Ha a lába nem fájna.

Minap kinn a határba,
A kis gólya megvágta.
De a béka ügyes volt,
A patakhoz eliszkolt.

Most levélen kesereg,
Mert ugrálni nem mehet,
Ne félj béka holnapra,
Ugrálhatsz a patakba.

Szalai borbála : A gólya csizmája

Jaj, de csinos,
de szép piros
a gólya csizmája!
Mért megy benne
térdig bele
pocsolyába, sárba?!

Sose bánjad
a csizmámat! -
feleli a gólya.
- Minden este,
szép fényesre,
mosom én a tóban!

Jön a gólya!

A gyerekek a békák. Hason fekszenek a szőnyegen, a fejüket a karjukra fektetik, és nem mozdulnak. Kiválasztunk egy gyereket, ő lesz a gólya, aki magasra felhúzott lábakkal lépdeli át a békákat. Aki megmozdul, azt a gólya elkapja és megcsiklandozza. Mielőtt elindul a gólya, hogy ennivalót keressen, a  következő versikét mondogatjuk: 

Bújj be béka a bokorba,
erre lépdel most a gólya,
ha rád talál hosszú csőre,
nem mégy többet esküvőre.
Forrás: http://golyameskete.blogspot.com

Szűcs Imre: Csizma van a gólya lábán

Csizma van a gólya lábán,
piroslik a szára,
piros, piros, égő piros,
két rubint az ára,
bele is lép a kótyonfity
minden pocsolyába!

Hosszú lábú gólya néni,
Mit akar ma ebédelni?
- Békacombot, hosszú kígyót,
Nekem egy kis jó falatot!
Brekeke, brekeke,
Forog a kút kereke!

Hosszú lábú gólya bácsi,
Mit akar kend vacsorálni?
- Békahúst, brekeke.
Ejnye, bizony jól esne!
- Tessék hát belőle!
Mind elugrik előre

]]>
Thu, 09 Mar 2017 19:11:05 +0100 148728_102752
Gólya tízszer http://lenvirag.blogger.hu/2017/02/18/golya-tizszer

Kép forrása: ffkoekeloere.blogspot.nl

Éhes volt az öreg gólya,
békát fogni ment a tóra.
Ám a béka sem volt rest,
Vízbe ugrott egyenest.

Kép forrása: Dzieciaki w domu


Kép forrása: krokotak.com

Szalai borbála : A gólya csizmája

Jaj, de csinos,
de szép piros
a gólya csizmája!
Mért megy benne
térdig bele
pocsolyába, sárba?!

Sose bánjad
a csizmámat! -
feleli a gólya.
- Minden este,
szép fényesre,
mosom én a tóban!

Kép forrása: Renáta Hovoříková

Márkus Katalin: A gólya vacsorája

Fészek szélén áll a gólya,
lenézett a kerek tóra.
A nap már lenyugodott, de
őkelme nem vacsorázott.
Békacombra fáj a foga
ezért néz a kerek tóra.
Tópartján ül béka Béni
fél szemmel a gólyát nézi.
Rosszat sejt, és fél nagyon,
vajon merre bujdosson?
Jól ismeri már a gólyát,
és a békás vacsoráját.
Ezért gondolt egy nagyot,
kerek tóba fejest ugrott.
Látta ezt a fehér gólya,
mi lesz most a vacsorája?
A békacomb már elugrott,
jó lesz, ha egy siklót fogok.
Óvatosan leszállt a rétre,
hogy a siklót becserkéssze.
Jaj! a sikló nem vigyázott,
már a gólya csőrében ficánkol.
Gyorsan lenyelte a gólya,
s így lett ő a vacsorája.
Kortyolt egyet a tó vízéből,
majd, jóllakottan hazarepült.
Béka Béni megnyugodva
bújt a lapulevél ágyba.
Nem lett belőle vacsora,
mert a gólyát jól becsapta.

Kép forrása: marigiani.blogspot.gr

Gólya viszi a fiát. Ebben a játékban két idősebb gyerek úgy fog kezet, hogy egymás csuklójába kapaszkodnak. Ekkor egy kisebb gyerek ráül a karjukra, és addig hordozzák ide-oda, amíg el nem fáradnak. Közben ezt mondogatják:

Gólya viszi a fiát, 
hol felveszi, hol leteszi, 
Viszi, viszi, 
itt leteszi, hopp!

Egy másik változat:

Gólya viszi a fiát,
Arany lepedőbe!

Harmadik változat:

Gólya viszi a fiát,
mi meg a kis …...-t (a kisgyerek neve).

 

Még egy magyar népi játék: Gólyázás (Ha kipróbáljátok ezt a játékot, nagyon vigyázzatok egymás épségére!)

Ezt a játékot bottal játszák. Ha csak két játékos van, akkor az egyik feldobja a botját, a másik pedig megpróbálja eltalálni a sajátjával.


Kép forrása: Preschoolactivities .us

Szűcs Imre: Csizma van a gólya lábán

Csizma van a gólya lábán,
piroslik a szára,
piros, piros, égő piros,
két rubint az ára,
bele is lép a kótyonfity
minden pocsolyába!

Kép forrása: Preschoolactivities .us

Békás tóra gólya szállt

Békás tóra gólya szállt,
Kerek tóba besétált.
Hajlottak a fűszálak,
Intettek a békának:

Béka vigyázz!
Ki ne bújj!
Guggolj le és lapulj!

De a béka nem ügyelt,
Intő szóra nem figyelt,
Kiugrott a tópartra,
Hamm, a gólya bekapta!

(játékos mondóka, ölbevéve a gyermeket a végén a nyakába "harapunk".

Kép forrása: Martina Starostová

Gólya-dal
(Gryllus Vilmos)
Kémény tetején
kelepel a gólya,
Fészkét gallyakból,k
is ágakból hordja.
Belseje néhány
puha-pihe szalma,
Gólyafiókák
kicsi birodalma.

De mikorra aztán
vége van a nyárnak,
Felnőnek a gólyák,
csak az őszre várnak.
Messzire szállnak,
napsütötte délnek,
Övék már az egész világ,
mégis visszatérnek.

Kép forrása: eviminaltintopu.com

Kiszámoló fogóhoz:

Gólya gólya brekeke,
Kell-e béka pecsenye?
Itt van már,
Tessék hát,
Fogj magadnak egy békát!

A kertben vagy a szabadban egy nagyobb területet jelölünk ki, ez lesz a békás, amiben a gólya sétálgathat majd. A többi gyerek béka lesz, akik a tavon kívül állnak, és kukucskálva ezt mondják:

"Gólya, gólya, berekeke,
kell-e békapecsenye?"

Belépnek a tóba, és ott folytatják:

"Itt van már, tessék hát,
fogj magadnak egy békát!"

Ekkor a gólyának nagyon gyorsan el kell kapnia egy békát, de mindig csak a kijelölt tóban kaphat el valakit. Akit elkaptak, az lesz a gólya.


Kép forrása: mentootlet.blogspot.hu


]]>
Sat, 18 Feb 2017 08:30:37 +0100 148728_102732
Könyvajánló: Makaramuki és a Beszélő Szék kalandjai http://lenvirag.blogger.hu/2016/11/21/konyvajanlo-makaramuki-es-a-beszelo-szek-kalandjai Közelednek az ünnepek és mi törjük a fejünket, hogy mivel is lepjük meg gyerekeinket. Ebben a bejegyzésben most ehhez szeretnék segítséget nyújtani.

Talán két hete, hogy találtam egy bejegyzést, mely arról szólt, hogy megjelent egy mesekönyv, melynek címe: Makaramuki és a Beszélő Szék kalandjai és én rögtön tudtam, hogy ez a könyv kell nekünk, Cinegéseknek a könyvespolcunkra. Egyrészt azért, mert már a címe is elvarázsolt. Egy fura név  és egy beszélni tudó szék. Kíváncsivá tett. Másrészt az írója - Kovalovszki Zoltán- és a könyv illusztrálója - Virág Jácint - is Nagykovácsiban élnek és az elképzelhetetlen, hogy a Nagykovácsiban élő óvodásaim ne ismerjék meg ezt a történetet. Azonnal megrendeltem, másnap el is kezdtem mesélni és....

A folytatás előtt bemutatnám Nektek a mi örökmozgó gyerekeink "lefekvéshez kapcsolódó hagyományait":

Első felvonás: Az ágyazás

Ebéd után, mint mindenütt letesszük az ágyakat, de azért mint minden ez is kicsit bonyolult és sok-sok időbe telik, mert mindenhonnan kérések özöne zúdul ránk:

- Én a Marci mellett akarok aludni!

- Én meg az Emese és a Zselyke között... és így tovább.

Hosszú, hosszú percek telnek el azzal, hogy minden kívánságnak eleget tudjunk tenni, de előbb vagy utóbb mindenki óhaja teljesül és végre, valahára minden ágy a helyére kerül.

Aztán következik a második felvonás: Az átöltözés

- Nem találom a pizsamám!

- Hol a rongyim?

- Az öltözőben hagytam az alvós állatom. Behozhatom?

- Nem tudom levenni! Nem tudom felvenni! Segíts összehajtani!... és így tovább.

Azért szép lassan, de elkészül mindenki és kezdődik a harmadik felvonás: A vándorlás

Aki elkészült társat keres, akivel beszélgethet, könyvet nézegethet. Csoportok alakulnak ki az ágyakon és elmélyült beszélgetések a "világ nagy dolgairól" vagy stoppolós játék egy-egy könyv nézegetése közben és bizony elég lassan megy, hogy mindenki a helyére keveredjen és felhangozhasson a meseváró mondókánk:

"Mese, mese, mátka, pillangós határba

Ingó-bingó rózsa, hallgass most a szóra!

Hallgasd meg a mesémet, képzelj hozzá képeket, álmodj róla szépeket"

Mire eljutunk idáig az bizony általában több, mint félóra, de legtöbbször még ennél is több. Ez azért lényeges "információ", mert hogy van egy "szabályunk": a meseidő 1/2 2-ig tart és bizony sokszor előfordul, hogy csak egy nyúlfarnyi időnk marad arra, hogy "álmot hozó" történetet mondjunk.

Miért volt fontos, hogy mindezt leírjam? Azért, hogy érezzétek a "csodát", amire ez a könyv képes volt:

Még csak két napja meséltük a könyvet, amikor is feltűnt, hogy egyre többen segítenek ágyazni. Valahogy egyre kevesebb segítséget kértek az átöltözésnél. Sőt! Azt vettük észre, hogy a nagyobbak segítenek a kisebbeknek vetkőzni, öltözni, hajtogatni, és amikor elhangzott a mondat, hogy lassan kezdenénk a meseváró mondókát, akkor mindenki pillanatok alatt megtalálta az ágyát.

-  Mi történt Veletek? - tettem fel a kérdést.

- Nagyon várjuk a folytatást és szeretnénk, ha sok idő maradna a mesére. - fogalmazta meg a választ Marci.

Hát erre képes ez a mesekönyv, melyben 9 történet szól a kalandokról és készülőben van a folytatás, melyet nagyon várunk!!!!

Befejezésül egy részlet egy szülői levélből:

"Andrist kértem, hogy rajzolja le azt, ami a legkellemesebb érzést adja most számára az életben. Ő a beszélő széket rajzolta le."

Tiszta szívvel ajánlom Mindenkinek Nagykovácsi határain belül és kívül, hogy látogasson el

Makaramuki és a Beszéő Szék oldalára:

http://makaramuki.hu


 

]]>
Mon, 21 Nov 2016 07:15:09 +0100 148728_102617
Egy nap az óvodáért 4. http://lenvirag.blogger.hu/2016/04/09/egy-nap-az-ovodaert-4 Szülői segítséggel a Föld napján

Ebben a bejegyzésben egy csokorral azokból az ötletekből, mely eddig kimaradt és biztos, hogy nem kell "szabványosítani":

Főzöcskézés:

Forrás: http://www.1001gardens.org/2014/07/20-mud-kitchen-ideas/#arvlbdata

Utazás a Föld körül:

Kép forrása: http://www.nogg.se

Kép forrása: http://www.creativeideesandsolutions.com/

Homokozás:

Kép forrása: Kodo Kids

Vizezés:

Kép forrása: Joy Guscott

Sarazás:

Kép forrása: 1001gardens.org

Rakosgatás:

Kép forrása: Nature Explore

Befejezésül egy-egy ötlet
Hogyan csinálhatunk gyorsan rendet az odvaron (is)?

Kép forrása: stjohnseward.org

Hogyan struktúrálhatod a teret?

Kép forrása: canstockphoto.com

Hogyan legyen minden kéznél?
Kép forrása: Lucas Training and Consultancy (LTCL)
+1 kérés:
A tavaszi megújulás közben gondoljatok az "apró népre is! Készítsetek bogárszállót, madár és lepkeitatót is!

Kép forrása: Found on flickr.com
Jó időt és jó hangúlatú együtt munkálkodást kívánok minden kicsinek és nagynak!

Kép forrása: cariingrassia.com

]]>
Sat, 09 Apr 2016 08:19:59 +0200 148728_102226
Egy nap az óvodáért 3. http://lenvirag.blogger.hu/2016/04/08/egy-nap-az-ovodaert-3 Szülői segítséggel a Föld napján

Színház és mese az udvaron (is):

Kép forrása: Brincadeira de Criança

Kép forrása: memphisbotanicgarden.com

Kép forrása: farm3.static.flickr.com

Zene.bona a kertben (is):

Kép forrása: letthechildrenplay.net

Kép forrása: missoluciones-pangala.com

Képek forrása: Angelita Muller

Festés, rajzolás, Kézműveskedés a kertben (is):
Kép forrása: Mummy Musings and Mayhem

Kép forrása: Natural Playgrounds Company

Kép forrása: tts-group.co.uk

Kép forrása: pondparkns.ik.org

Kép forrása: Found on flickr.com
Befejezésül egy kis matamatika:
Kép forrása: Lucas Training and Consultancy

Kép forrása: goric.com

Kép forrása: natureplaynz.co.nz

]]>
Fri, 08 Apr 2016 09:05:02 +0200 148728_102224
Egy nap az óvodáért 2. http://lenvirag.blogger.hu/2016/04/07/egy-nap-az-ovodaert-2 Szülői segítséggel a Föld napján

Árnyékolók

Kép forrása: Optimum Garden

Kép forrása: wefollowpics.com

Kép forrása: wefollowpics.com

Kép forrása: Found on detail-online.com
Kép forrása: naturalparentsnetwork.com

Utak:
Kép forrása:play-scapes.com

Kép forrása: Planejamento Infantil

Kép forrása: Living Green with Baby

Kép forrása: Earth Wrights

Kép forrása: https://search.yahoo.comhttps://search.yahoo.com
Kép forrása: buzzfeed.com

Kép forrása: Apartment Therapy

]]>
Thu, 07 Apr 2016 09:04:41 +0200 148728_102222
Egy nap az óvodáért 1. http://lenvirag.blogger.hu/2016/04/05/egy-nap-az-ovodaert-1 Szülői segítséggel a Föld napján

Évek óta hagyomány az óvodánkban, hogy a Föld napján a szülők segítségével szépítgetjük. Ehhez keresgéltem ötleteket és arra gondoltam, hogy hátha Nektek is jól jön egy-két ötlet:

Pet palack újrahasznosítása

Kép forrása: Amazing Interior Design

Kép forrása:paulinaarcklin.nl

Kép forrása: balconygardenweb.com

Kép forrása: ArchitectureArtDesigns

Kép forrása: Guía de Jardinería

Kép forrása: sfglobe.com

Kép forrása: unavidalucida.com.ar

Kép forrása: Washington Post

Kép forrása: Adventures Of Adam

És, ha már elfáradtunk a munkában, akkor jöhet a JÁTÉK:
Kép forrása: http://www.slowtrav.com

Kép forrása: SIMONEmadeit Party Printables

Kép forrása: https://www.yahoo.com

Kép forrása: blog.travelpod.com

]]>
Tue, 05 Apr 2016 09:17:13 +0200 148728_102219
Képről képre: Robot kiállítás http://lenvirag.blogger.hu/2016/03/05/keprol-kepre-robot-kiallitas Így kezdődött:

A folytatás:

 

Köszönjük a látogatást!

]]>
Sat, 05 Mar 2016 17:47:22 +0100 148728_102135
Az árnyék tízszer http://lenvirag.blogger.hu/2015/08/15/az-arnyek-tizszer

1. Boldizsár Ildikó: Az árnyék meséje

Valamikor réges-régen az árnyékok is színesek voltak. Az embereknek nem kellett tükörbe tekinteniük, ha meg akarták nézni magukat. Elég volt rápillantaniuk az utca kövére vagy a ház falára, és rögtön látták, hogy csálén áll a kalapjuk vagy leszakadt a kabátaljuk. Az árnyékok engedelmesen követték az embereket, és nagyon büszkék voltak pompás külsejükre. Nem volt közöttük két egyforma, mint ahogy az emberek világában sem akadt ilyen. Ha az emberek megálltak, hogy elbeszélgessenek, az árnyékok is szóba elegyedtek egymással:

– Hallottátok, mi történt azzal a zöld kockás fickóval? – kérdezgették. Vagy:

– Nem tudjátok, mi lehet a piros sapkással? Olyan régen láttuk! És hol van az a sárga hasú a csíkos nadrágjával?

Talán örökre így is maradt volna, ha egy napon az egyik árnyék azt nem gondolja magában: „Miért kell nekem folyton az ember nyomában járni? Miért nem mehetek oda, ahová én akarok? Unom már, hogy mindig őt kell követnem, az ő ritmusára kell lépnem, az ő mozdulatára kell emelnem a karom. Akkor kell ébrednem, amikor ő kikel az ágyból, s csak akkor aludhatok el, ha ő már álomra hajtotta a fejét. Elég volt ebből!”

Az árnyék még aznap elmondta bánatát a többieknek. Az árnyékok sugdolózni kezdtek egymás között: – Igaza van! – mondogatták. – Mi nem akarjuk többé követni az embereket!

Így hát azon kezdték törni árnyékfejüket, hogyan szabadulhatnának meg tőlük. A kisfiú árnyéka azt eszelte ki, hogy délben, amikor a legkisebbre kell zsugorodniuk, töpörödjenek kicsire, és ne kezdjenek növekedni, amikor a nap továbbindul az égen. De a többiek nem akarták ezt, mert attól féltek, hogy örökre kicsik maradnak. A mesemondó árnyéka azt találta ki, hogy bújjanak álruhába. Elmesélte, hogy az állatok között is vannak álruhás állatok. Nem hitték el neki, de a tudós árnyéka elmagyarázta, hogy a tövises sáska a levelekhez tud hasonlítani, a botsáska a fák ágaihoz, az üvegsügér pedig a víz színéhez. Ezen az árnyékok jót nevettek, és már sorolták is, ki milyen álruhába bújna legszívesebben: teáskanna… füles kosár… hintaszék… vitorlás hajó. De egyiknek sem sikerült, hiába próbálgatták.

– Tudjátok mit? – szólalt meg akkor a futó árnyéka. – Szökjünk meg tőlük!

– De hogyan?

– Talán akkor a legkönnyebb, amikor alszanak. Lemászunk az ágyukról, és csöndben kisurranunk a házak ajtaján. A tisztáson megvárjuk egymást… – mondta az árnyék, de befejezni már nem tudta a mondatot, mert a futó futásnak eredt.

Nagy volt az izgalom azon az estén az árnyékok között. A kislány árnyéka annyira izgatott volt, hogy elfelejtette utánozni a kislányt fogmosás közben. A táncosnő árnyéka mindent összekevert: ha a táncosnő a bal kezét emelte, ő a jobbot tette fel, ha a jobb lábát lendítette, neki a balja lendült. Szerencsére senki sem vette észre a tévedéseket.

Aztán eljött az éjszaka. Az árnyékok búcsú nélkül hagyták ott az embereket, és boldogan gyülekeztek a tisztáson. Hang nélkül indultak az erdő felé. Vándoroltak egész éjszaka, siettek, hogy minél messzebb kerüljenek az emberektől. Menet közben arról álmodoztak, milyen jó lesz majd ezentúl azt csinálni, amihez kedvük van.

Az éjszaka után eljött a reggel is. Fölkelt a nap, ébredeztek a színek is. De hiába jött szemét dörzsölgetve a piros, ásítozva a zöld, álomittasan a világoskék, az erdő közepét nem tudták beragyogni.

Ott, az erdő közepén, száz meg száz fekete alak kuporgott, ott kuporgott az egész árnyékvilág. Abban a pillanatban, amikor leváltak az emberről, elveszítették színeiket, kockáikat, pöttyeiket meg csíkjaikat, és egyformák lettek valamennyien. Bánták már a szökést, és szerettek volna visszafordulni, de nem találták a visszafelé vezető utat. Az emberek a keresésükre indultak, és késő délután rájuk is találtak. De attól kezdve az árnyékok nem láthatták többé az emberben magukat, és az ember sem láthatta magát bennük.

2. Árnyékfogó

Kiolvasunk egy fogót. Elkezdi kergetni társait. A megfogás módja különös: a fogónak az éppen üldözött játékos árnyékára rá kell lépnie. Ha ez megtörtént, akkor ezt hangosan közli a megfogott játékossal, és ettől kezdve ő lesz az új fogó. Válasszunk egy játékvezetőt, aki az árnyékra-lépéseket ellenőrzi. A játékot napos időben, déltájban játszhatjuk. Kora reggel és késő délután túl hosszúak az árnyékok és így a megfogás túl könnyű.

3. A színház:

Kép forrása: Found on awhitecarousel.com

Kép forrása: Found on designmom.com

4. Játék a kezekkel:

Kép forrása: Found on flickr.com

Kép forrása: Found on etsy.com

5. A rajzolás

Kép forrása: Found on palisadespreschool.org

Kép forrása: Found on alittlelearningfortwo.blogspot.com

6. Árnykép készítés:

Kép forrása: Found on playbasedlearning.com.au

7. Építés

Kép forrása: Found on pre-kteacher.tumblr.com

8. Napóra készítés:

Kép forrása: Found on otherwiseeducating.blogspot.com

Kép forrása: Found on scholastic.com

9. Elemlámpás "játék" (kísérlet)

Kép forrása: Found on nature-watch.com

10. Feladatlapok

Kép forrása: Found on kidsunder7.com

Kép forrása: Found on kleuteridee.nl

További ötletek: https://hu.pinterest.com/akarczewicz/az-árnyék/

]]>
Sat, 15 Aug 2015 07:10:17 +0200 148728_100810