Napról napra óvoda

Kedves Érdeklődő, aki rátaláltál erre az oldalra! Ebben a blogban szeretném Veletek megosztani mindazt, amit az elmúlt 36 évben az óvodáról, a gyerekekről, gyerekektől "megtanultam" és mindazt ami jó kedvre derít, elgondolkodtat, vagy gyönyörködtet.

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

Segítség! Portfóliót írok: a módszerek felsorolása (ha nem is teljes)

www.femina.hu

I. Nevelési módszerek

("Hagyományos" felosztás szerinti felosztás: követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, elismerés, büntetés)

1. A meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás módszrei:

  • valamennyi oktatási módszer
  • meggyőzés
  • példa, pédakép, minta állítás
  • pozitív megerősítés
  • bírálat, önbírálat
  • beszélgetés, tudatosítás
  • előadás, vita, tájékoztatás
  • beszélgetés, tudatosítás
  • elvárás
  • vizsgálódás
  • dícséret, pozitív éttékelés, érintés
  • rábeszélés
  • kivárás
  • élmények biztosítása
  • mese. bábozás, drámajáték

2. Tevékenység megszervezésének módszerei:

  • megbízás, követés, ellenőrzés
  • verseny
  • játékos módszerek
  • gyakorlás

3. Magatartásra ható módszerek:

a.) Ösztönzés módzserei: helyeslés, biztatás, elismerés, dícséret, jutalmazás

b.) Kényszerítő módszerek: felszólítás, (parancs, büntetés)

c.) Gátlást kiváltó módzserek: felügyelet, ellenőrzés, tilalom, átterelés, elmarasztalás

II. Oktatási módszerek:

1. Az információ forrássa szerint:

a.) verbális: előadás, elbeszélés, beszélgetés, magyarázat

b.) szemléltetés: közvetlen (bemutatás, kísérlet), közvetett ( művészeti alkotások, fénykép, film, rajz, ábra, piktogram)

c.) gyakorlati: kiselőadás, munkálkodás, projekt, szerepjáték, didaktikus játék, tanulmányi kirándulás, a gyerek önálló megfigyelései

2. Megismerő tevékenység szerint:

a.) receptív (érzékszervi - tapasztalati)

b.) reproduktív (előadás, elbeszélés, beszélgetés, magyarázat)

c.) részben felfedező (Kooperatív módszerek, megbeszélés)

d.) felfedező, kutató (projekt, kooperatív módszerek)

3. Az oktatás logikai íránya szerint:

a.) Induktív módszerek megbeszélés előadás magyarázat elbeszélés vita szemléltetés projektmódszer kooperatív oktatási módszer szimuláció–szerepjáték, játék

b.) deduktív módszerek: megbeszélés, magyarázat, vita

4. A tevékenységek írányításának szempontjai alapján:

a.) Pedagógus dominanciájú:  magyarázat, elbeszélés, megbeszélés, előadás elbeszélés

b.) Pedagógus-gyermek együttműködésén alapuló: megbeszélés, szemléltetés

c.) gyermeki dominanciájú: projekt, kiselőadás, szerepjáték, játék,

5. Didaktikai fekadat szerint:

a.) Az új ismeretek tanítása-tanulása: szemléltetés, vita, megbeszélés

b.) A képességek tanítása-tanulása, fejlődésének segítése: kooperatív tevékenykedés, projek.t
vita, játék, fejlesztő játék

c.) Alkalmazás módszerei:egyéni feladat, szemléltetés. megbeszélés, projekt

d.) A rendszerezés és a rögzítés:gyerek által tartott kiselőadás és szemléltetés.megbeszélés.
egyéni, páros és kiscsoportos feladat megoldásfeladat

"Minta" a témahetek tervezéséhez

Témahét terv/ napi bontás

Dátum: 2015. szeptember 28 – október 2.

Feldolgozásra szánt téma: Őszi gyümölcsök

Indító élmény: Almaszüret

Lezáró élmény: Almás palacsinta mézes dió öntettel (sütés)

Hétfő: mozgás (almaszüret)

Kiemelt tevékenység tartalma:

  • Fel és lelépések, ugrások
  • Mászás
  • Gurítás, célba gurítás

Kiemelten fejleszthető képességek:

  • Mozgások összerendezése
  • Téri tájékozódás
  • Bátorság

Felkínált (kiegészítő) tevékenységek:

  • Érzékelő játékok: íz, forma, tapintás
  • Gúla építés almából, ágakból
  • Fogó és futó játékok
  • Körjátékozás
  • Érzékelés (ízlelés, tapintás, szaglás)
  • Tervező és együttműködő készség
  • Figyelem koncentráció
  • Összehasonlító képesség

 

 

Értékközvetítési tartalmak:

  • Hej, a sályi piacon (körjáték
  • Alma, alma, piros alma (mondóka)
  • Az alma (mese)

Módszerek, eszközök:

  • Közvetlen szemléltetés, beszélgetés, magyarázat, bemutatás
  • kosarak, gyűjtött ágak

Feladatok, az ismeretek bővítésének lehetőségei:

  • A mozgás iránti igény felkeltése, fenntartása
  • Reális énkép alakítása
  • A fa részei, (relációk: magasabb. vastagabb)
  • Az alma jellemzői (szín, forma, nagyság)

Reflexiók:

Kedd: Környező világ felfedezése, matematikai tartalmak

Kiemelt tevékenység tartalma:

  • Az őszi gyümölcsök felismerése, megnevezése, összehasonlítása

Kiemelten fejleszthető képességek:

  • Érzékszervek működése
  • Ismeretek felidézésének, emlékképek előhívásának képessége
  • Logikai képességek: analizáló, szintetizáló képesség

Felkínált (kiegészítő) tevékenységek:

  • Gyümölcslé készítése
  • Mérések, becslések (súly, folyadék)
  • Fa építése síkban, ágakból, építőjátékokból
  • Piacos, főzőcskézős játék
  • Nyomdázás gyümölcsökkel nagy papírra

  • Együttműködési készség
  • Tervező, konstruáló képesség
  • Térlátás fejlesztése

 

Értékközvetítési tartalmak:

  • A már ismert gyümölcsökkel kapcsolatos mondókák, versek, játékok

Módszerek, eszközök:

  • beszélgetés, magyarázat, gyakorlás, bemutatás
  • gyümölcsök, gyűjtött ágak, mérleg, gyümölcsprés. átlátszó üvegek, csomagolópapír, tempera

Feladatok, az ismeretek bővítésének lehetőségei:

  • Egészséges táplálkozás szokásainak megalapozása
  • Higiéniai szokások erősítése
  • Halmazállapot változások megfigyeltetése
  • Nyomdázás technikájának gyakorlása

Reflexiók:

Szerda: Kézműves

Kiemelt tevékenység tartalma:

  • Mintázás (sodrás. gömbölyítés)
  • Mozaikkép ragasztás (tépés, vágás, gyűrés. ragasztás)

Ötletadás: gyümölcsök, gyümölcsfák

Kiemelten fejleszthető képességek:

  • finommozgás

Felkínált (kiegészítő) tevékenységek:

  • Rajzolás homokba botokkal
  • Homok gyümölcsök készítése
  • Gyümölcstál készítése, kóstolása
  • Gurítás almával kosárba (versenyjáték)
  • Feladatlap: nagyság szerinti sorba rendezés
  • Taktilis érzékelés
  • Esztétikai képességek
  • Figyelme koncentráció
  • Kéz-szem koordináció
  • Kudarctűrés, kitartás

 

Értékközvetítési tartalmak:

  • A már ismert gyümölcsökkel kapcsolatos mondókák, versek, játékok

Módszerek, eszközök:

  • bemutatás, ötletadás, gyakoroltatás
  • Színes, illatos só-liszt gyurma, selyempapír, olló, ragasztó, száraz és vizes homok, homokozó formák, kosár

Feladatok, az ismeretek bővítésének lehetőségei:

  • Részből egész

Reflexiók:

Csütörtök: Mese-vers, anyanyelvi képességek

Kiemelt tevékenység tartalma:

Mesehallgatás:

  • Az alma
  • Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack
  • Találós kérdések, nyelvtörők

Kiemelten fejleszthető képességek:

  • Figyelem
  • Képzelet – belső képek alkotásának képessége
  • Beszédkészség, hallási figyelem, hangok ejtése

Felkínált (kiegészítő) tevékenységek:

  • Szőlőszemezés, préselés
  • Sík és térbeli alkotások létrehozása szőlőszemekből
  • Festés szőlőlével papírra

  • Monotónia tűrés
  • Térlátás
  • Finommozgás
  • Idő észlelés

Értékközvetítési tartalmak:

  • Pete Margit: Hét szem szőlő (vers a hét napjaihoz)
  • Lipem, lopom a szőlőt

Módszerek, eszközök:

  • Bemutatás, előadás, ösztönzés
  • Szőlő, hurkapálca, fogpiszkáló, rajzlap, ecset

Feladatok, az ismeretek bővítésének lehetőségei:

  • A mesehallgatás szokásainak felelevenítése, megalapozása
  • Baleseti helyzetek és megelőzésük
  • A szőlő jellemzői és a halmazállapotok változásai
  • A festés technikájának gyakorlása

Reflexiók:

Péntek: Ének-zene, zenei képességek

Kiemelt tevékenység tartalma:

  • Körjátékozás: Hej, a sályi piacon, Lipem, lopom a szőlőt, Erre csörög a dió
  • Mondókázás: Alma, alma piros alma

Kiemelten fejleszthető képességek:

  • Ritmusérzék fejlesztés: egyenletes lüktetés
  • Együtt működés
  • Mozgás koordináció

Felkínált (kiegészítő) tevékenységek:

  • Diótörés, tisztítás, kóstolás
  • Célba gurítás dióval
  • „Kincskereső” játék
  • Festés diógurítással
  • Palacsinta sütése, diós – mézes öntet készítése

  • Finom mozgás fejlesztése
  • Térlátás fejlesztése
  • Hallási figyelem

Értékközvetítési tartalmak:

  • Csoóri Sándor. Ki lakik a dióhéjban? (vers, ének)

Módszerek, eszközök:

  • magyarázat, bemutatás, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés
  • Dió, kosár, aranyra festett diók, kalapács, diótörő, doboz tető, barna festék, palacsinta alapanyagai, méz

Feladatok, az ismeretek bővítésének lehetőségei:

  • Kalapács, diótörő balesetmentes használata
  • Munka jellegű tevékenységek sorrendje
  • Csonthéjas gyümölcsök tulajdonságai
  • Méz „halmazállapotának változásai

Reflexiók:

Napi ritmus

Kép forrása: Found on etsy.com

/A kép ugyan "időjárás" manókat mutat, de ha a pocakjukra a napirendhez kitalált ábrákat festünk, akkor a napirendben is segíthetnek "rendet tartani/

Napok ritmusa

Célunk egy folyamatos, rugalmasan kezelhető, egyéni igényekhez és fejlettséghez is igazítható életritmus kialakítása, mely állandóságot és biztonságot nyújt a gyerekek számára.

6 – 7 (1/2 8) óra között:

 

Tevékenységek:

A tevékenységekhez kapcsolódó szokások, szabályok, hagyományok:

- Játék, szabadon választott tevékenységek a felkínált lehetőségekből az ügyeletet biztosító csoportban illetve az időjárástól függően az udvaron vagy a tornateremben.

- Érkezéskor, távozáskor napszaknak megfelelő köszönés, elköszönés

- A tevékenységek befejezésekor a z adott csoport szokásainak megfelelően eszközök elrakása, rend helyreállítása

Feltételek megteremtése:

- A csoportokban dolgozó felnőttek nevének megismerése (változások)

- Az egyes csoportokban (tornateremben), udvaron) a tevékenységek és az eszközök helyének megismerése (felelevenítés, megerősítés)

- A csoportszoba, a tevékenységek előkészítése a napi tervek alapján (eszközök, alapanyagok, átrendezés stb.)

7 (1/2 8) – ½ 10 (1/2 11) óra között:

Tevékenységek:

A tevékenységekhez kapcsolódó szokások, szabályok, hagyományok:

- Gyerekek fogadása

- Szabadjáték a gyerekek választása alapján az időjárástól függően a csoportszobában, tornateremben, udvaron

- A gyerekek tevékenységének segítése

- A spontán kialakult helyzetekhez, tevékenységekhez kapcsolható egyéni és kiscsoportos kezdeményezések, fejlesztések a tevékenységben résztvevő gyerekek életkori és egyéni fejlettségének figyelembe vételével a napi tervek alapján

- Fejlesztő játékok, tevékenységek a nagyobbakkal a napi tervek alapján

- A csoportba érkező napszaknak megfelelő köszönése, köszöntése

- Egy-egy tevékenység befejezése után a rend helyreállítása

- Figyelmes, toleráns, egymást segítő magatartás a gyerekek és felnőttek között

- Konfliktusok megoldása egyéni fejlettségtől függően önállóan (segítségkérés és nyújtás, ha szükséges)

Mosdó használata szükség szerint (fejlettségtől függően segítséggel) a környezettudatos magatartási szokások betartásával (víz, szappan, törölköző)

Feltételek megteremtése:

A csoportba érkező gyerekek, szülők fogadása:

- napszaknak megfelelő köszöntés

- egyéni fejlettségtől, napi igénytől, hangulattól függően egyéni átvétel, tevékenységbe való bekapcsolódás segítése, ötletadás, beszélgetés, mondókázás, mesélés stb. (ha a gyerek igényli a szülők pár perces bevonásával

- elválást segítő, „vigasztaló tárgyak” behozatalának lehetősége, napközbeni helyének kialakítása

Szabad játék, tevékenykedés:

- az „állandó” játékhelyek, egyéb mindennapos tevékenységek és a hozzájuk szükséges eszközök, alapanyagok helyének kialakítása

- balesetek elkerülését segítő, nyugalmat sugárzó, tevékenységekre inspiráló környezet biztosítása természetes alapanyagok felhasználásával

- az aktuális projektekhez, a kialakult helyzetekhez, tevékenységekhez az átrendezhetőség biztosítása

- a feldolgozandó fogalmakhoz, a különböző tevékenységekhez játékszerek, kiegészítő eszközök, alapanyagok biztosítása

- egy-egy tevékenység fejlődését segítő kiegészítő eszközök készítéséhez szükséges feltételek biztosítása (hely, idő, eszköz, alapanyag

- a játék segítés módjai: ötletadás, kezdeményezés és igény szerint bekapcsolódás

Kezdeményezések, fejlesztések:

- projektekhez igazodó, figyelemfelkeltő, megtartást, elmélyülést segítő, ötletadó „dekorációk”

- a gyerekekkel összeállított napi és időszakos tevékenységi tervek összeállítása

- folyamatos konzultáció az óvónők között a dajka bevonásával és a logopédussal, fejlesztő pedagógussal

egy-egy gyerek fejlődéséről illetve a fejlődését segítő tevékenységekről

- a délelőtt megkezdett tevékenységek délutáni folytatásához, további fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása (információ, eszköz, alapanyag, hely idő)

- a jó közérzet kialakulásának segítése: folyadék pótlása (víz, tea, gyümölcslevek), zöldség és gyümölcstálak kóstolása, szellőztetés, melegebb ruhák le és felvétele egyéni igény szerint, mozgásos „percek” beiktatása illetve nyugalmasabb tevékenységek (mese, mondókázás, beszélgetések, könyvnézegetés stb. kezdeményezése

½ 8 - 9 óra között:

Tevékenységek:

A tevékenységekhez kapcsolódó szokások, szabályok, hagyományok:

- Folyamatos reggeli

- mosdóhasználat, kézmosás önállóan illetve az egyéni fejlettségtő függően segítséggel

- terítés (tányérba szalvéta, bögre) az étel mennyiségének kiválasztása, folyadék öntése önállóan illetve fejlettségtől függően segítséggel (felnőtt, csoporttárs)

- a kulturált étkezési szokások (halk beszélgetés, csukott szájjal evés, tányérba morzsázás, szalvéta szükség szerinti használata stb.) betartása

- a reggeli befejezése után szájtörlés, szék, helyre emelése, tányér, bögre a tálaló kocsi alsó polcára helyezése, szalvéta dobása a „vegyes” szemetesbe önállóan

Tálaló kocsi „rendje”:

- felső polc: „tiszta” pékáru, folyadék, felvágott, zöldség, vágódeszka

- középső polc: „tiszta terítékek, szalvéta

- alsó polc: használt terítékek (ételmaradék)

- szükség esetén arc és kézmosás

Feltételek megteremtése:

- a tálaló kocsi és a reggeliző asztal előkészítése

- megfelelő mennyiségű előre hajtogatott szalvéta biztosítása

- pékáru, felvágott, zöldség kosarakba, tálakra való „étvágygerjesztő” elhelyezése illetve különböző mennyiségre szeletelése (egész, fél, negyed)

- folyadék átöntése kisméretű kancsókba

- tej alapú reggeli italok esetében tea főzése és kancsókba töltése

½ 10 – ½ 11 óra között:

Tevékenységek:

A tevékenységekhez kapcsolódó szokások, szabályok, hagyományok:

- Beszélgető-kör:

- a délelőtt készült alkotások bemutatása

- beszélgetések érdekességekről, eseményekről, fogalmakról

- mese, vershallgatás, fejlesztőjátékok, drámajátékok

- közös tervezés, értékelés

- gyümölcs - zöldség tálak kínálása

- zöld percek

- csoportszoba rendjének visszaállítása minden gyerek aktív részvételével

- „körbe csalogatás”

- egymás türelmes meghallgatása

- a kezdeményezett játékok során figyelmes és, ha szükséges egymást segítő magatartás

Feltételek megteremtése:

- a kezdés és az időkeret függ az időjárástól, a délelőtt folyamán kialakult tevékenységektől és a gyerekek érdeklődésétől

- a befejezés minden esetben olyan tevékenység, amely biztosítja folyamatos mosdó használatot illetve az öltözés megkezdését

- a pénteki kör egy része minden eseten a heti események felelevenítése illetve a következő hét eseményeihez, tevékenységeihez a gyerekek ötleteinek összegyűjtése

Rendrakó mondókánk: Egy, kettő, három, én a rendet várom,

Aki nem rak rendet, cipeli a kendert.

Körbe „csalogatás”: Kör, kör ki játszik, csak a …. (gyerek neve)

 

½ 11 - ¾ 12 (12) óra között:

Tevékenységek:

A tevékenységekhez kapcsolódó szokások, szabályok, hagyományok:

- Mosdó használat folyamatosan

- Öltözködés az időjárásnak megfelelően

- Szabad játék és tevékenykedés az udvar egész területén

- bent megkezdett tevékenységek folytatása igény szerint és időjárástól függően

- megfigyelések, kísérletek, mozgást fejlesztő, énekes és körjátékok, kerti munkák érdeklődéstől függő kezdeményezése

- Séták, kirándulások, környező világ felfedezése, megfigyelése

- Sorrend:

1./ WC használata: egyesével, fiúk a deszkát felhajtva, WC lehúzása

2./ kézmosás: (szükség esetén arcmosás) egyszerre maximum ketten; ruhaujjat felhúzva, víz és szappan takarékos használatával, kézről a felesleges víz lerázása a csap fölött kéz szárazra törlése

- Sorrend: benti cipő levétele, nadrág (póló) cseréje, kabát, sál, sapka, kesztyű)

- A benti ruhák összehajtása és a padon hagyása, benti cipők párosával a cipőtartó részen.

- az öltöző rendjének megőrzése

- Az udvari játékok, eszközök, szerszámok balesetet elkerülő szabályainak betartása

- Ki és bemenetelkor a kint lévő felnőttnek „szólás”

- Egymásra figyelő, óvó magatartás

- A játékok és egyéb eszközök” épségének” megőrzése

- Bemenetelkor az udvar rendjének visszaállítása (játékok, egyéb eszközök összegyűjtése, elrakása, homok, kövek összesöprése, növények locsolása, madáretető, itató feltöltése stb.)

- Gyülekezést jelző mondóka: Gyertek haza ludaim

- Közlekedés a lehetőségektől függően a balesetek elkerülése érdekében libasorban, párosával vagy széjjel szóródva, saját tempóban az alapvető gyalogos közlekedési szabályok betartásával

- Szabad játék és tevékenykedés az előre megbeszélt területen belül

Feltételek megteremtése:

Fürdőszoba használata:

- Törölközők folyamatos cseréje, szappan pótlása, segítségnyújtás fejlettségtől függően

Öltözködés:

- Öltözőszekrények rendjének kialakítása (felső polc: hazamenő ruha, váltóruha; zsák: „tartalék” ruhák; kis zsák: szennyes; cipők a cipőtartón; kinti kabátok az álló fogason)

Játék az udvaron:

- A gyerekek igényeitől illetve a z ott kezdeményezésre szánt tevékenységektől függően alapanyagok, eszközök, szerszámok biztosítása

- Zsebkendő és ivási lehetőség biztosítása

- Mosdóhasználat: Gesztenyefa csoport

Séták, kirándulások:

- Az alapvető közlekedési és illemszabályok szabályok megismertetése (gyalogos, tömegközlekedés)

- Séták, kirándulások előtt ezek felelevenítése illetve az esetlegesen szükséges újabbak megbeszélése

- Folyamatos ellenőrzés, értékelés, pozitív magatartási formák kiemelése

¾12 (12) – 1 óra között:

Tevékenységek:

A tevékenységekhez kapcsolódó szokások, szabályok, hagyományok:

- Készülődés az ebédhez (gondozási teendők)

- Ebéd

- Vetkőzés sorrendje: fentről, lefelé

 

- Az alapvető étkezési és illemszabályok betartása

- Aki befejezte az ebédet folyamatosan a tálaló kocsira viszi a terítékét és a mosdóba megy.

(mosdóhasználat sorrendje: WC használat, kéz és arcmosás, fogmosás)

- Aki végzett a mosdóban a belső szobában játszhat vagy könyvet nézegethet, amíg az ágya lerakásra nem kerül

Feltételek megteremtése:

- Az asztalok megterítése (dajka (séták kirándulások alkalmával esetleg óvónő) és novembertől a naposok segítségével)

1 - ½ 3 (1/2 4) óra között:

Tevékenységek:

A tevékenységekhez kapcsolódó szokások, szabályok, hagyományok:

- Készülődés a pihenéshez (gondozási teendők)

Mesehallgatás

- Pihenés (a gyerekek igényétől függően ettől eltérhet ½ 3 -1/2 4 között)

- Mosdóhasználat folyamatosan

- Átöltözés pizsamába

Mesekönyv nézegetés, beszélgetések, amíg mindenki át nem öltözött

- Ébredés után átöltözés, ágynemű összehajtása (segítségnyújtás fejlettségtől függően

Feltételek megteremtése:

- folyamatos szellőztetés biztosítása

- Ágyneműk, pizsamák haza adása 2 hetente vagy szükség szerint

„Meseváró” mondókánk:

Mese, mese mátka pillangós határba,

Ingó-bingó rózsa, hallgass most a szóra,

Hallgasd meg a mesémet, képzelj hozzá képeket,

Álmodj róla szépeket!

 

½ 3 – 4 óra között:

Tevékenységek:

A tevékenységekhez kapcsolódó szokások, szabályok, hagyományok:

- Folyamatos uzsonna a só szobában (amikor valamilyen oknál fogva nincs dajka segítség, akkor a csoportszobában)

- Mosdó használat,

/időjárástól függően és annak megfelelő öltözködés vagy uzsonna befejeztével visszamenetel a csoportszobába/

- Lásd: folyamatos reggeli

Feltételek megteremtése:

- só szobapárologtató rendszerének bekapcsolása ¼ 3 körül

- uzsonna, tálaló kocsi előkészítése

½ 3 (4) - ½ 5 (5) óra között:

Tevékenységek:

A tevékenységekhez kapcsolódó szokások, szabályok, hagyományok:

- A gyerekek által szabadon választott játékok, tevékenységek időjárástól függően az udvaron vagy a csoportszobában

- Egyéni fejlesztések

- Délutáni játék, tevékenykedés az udvaron csak a gyerekekkel előre megbeszélt területen történik

- A gyerekek „átadása” az érte érkező felnőttnek: személyesen (ha igény van rá pár perces beszélgetéssel összekötve a nap fontosabb eseményiről illetve a gyerekkel történtekről elköszönéssel

Feltételek megteremtése:

- délelőtti tevékenységek folytatásához a feltételek biztosítása

½ 5 (5) – 6 óra között:

Tevékenységek:

A tevékenységekhez kapcsolódó szokások, szabályok, hagyományok:

- Játék az udvaron vagy az „ügyeletes” csoportban összevontan

- Az adott csoportban élő szabályok megtartása

- Gyerekek átadása az óvónőnek:

- személyesen, név szerint bemutatva és, ha van a gyerekkel kapcsolatos fontos információk átadása

- Elköszönés a gyerekektől

Feltételek megteremtése:

- az óvoda csoportjainak és a benne dolgozóknak a megismerése

 

A napok ritmusa

Kép forrása: Found on chocoeyes.blogspot.com


Színes napok

10 napos életritmus

A 10 napos életciklus kialakításával célunk:

- hogy minél jobban biztosítani tudjuk a projektekben előre megtervezett témakörök, fogalmak feldolgozásához szükséges változatos, választható tevékenységek feltételeit. (élmény, hely, idő, eszköz)

- hogy minél jobban ki tudjuk aknázni a spontán helyzeteket, a gyerekek saját érdeklődéséből, tevékenységéből adódó fejlődési, fejlesztési lehetőségeket.

Hétfő:

Mozgás napja (segítőnk a narancssárga manó)

A kezdeményezett tevékenységek által kiemelten fejlődő, fejleszthető képességek:

Motoros képességek fejlesztése:

Kondicionális:

- erő, gyorsaság, állóképesség

Koordinációs:

- mozgástanulás, szabályzás, alkalmazkodás, átállítás

- egyensúlyozás, ritmus, reakció, téri tájékozódás

- mozgásérzékelés, kinesztetikus érzékelés (saját testhelyzet), manipulációs érzékelés (szerekkel való bánásmód)

- helyes testtartás

ízületi hajlékonyság:

- aktív. Passzív

Egészségmegőrzés, egészséges életmód iránti igény kialakulásának megalapozása

Önismeret fejlesztése, reális énkép kialakulásának segítése

Szociális képességek fejlesztése stb.

A fejlődést, fejlesztést segítő tevékenységek

1. nap:

6. nap:

- szabad mozgások előre összeállított tornaszereken, eszközökkel az adott projekthez kapcsolódó keretjátékkal

- mozgásos játékok, torna jellegű gyakorlatok az időjárástól függően a tornateremben, az udvaron vagy a környezet adta egyéb lehetőségek felhasználásával

- egyéni, csapat és csoportversengések, versenyek eszközzel (pl. labda, kötél, szalag, bot, buzogány, babzsák stb.) vagy eszköz nélkül

- az évszaktól függően túrák, kirándulások, akadálypályák, kerékpározás, rollerezés, szánkózás, lovaglás, falmászás

- finommotorikát fejlesztő, reális énkép kialakulását, térben való eligazodást, keresztcsatornák összehangolódását segítő mozgásos drámajátékok

- hagyományőrző, mozgásos verseny és ügyességi népi gyerekjátékok

 

-

Kedd:

Környező világ felfedezésének napja (segítőink: a kék manó)

A kezdeményezett tevékenységek által kiemelten fejlődő, fejleszthető képességek:

Érzékelés, észlelés fejlesztése

Figyelem fejlesztése:

- hallási, vizuális

- megfigyelő képesség

- koncentrációs képesség

Megismerő képességek:

- információszerző és feldolgozó

- ismeretek alkalmazásának képessége

- kommunikációs képességek

- szövegalkotási képesség

- élethelyzetekben való eligazodás képessége

- önálló megismeréshez szükséges képességek

Tanulási képességek

Emlékezet

Személyes értékek tudatosításának képessége:

- önmagába vetett hit

- kíváncsiság, tudni „akarás”

- együttműködés, döntés

- aktív közreműködés igénye

Környezettudatos magatartás megalapozása és az ezekhez fűződő ismeretek elsajátítása stb.

A fejlődést, fejlesztést segítő tevékenységek

2. nap:

7. nap:

- a feldolgozás alatt lévő fogalmakhoz kapcsolódó séták, kirándulások, túrák, látogatások, helyszíni „foglalkozások

- „vendégek” meghívása a beszélgető-körbe

- környezet megóvását, rendjének visszaállítását és fejlesztését segítő munka jellegű feladatok végzése

- képességfejlesztő drámajátékok

- a mesterséges környezetben fellelhető alkotások megismerése

. védett növény és állatvilág, alapvető technikák megismerése illetve végzése

 

- kísérletek

- megfigyelések, felfedezések, tapasztalatok, - gyűjtemények bővítése, rendezgetése, felhasználása

- könyvnézegetés, „könyvek, leporellók, tablók készítése

- feladatlapok, munkakártyák, játékeszközök (pl. társasjáték, kirakó, dominó, memória, kártya) készítése és használata a témakörhöz kapcsolódva

- a múlt értékeinek, hagyományainak felfedezése, megőrzése, ápolása

- az energiahordozók megismerése,

- gyerekeknek kiírt pályázatokon való részvétel stb.

 

 

 

 

Szerda:

Alkotás napja (segítőnk: a sárga manó)

A kezdeményezett tevékenységek által kiemelten fejlődő, fejleszthető képességek:

Esztétikai képességek, érzelmek:

- élményképesség, befogadási készség

- megítélő, értékválasztó készség, újraalkotó képesség (kreativitás)

- szépérzék és ízlésformálás (természeti, társadalmi, művészeti)

Alkotókészség:

- könnyedség, rugalmasság, eredetiség

Élménybefogadó képesség

Élmények feldolgozásának, kifejezésének képessége

Beszéd, anyanyelv, kommunikációs és metakommunikációs képességek stb.

A fejlődést, fejlesztést segítő tevékenységek

3. nap:

8. nap:

- szabad alkotások és a feldolgozás alatt lévő projektekhez, fogalmakhoz kapcsolódó alkotások változatos vizuális technikákkal (festés, rajzolás, vágás, tépés, ragasztás) síkban

- a természeties és mesterséges környezet lehetőségeinek kiaknázása

- sütés, salátakészítés, tartósítási technikákkal való ismerkedés

- anyanyelvi, kommunikációs játékok

- mese, vers, mondóka, ritmikus szöveg „írás”, rögtönzött szövegek, párbeszéden alapuló drámajátékok

-„saját könyvek” összeállítása, illusztrálása

 

- szabad alkotások és a feldolgozás alatt lévő projektekhez, fogalmakhoz kapcsolódó alkotások változatos vizuális technikákkal térben

- ismerkedés hagyományőrző technikákkal, népi kismesterségekkel (szövés, hímzés, batikolás, fűzfaágfonás, nemezelés, csuhé, mézeskalács díszek, festékek készítése stb.)

- gyűjtemények felhasználása („természet kincsei”, textil, fa papír, kötél, gomb stb.)

- Vizuális művészeti alkotásokkal való ismerkedés

- Bábok, díszletek, jelmezek, kiegészítő eszközök barkácsolása

 

Csütörtök:

„Zöld” nap – drámajáték (segítőnk: a zöld manó)

A kezdeményezett tevékenységek által kiemelten fejlődő, fejleszthető képességek:

- Környezettudatos magatartás

- Egészséges életmód szokásai

- Szociális képességek:

- ön és társ ismeret,

- probléma megoldás,

- érdekegyeztetés,

- figyelem felkeltés,

- elfogadás, belátás, nyitottság, tolerancia,

- segítségnyújtás,

- következmények vállalása,

- csoporton belüli aktivitás

- „szereplés” vállalás

- Kommunikációs képességek:

- verbális kommunikáció (artikuláció, hangerő, hanglejtés, tempó, hangszín, stílus, kifejezőkészség, szókincs)

- nonverbális kommunikáció (gesztus, mimika, tekintet, mozdulatok, testtartás, távolság tartás)

A fejlődést, fejlesztést segítő tevékenységek

4. nap:

9. nap:

- reális énképet, társak megismerését, az együttműködés fejlődését segítő fejlesztő és drámajátékok játékok

- csoport szinten és kisebb csoportokban és egyénileg végezhető tevékenységek, a csoportéletből adódó munka jellegű feladatok

(kerti munkák, takarítás, játékok javítása, játékkészítés, állateledelek összeállítása)

 

- „kiselőadások”, bemutatások, „

- „vendégek” meghívása

- terepgyakorlatok

. feladatlapok, munkakártyák készítése

- tevékenységek a zöld óvoda, madár és lepkebarát kert megőrzéséért

 

Péntek:

Hangok napja (segítőnk: a lila manó)

A kezdeményezett tevékenységek által kiemelten fejlődő, fejleszthető képességek:

Zenei képességek:

- ritmus, dallam és hangszínérzékelés,

- dinamikai érzék,

- belső hallás,

- intonációs készség,

- hangképzés

- tonalitás érzék,

- zenei memória,

- zenei improvizáló készség, stb.

- érzelmek, hangulatok kifejezése zenében

 

A fejlődést, fejlesztést segítő tevékenységek

5. nap:

10. nap:

- ismerkedés dalokkal, énekekkel, népi dalos játékokkal,

- zenei képességeket fejlesztő játékok, drámajátékok

 

- ismerkedés hangszerekkel, zenei alkotásokkal

- hangszerkészítés

- szabad mozgás, mozgás zenére

- tánc, néptánc elemek megismerése

 

Megjegyzés: A felosztás csal irányadó. Mese-vers, mondóka és a matematikai tapasztalatok minden nap a kialakult helyzetekben és azok függvényében történik.

Projektek, témahatek, témanapok a Cinegében, a cinegefiókáknak

Kép forrása: http://theflossbox.blogspot.com.au/2012/02/embroidery-slips-tutorial.html

Elkészült a jövő évi projekt és témahét tervünk. Szemezgessetek, mazsolázzatok, hátha találtok egy-két olyan ötletet, mely megtetszik:

Tervezett projektek, témahetek, témanapok

2015/16.

2015. szeptember - december

  1. 1. projekt a befogadás és visszafogadás időszakára

 

A projekt címe: Manók és tündérek birodalmában (Játék a jelekkel)

A projekt várható időtartama: 10 nap (augusztus 31 – szeptember 11)

 

 

  1. 2. projekt a befogadás és visszafogadás időszakára

 

A projekt címe: Vigyázz magadra! Vigyázz a másikra! Vigyázz az „aprónépre” (manókra, tündékre)!

(Baleset megelőzés, balesetvédelem, veszélyforrások és elkerülésük)

(Elsősegélynyújtás Világnapja: szeptember 14)

A projekt várható időtartama: 5 nap (szeptember 14 – 18.)

 

Témanap:

  • Szeptember 8. Fecskehajtó nap

 

  1. 3. projekt

 

A projekt címe: „Ősz húrja zsong”

A projekt tartalma:

v  Ősz az erdőben és a manók életében (termények, termések, levelek)

v  Mihály napi hagyományok: szüret, vásár, (zöldségek, gyümölcsök) állatok behajtása (háziállatok)

v  A mindent járó malmocska (szept. 30. Népmese napja)

v  „ A zene az kell” (október 1. Zenei Világnap)

v  Állatok Világnapja (október 4.) 2015. év védett állatai

v  Búzától a kenyérig (október 16. Kenyér Világnapja)

A projekt várható időtartama: 25 nap (szeptember 21 – október 22.)

 

Témanapok:

  • Szeptember 22. Autómentes Világnap
  • Szeptember 23. Nemzetközi Hulladékgyűjtő Nap
  • Szeptember 30. Népmese napja
  • Október 11. Tojás napja
  • Október 15. Kézmosás Világnapja
  • Október 18. Magyar Festészet Napja

 

 

  1. 4. projekt

 

A projekt címe: Márton nap

A projekt tartalma:

v  Háziszárnyasok

v  Márton napi hagyományok

A projekt várható időtartama: 10 nap (november 2 -13.)

 

 

  1. 5. projekt

 

A projekt címe: Ilyen vagyok kívül, belül

A projekt tartalma:

v  Testkép, énkép, önismeret

v  Társismeret, elfogadás, kapcsolatok (szociometria)

v  „Így működik a tested”

A projekt várható időtartama: 10 nap (november 16 – 27.)

 

Témanapok:

  • November 19. Erzsébet nap
  • November 25. Katalin nap
  • November 26. Torta Világnapja

 

  1. 6. projekt

 

A projekt címe: „Éj mélyből fölzengő” (Karácsonyi ünnepkör, család)

A projekt tartalma:

Adventi hetek, napok:

v  András nap, vásár (november 30.)

v  Mikulás (december 6.)

v  Ambrus napja (december 7.) – mézeskalács

v  Luca napi népszokások

v  Madár karácsony

v  Manók karácsonya

v  Karácsonyváró délután

A projekt várható időtartama: 15 nap (november 30 – december 18.)

 

Témanap:

  • December 4. Borbála nap

 

 

 

2016. január – június

7. projekt:

 

A projekt címe: Tél szele hóval, faggyal jő”

A projekt tartalma:

v  Az idő körforgása

v  Vízkereszt (Három királyok napja: január 6.)

v  Újévi népszokások, hagyományok. jelképek

v  Hó, jég, jégvirág, hóember (Hóemberek világnapja: január 18.)

v  Medve napok (február 2.)

v  Farsang, télűző népszokások

v  Ültetés, hajtatás, csíráztatás

v  Az égig érő paszuly

A projekt várható időtartama: 35 nap (január 4 – február 19.)

 

Témanapok:

  • Január 22. Vince vessző hajtatás, Magyar kultúra Napja
  • Február 2. Vizes élőhelyek világnapja
  • Február 3. Balázsolás (a már iskolás Cinegések meghívása)
  • Február 11. Betegek Világnapja
  • Február 13. Bálint nap
  • Február 19. Zsuzsanna nap, Torkos csütörtök

8. projekt:

 

A projekt címe: Tavasz csalogató

A projekt tartalma:

v  Hóvirág

A projekt várható időtartama: 5 nap (február 22 – 26.)

 

 

9. projekt:

 

A projekt címe: „Tűz, víz, levegő” (Energiatakarékossági Világnap)

A projekt tartalma:

v  Megújuló energiák: szél, víz, nap

v  Környezet és természet védelme

v  Energiatakarékosság

v  Kísérletek

v  Időjárás elemei

A projekt várható időtartama: 5 nap (február 29 – március 4.)

 

Témanapok:

  • Március 2. Meseírás napja (Gyerekkönyvek napja)
  • Március 21. Nemzetközi anyanyelvi nap

10. projekt:

 

A projekt címe: „Kész a csatára a sereg” (Március 15.)

A projekt tartalma:

v  Huszárjátékok

v  Petőfi Sándor: János vitéz

A projekt várható időtartama: 5 nap (március 7 – március 11.)

 

 

11. projekt:

 

A projekt címe: „Tavaszi szél vizet áraszt” (Víz Világnapja)

A projekt tartalma:

v  A víz, mint éltető elem

v  A víz, vizes élőhelyek óvása

v  A víz megjelenési formái, fajtái (Képzeletbeli utazás a pataktól a tengerig)

v  Húsvéti készülődés (népszokások, hagyományok)

A projekt várható időtartama: 9 nap (március 16 – 23.)

 

Témanapok:

  • Március 20. Ölelés Világnapja
  • Március 21. Költészet világnapja, Bábosok Világnapja
  • Március 22. Nemzetközi párnacsata nap
  • Március 23. Meteorológiai Világnap

12. projekt:

 

A projekt címe: „Átváltozások” (Színházi Világnap)

A projekt tartalma:

v  Színházi játékok

A projekt várható időtartama: 3 nap (március 30 – április 1.)

 

Témanap:

  • Április 2. Autizmus Világnapja

13. projekt:

 

A projekt címe: „A hely, ahol élünk” (Föld napja – ápr. 22.)

A projekt tartalma:

v  A Föld, mint bolygó (űrhajós játékok) (Űrhajózás Világnapja ápr. 12.)

v  A Föld, mint élőhely

v  A föld, mint alapanyag (fajtái, felhasználása

v  A hely, ahol élek

A projekt várható időtartama: 15 nap (április 4 -22.)

 

Témanapok:

  • Április 6. Sport és testmozgás Világnapja
  • Április 11. Magyar Költészet Napja
  • Április 18. Cirkuszok Világnapja

14. projekt:

 

A projekt címe: „Édesanyám virágosat álmodtam”

A projekt tartalma:

v  Család, családtagok

A projekt várható időtartama: 5 nap (április 25 – 29.)

 

Témanap:

  • Április 29. Táncművészet Világnapja

15. projekt:

 

A projekt címe: „Tavasz van, mily gyönyörű tavasz van”

A projekt tartalma:

v  Madarak, fák napja (május 10)

v  Tavaszi zöldségek, gyümölcsök (saláta, répa, hagyma, eper, málna,)

v  Tavasz az erdőn, mezőn (akác, bodza, pitypang)

v  Pünkösd

A projekt várható időtartama: 20 nap (május 2 – 27.)

 

Témanapok:

  • Május 4. Szent Flórián (tűzoltók) napja
  • Május 8. Magyar kézműves fagylalt napja
  • Május 22. Kihívás napja – Apák köszöntése
  • Május 27. Gyereknap

16. projekt:

 

A projekt címe: „Iskola, iskola, ki a csoda jár oda?”

A projekt tartalma:

v  Kiskirály napok

v  Nagyok köszöntése

A projekt várható időtartama: 15 nap (május 30 – június 17.)

 

 

 

Éves tematikusterv 2015/16, tanév

Dátum:

Téma:

Ráhangolódást segítő élmény:

Aug. 31 – szept. 4.

Szokás, szabály, hagyomány rendszer felelevenítése, megalapozása

Játék a jelekkel

 

„Jelóra” készítése

Szept. 7 - 11.

Szokás, szabály, hagyomány rendszer felelevenítése, megalapozása

Játék a jelekkel

 

Memória játék készítése

Szept. 14 - 18.

Szokás, szabály, hagyomány rendszer

Felelevenítése, megalapozása

Baleset védelem, megelőzés, tűzvédelem

 

„Tűzoltás” vízi pisztollyal

Szept. 21 - 25.

Szokás, szabály, hagyomány rendszer felelevenítése, megalapozása

Ősz az erdőn

 

Séta az erdőben (gyűjtemények)

Szept. 28 - okt. 2.

Néphagyományőrző hét 1:

Mihály nap

Szüret, vásár, háziállatok behajtása

 

Almaszüret

Okt. 5 - 9.

Zöld ünnepek 1.: Állatok világnapja

Az év védett állatai

 

Mesekönyv összeállítás

Okt. 12 - 16.

Világnapok: Kenyér világnapja

Búzától a kenyérig

 

Kenyér sütése

Okt. 19 - 22.

A magyar népmese ünnepe

„A mindent járó malmocska”

 

Bábozás

Okt. 23 – 30.

Őszi szünet

 

Nov. 2. - 6.

Háziszárnyasok:

Tyúk, kakas, kacsa, liba, pulyka

Lapozgató könyv készítése képekből

Nov. 9 - 13.

Néphagyományőrző hét 2. :

Márton nap - lámpás készítés

 

Baromfiudvar látogatás

Nov. 16 - 20.

Ilyen vagyok kívül-belül:

Ön és társismeret, érzelmek, kapcsolatok

 

Tabló a gyerekek fotóiból

Nov. 23 - 27.

Ilyen vagyok kívül, belül:

Testrészek, érzékszervek működése, védelme

 

Készített fejlesztő játékok

Nov. 30 - dec. 4.

Néphagyományőrző hét 3.: Advent 1. Borbála ág, Mikulás

 

Csoki öntés, csoki figurák készítése

Dec. 7 - 11.

Néphagyományőrző hét 4.: Advent 2. Ambrus napja, Luca nap

 

Mézeskalács figurák

Dec. 14 - 18.

Néphagyományőrző hét 5.: Advent 3. Karácsonyváró hét - család

 

Zenehallgatás

Dec. 19 – jan. 3.

Téli szünet

 

 

2016.

 

Jan. 4 - 8.

Néphagyományőrző hét 6.: Újév szokások, jelképek, (Három királyok)

 

Lencsesaláta készítése

Jan. 11 - 15.

Az idő körforgása:

évszakok, hónapok, napok (az óra)

 

Óra gyűjtemény

Jan. 18 – 22.

Hóemberek

A víz halmazállapotai

 

Hóember építés

Jan. 25 - 29.

„Kismalac és a farkas”

Könyvtár látogatás

Febr. 1 - 5.

Néphagyományőrző hét 7.:

A medve

 

Színházlátogatás

 

Febr. 8. - 12.

 

Néphagyományőrző hét 8.:

Farsang

 

 

Képkiállítás a busó álarcokról

Febr. 15 - 19.

A tavasz ébredése (Zsuzsanna nap):

Ültetés, hajtatás, csíráztatás (hóvirág)

Bábozás: Az égig érő paszuly

 

Febr. 22 - 26.

Télűzés

hangszerek készítése

Kiszebáb készítés

 

Febr. 29 - márc. 4.

Várjátékok:

Várak, címerek, zászlók

Látogatás a Vajdahunyad várhoz

Márc. 7 - 11.

Március 15.

Huszárjátékok

Múzeum látogatás

Márc. 16 - 18.

Zöld ünnepek 2.: Víz Világnapja

Tengerek, tavak, folyók, patakok

 

Séta a Duna parton

Márc. 21 - 23.

Zöld ünnepek 2.: Víz világnapja

A víz, mint éltető elem

 

Akvárium készítése

Márc. 24 - 29.

Tavaszi szünet

 

Márc. 30 - ápr. 1.

Átváltozások

Színházi játékok

 

Színházlátogatás

Ápr. 4 - 8.

Zöld ünnepek 3.: Föld napja

A Föld, mint bolygó, űrutazós játékok

Planetárium látogatás

 

Ápr. 11 - 15.

Zöld ünnepek 3.: Föld napja

A Föld, mint élőhely, a környezet védelme

 

Filmvetítés

 

Ápr. 18 - 22.

Zöld ünnepek: Föld napja

A hely, ahol élek

Nagykovácsi, lakóhely, lakcím

 

Séta a tanösvényen

Máj. 2 - 6.

Tavasz erdőn, mezőn

Kirándulás, növények gyűjtése

Máj. 9 - 13.

Zöld ünnepek 4.: Madarak, fák napja

Kirándulás

Máj. 16 - 20.

Néphagyományőrző hét 9.: Pünkösd

Hagyományőrző mozgásos és versenyjátékok

Máj. 23. - 27.

Tavaszi zöldségek, gyümölcsök

Lekvár főzés

Máj. 30 - jún. 4.

Kiskirálynapok

„Emlékkönyv” készítése óvodai képekből

Jún.. 7 - 11.

Kiskirálynapok

Korona készítése

Jún. 14 - 18.

Nagyok köszöntése

Színházi játék

 

 

Segítség! Portfóliót írok! 5. A tevékenységi tervek készítéséhez

Forrás: www.lurkovilag.hu

Beszélgetünk, kérdezünk, vitatkozunk, értelmezünk és persze, hogy a portfóliók írása közben felmerülő kérdőjelekre próbálunk választ találni. Az egyik ilyen, sokszor elhangzó kérdés, hogy mi a csoda a különbség a projekt és a témahét között és hogyan kapcsolódnak ehhez a témanapok?

A projektek az én "felfogásomban" egy középpontba állított kérdés, progléma, tevékenység, fogalom köré felépített tevékenységi terv, melynek kezdő időpontját meg tudjuk határozni, de a befejezését csak "megjósolni" tudjuk, hiszen folyamatában bővülhet, szűkülhet a gyerekek érdeklődése, a tevékenységek közbeni új ötletek (gyerek, pedagógus) miatt. Keretterv ahhoz, hogy hányféle oldalról is tudjuk körbe járni a középpontba állított fogalmat, tevékenységet. Áttekinthetővé teszi a kapcsolható játék, munka lehetőségeket és az értékközvetítési tartalmakat.

"1. A projekt fogalma

A projektum latin eredetű szó, jelentése terv, tervezet/ajánlat, javaslat.

A projektek olyan komplex feladatok, amelyeknek középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásának feltárása, így a témát a gyermekek széles körű összefüggésben dolgozzák fel.

A cél sohasem a tanulás, hanem valamilyen konkrét produktum létrehozása. A tanulás mint kísérő eszköz van jelen, a főszereplők a produktum elérésére irányuló tevékenységek. A tanulás a tevékenységek tervezése, szervezése, a szokások alakítása, elsajátítása közben indirekt módon valósul meg.

A projektmódszer a gyermek érdeklődésére, a pedagógus és a gyermek közös tevékenységére épülő módszer. A megismerési folyamatok a projektek tevékenységeinek sorozatában valósulnak meg.

2. A projektmódszer jellemző jegyei

-    A nagyfokú szabadság, amelyet a gyermekek számára biztosít a célok kiválasztásától, a tervezéstől a feladat végrehajtásának módozatain keresztül egészen az elkészült produktum értékeléséig.

-    A konkrét, a mindennapi életből vett problémákat közösen oldják meg, eközben a gyermekek saját elképzelései is megvalósulnak.

-    A gyermekek aktív részvétele és érdeklődése biztosított, mert a gyermekek maguk választhatják ki érdeklődésük, képességeik, tempójuk szerint azokat a feladatokat, amelyek számukra vonzóak. Lehetnek ezek kiválasztott feladatok akár a téma feldolgozásából, akár a tervezésből, akár a megvalósítás folyamatából.

-    Az óvodapedagógus-gyermek és a gyermek-gyermek közötti természetes együttműködésre épül mind a téma kiválasztásában, mind a hozzá szükséges tudás megszerzésében, a kellékek és eszközök beszerzésében, a produktum elkészítésében és bemutatásának megszervezésében.

-    Központi témája (ami lehet élethelyzet vagy a komplex feladat megoldása) tevékenységekben vagy tevékenységek sorozatában valósul meg. Például szilvabefőtt télire: szilvaszedés, szilvavásárlás, -mosás, -válogatás, üvegmosás, szirupkészítés stb.

-    A téma jellegétől függően időtartama lehet rövidebb vagy hosszabb (nap, hét, hónap vagy akár több hónap).

-    A témafeldolgozás teljes, mivel az adott körülményekhez képest a lehető legtöbb összefüggés kerülhet felszínre (például a szilva mint gyümölcs, az egészség, a higiénia, a tartósítás módjai, az ősz jellemzői.

-    A tevékenységekbe integrált műveltségtartalmak sokoldalú tapasztalatok során épülnek be a gyermeki tudatba (például a szilva osztályozása alkalmával a nagyság, érettség, szín, számosság, tömeg, íz, a gyümölcs részei, egészség, vitamin műveltségtartalmak összefüggései természetes, valós közegben, közvetlen átélt tapasztalat hatására rögzülnek). A valóságos élettevékenységek maguk köré rendezik az ismereteket, ezáltal komplexszé és több szempontúvá válik a központi probléma feldolgozása. Eközben a gyermekek aktívan és cselekvően „élik” az életet, és megismerésük fő forrása a közvetlen tapasztalás lesz, amely így maradandó tudást biztosít.

- Kollektivizál és individualizál, mert közös tervezéssel, közös szervezéssel, közös végrehajtással és ellenőrzéssel együttműködésre, összedolgozásra, munkamegosztásra, kooperativitásra sarkallja a gyermekeket, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy ki-ki maga válasszon magának „testhez álló” feladatot – ezzel individualitásukat viszik a közös vállalkozásba.

-    A projekt megvalósulásába a szülői támogatás és közreműködési készség is bevonható.

3. A projektek fajtái

-    Egy gyakorlati feladat, mint például egy hasznos tárgy vagy dolog megtervezése és kivitelezése (például szilvabefőtt eltevése, kenyérsütés, farsangi jelmez készítése, csalamádé eltevése, szüret, madárkalács készítése, terrárium készítése, sziklakert építése az óvoda udvarára, könyvkötés).

-    Egy esztétikai élmény átélése (például oviújság készítése, betlehemezés, szüreti mulatság, anyák napja, színházi előadás).

-    Egy probléma megoldása (például a csoportszoba átrendezése, Újhagymát szeretnénk enni!, Hová menjünk kirándulni?).

-    Valamilyen tevékenység elsajátítása (például kerékpározni tanulok, varrás, körmöcskézés, szőnyegszövés).

-    Valamilyen tudás elsajátítása (például a tél, A homok, az egészség, a kutya, a dió, az óvoda környéke, családom).

4. A tervezés dimenziói

-    Egész éves folyamat tervezése, amely projektlehetőségek sorozatának terveiből áll össze (például Szüret, Márton-nap, Mikulás, Luca-nap, Farsang). Megjegyzendő, hogy ha valaki projektek sorozatában kívánja az óvodai életet megszervezni, korántsem fontos arra törekednie, hogy mindenáron az év teljes időszakát lefedje. Sőt arra is célszerű ügyelnie, hogy az egyes projektek között kellő időt hagyjon az élmények belső feldolgozására és lecsengésére.

-    Egy konkrét projekt megtervezése (ez a segédlet projekteket ajánl: Húsvét, Farsang stb.).

-    A projekt egy konkrét tevékenységének a megtervezése (ebben a segédletben mind az öt projekt egy-egy tevékenységének megtervezését ajánljuk).

5. A konkrét projekt megszervezésének folyamata

-    Előkészület a projekttéma kiválasztásához.

-    A pedagógus feladata: a gyermeki érdeklődés számbavétele, a lehetséges projekttémák összegyűjtése, és minden egyes téma fejlesztő hatásainak, integrációs lehetőségeinek felmérése.

-    A projekttémák gyermekek elé terjesztése, a gyermekek választása.

-    A gyermekek által kiválasztott projekt megtervezése.

-    A gyermekek és a pedagógus közös munkájának sorrendje:

-    a projekttéma tevékenységekre bontása,

-    a témával kapcsolatos már meglévő tudás, az eddigi tapasztalatok számbavétele,

-    információk gyűjtése, forrásuk feltárása és az információk gyűjtésének megtervezése,

-    az eszközök, szerszámok, kellékek számbavétele, beszerzésének megtervezése,

-    a felelősök, vállalkozók és „önként jelentkezők” regisztrálása,

-    az egyes tevékenységekhez idomuló produktumok kiválasztása, megadása, választási és változtatási lehetőségek biztosítása,

-    az egyes tevékenységek lehetséges sorrendjének összeállítása, véglegesítése, regisztrálása.

-    A projekttevékenységek lebonyolítása a regisztrált sorrend figyelembevételével. Ezek lehetnek a pedagógus és a gyermekek együttes tevékenységei, egyéni, páros és közös, valamint kooperatív munkaszervezési módokkal.

-    Az egyes tevékenységek produktumainak közzétételei (kiállítás rendezése, fotókiállítás, képeskönyv kiállítása, videofilm-bemutató, poszter, faliújság, dramatikus játék, előadás, táncház stb.) és a meghívottak körének kiválasztása.

-    A projektet értékelhetjük többféle módon: beszélgetéssel, az élmények felidézésével, ami segíti az élmények újra átélését, önértékeléssel, egymás tevékenységeinek értékelésével.


6. A projektmódszer előnyei az óvodai nevelés folyamatában

-    Meghagyja a világ egy és osztatlan voltát, és a teljesség élményével ajándékozza meg az óvodás gyermeket.

-    Alkalmas élethelyzetekben adódó tevékenységek általi tapasztalatszerzésre.

-    A tevékenységekben integrálódik a képességfejlesztés, rendeződnek a műveltségtartalmak, ismeretek.

-    A közvetlen környezet szemléletes alapját adja a megismerési folyamatok fejlődésének – az érzékelésnek, az észlelésnek, a figyelemnek, az emlékezetnek, a gondolkodásnak, a képzeletnek stb. és a gyermeki kísérletező igénynek.

-    Biztosítja az egyéni érdeklődés, az egyéni ütem, az önállóság és az öntevékenység lehetőségét, ez motiválóan hat a gyermekek téma iránti elkötelezettségére. Ezeket a motiváló hatásokat a pedagógus kihasználhatja a gyermeki önfejlődés inspirálására úgy, hogy eközben ő gyakran a háttérben maradhat.

-    A szabad önkifejezés lehetősége harmonikus lelkialkatot eredményez.

-    A szenzoros, percepciós, pszichomotoros fejlődés elsőbbséget nyer a konkrét tapasztalás során.

-    A cselekvések hatékonyabban segítik a személyiség fejlődését, mintha a felnőttől származnának a feladathelyzetek.

-    Mindig tartalmaz választási lehetőséget, így jól hasznosítható az egyéni érdeklődés motiváló ereje.

-    Teret ad a váratlan módosításoknak, kiegészítéseknek, újonnan fellépő igényeknek.

-    Támogatja az eltérő szükségletű gyermekeket, az eltérő tanulási stílusok érvényesülését.

-    A közösségi vállalkozás és az együttes tapasztalás során megvalósulhat a munkamegosztás."

(Körmőczi Katalin)

A témahét valójában nem más, mint a projekt egy részének "megvalósítási terve". Valójában részprojekt, melynek kicsi csalóka a neve, hiszen ez több hét is lehet, attól függően, hogy a gyerekek érdeklődését, aktivitását meddig tudjuk fenntartani úgy, hogy újabb és újabb tevékenységekkel, értékközvetítési tartalmakkal  bővítjük a körbejárandó dolgokkal kapcsolatos időszakot. A témahét a körbe járandó fogalmak mellett már konkrétan tartalmazza a felkínált, előkészített tevékenységek és értékközvetítési tartalmak mellett a fejlesztési célokat, feladatokat, képességeket, a tervezett indító és lezáró élményt, motivációt, a szükséges eszközöket, alapanyagokat stb.

A témanap a legrövidebb időszakos terv, ahol egy-két napra egy-egy problémát, fogalmat helyezübk középpontba.

Ha jól értelmeztem a "fogalmakat", akkor először elkészítjük a projekttervet, mely akár hónapokig is írányt mutathat a munkánkhoz. Aztán ezt lebontjuk heti tervekre (témahetekre) egészen addig, amig a projektben megtervezettek (kiegészülve az új ötletekkel) meg nem valósulnak. Ennek összeállításánál figyelünk arra is, hogy minél több írányú legyen a feldolgozás. Megjenjen benne minden tevékenységforma és értékközvetítési, fejlődést segítő lehetőség. (játékok, mukalehetőségek, mozgás, mese-vers, matematikai tartalmak stb.) A projektek és témahetek megvalósítása közben betervezhetünk témanapokat (napi tervek) is, amikor egy rövidebb időszakra egy "egyszerűbb dologra" koncentráljuk, írányítjuk a gyerekek figyelmét.

A tervezés formájának kialakításakor elképzelhető egy olyan forma is, amikor a témahetek a témanapokból állnak össze.

Pl. Projekt témája: Ősz (őszi időjárás. emberek munkája, környezet változásai, őszi zöldségek, gyümölcsök...., miért színesednek a levelek, őszi ünnepek.... és így tovább)

Témahét: Őszi gyümölcsök (dió, mogyoró, szőlő, körte, alma....)

Témanap: Dió

Témahét témanapokból: Őszi gyümölcsök

Hétfő: Dió (a napi terv tartalmazza at összes általunk felkínált tevékenységet és értéközvetítési tartalmat)

Kedd: szőlő

Szerda: alma

Csütörtök: Körte

Péntek: gyümülckosár

A tervezéshez mindig szorosan kapcsolódik az értékelés is Eddig is így volt és ezután is így lesz, hiszen a terv azért készül, hogy átgondoltan, tudatosan tudjuk a legjobb lehetőségeket felkínálni a gyerkőcöknek, de a terv készítése közben nem tudjuk, hogy hogyan is valósul meg és milyen eredménnyel, ezért a mind a tervet (mert már abban is véthetünk hibákat), mind a megvalósítást folyamatosan, szakaszosan és a végén értékelnünk kell, ahhoz, hogy tudjuk mit kell tennünk a következő időszakban. Ezt eddig is megtettük, de most a portfóliók  írását segítő összeállításban megjelent a "reflexió" fogalam. Nem új fogalom ugyan, de eddig nem ezt használtuk. A reflexió valójában nem más, mint "mérlegre tevés". Egy értékelő rendszer.

"Tevékenységeink másokra és önmagunkra tett hatásainak szisztematikus számbavétele."

(Falus-Kimmel)

A reflexió lehet:

  • helyzetértékelés
  • mérlegelés
  • ötlet egy-egy felmerülő probléma megoldására
  • felvetés

Kiterjedhet:

  • tudásra
  • folyamatokra
  • motivációkra, érzelmekre
  • viselkedésre, magatartásra
  • környezeti feltételekre

A reflexió részbe kerülhetnek pl.:

  • problémák
  • megfigyelések 8egy-egy gyerekről, kisebb csoportról is)
  • kérdések, melyek felvetődtek a tevékenységek során)9
  • továbbgondolás során született ötletek
  • kiegészítések (pl, amikor a tevékenységek közben a gyerekek vagy az óvónő egy "improvizált" ötlete valósul meg)
  • megerősítések
  • kételyek
  • tapasztalatok

(forrás: Kővári Istvánné)

A folytatásban megpróbálom a módszereket összegyűjteni.

 

 

 

Segítség! Portfóliót írok! 4. rész

Szociális képességek

I. Önmagunk elfogadásával, önismerettel kapcsolatos képességek

1. Pozitív énkép kialakításának képessége

2. Önismeret

3. Érzelmek tudazosságára, kifejezésére való képesség

4. Vélemények, dícséretek elfogadására való képesség

5. Önállóságra (egészséges életvitelre) való törekvés

6. Következmények vállalásának képessége

7. Önszabályozási képességek:

  • siker kezelés, kudarc tűrés
  • kitartás
  • felelősség vállalás
  • törődés
  • tolarencia

II. Szociális érdekérvényesítő képességek

1. Együttműködés

2. Versengés

3. Segítségnyújtás

4. Vezetés

5. Csoporton belüli aktivitásra való képesség

6. Szerepek vállalásának képessége

III. Együttélési képességek

1. Mások elfogadására való képesség

2. Mások véleményének, eredményeinek elfogadására való képesség

3. Kötődésre való képesség

4. Empátiára való képesség

5. Szabályalkotás, követés képessége

6. Erkölcsi szokások, szabályok követésének képessége

7. Probléma és konfliktuskezelés

8. Figyelemfelkeltés

9. Kreativitás

IV. Szociális kommunikációs képességek

1. Beszégetés képessége

2. Hallgatás, meghallgatás képessége

3. Interperszionális problémák elfogadásának képessége

Speciális képességek:

1. Művészeti

2. Műszaki, technikai

3. Konstrukciós

4. Pedagógiai

5. Vezetői

A képességrendszer elemei

Kép forrása: eletszepitok.hu

Személyes képességrendszer elemei

1. Önvédő képességek:

- Egészségmegőrzés képessége

- Szabadság, önállóság iránti vágy képessége

- Önállóságvédő képesség

2. Önellátó képességek:

- Fizikai, biológiai

- Önkiszolgálási

- Mozgás iránti igény

- Élmény iránti igény

- Önkifejezésre való alkalmasság képessége

3. Önszabályzó képességek:

- Önismeret

- Érzelmek tudatossága, kezelése

- Önbizalom, önbecsülés

- Felelősségtudat és vállalás

- Önállóság

- Kitartás

- Önfegyelem

- Terhelhetőség

- Én-hatékonyság (pozitív önértékelés)

- Szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív képességek

4. Önkifejező képesség

5. Speciális képességek (tehetség)

Motoros képességrendszer elemei

I. Kondicionális képességek

1. Erő:

a/ általános

b/ speciális (dobó, rugó, ütő...)

2. Állóképesség:

a/ anaerob (rövidtávú)

b/ középtávú

c/ aerob (hosszútávú/

3. Gyorsaság:

a/ reakció

b/ helyzet

c/ ciklikus gyorsaság (felgyorsulási képesség)

d/ aciklikus gyorsaság (ütő, dobó, rugó)

e/ szupermaximális gyorsaság (kényszerhelyzetből adódó sebesség - pl. esés, lejtőn futás)

4. Hajlékonyság, lazaság, mozgékonyság

II. Koordinációs képességek:

1. Mozgásra tanulásra, alkalmazásra, módosításra való képesség

2. Mozgás érzékelés, észlelés

3. Mozgás szabályozás képessége

4. Reakció, reagálási képesség:

a/ összekapcsolási-átállási képesség

b/ differenciáló-iírányító képesség

5. Gyorsaság koordináció képesség

6. Egyensúlyozás képessége.

a/ statikus

b/ dinamikus

7. Mozgás ritmus  érzékelésének képessége:

a/ ritmus visszaadás

b/ ritmus tartás

c/ ritmus alkotás

8. Téri tájékozódás képessége:

a/ saját test, testrészek mozgásának szabályozása

b/ idegen test mozgásának érzékelése

c/ összetett mozgások érzékelése

7. Finommotorikus képességek

Kapcsolódó képességek pl.:

- helyzetfelismerő és megoldó

- mozgás analizáló

- idő és tér észlelés

. múltbéli tapasztalatok felidézésének képessége

- elhatározó képesség

- kockázatvállalás

- figyelem összpontosítá

- elhatározás

- szem, kéz, láb koordináció.....

Kognitív (megismerő) képességrendszer elemei

I. Érzékelés - észlelés:

1. Mozgás és egyensúlyészlelés képessége

2. Látás érzékelés képessége.

- szem-kéz koordináció

- vizuális időrendiség

- formaészlelés

- vizuális ritmus

- színlátás

3. Hallás érzékelés képessége:

- auditív diszkrimináció

- beszédhang analízis

- ritmus

4. Taktilis érzékelés képessége

5. Térészlalés

- testtudat

- téri tájékozódás

5. Időészlelés

- sorrendiség

- tájékozódás

II. Emlékezet:

1. Emlékképek megőrzésének, felidézésének képessége

2 Rövid illetve hosszú távú auditív (echoikus), vizuális (ikonikus) vagy téri emlékezet

3. Mozgásos emlékezet

4. Időbeli emlékezet

III. Figyelem, megfigyelőképesség

1. Tartós figyelem

2. Intenzív figyelem

3. Szelektív figyelem

4. Megosztott figyelem

IV. Gondolkodás képességei:

1. Tudásszerző (pl. ismeretszerző és problémamegoldó) képességek

2. Tanulási képességek (pl. figyelem, emlékezet, feladattudat)

3. Kommunikatív (nyelvi és vizuális) képességek (pl. verbális ismeretközlés és vétel, ábraolvasás, ábrázolás)

4. Kombinatív képességek

Ízelítő azon képességekből, melyet "besorolhatunk még a gondolkodási képességcsoportok valamelyikébe:

  • környezet megismerésének képessége
  • elemi fogalomrendszer kialakításának képessége
  • különbségek észrevételének képessége
  • változások felfedezésének képessége
  • logikai összefüggésének képessége
  • analizáló-szintetizáló képesség
  • hiányok pótlásának képessége
  • általánosítás és konkretizálás képessége
  • rendszerező (összevonás, összehasonlítá, azonosítás, besorolás, sorrendfelismerés, általánosítás, fogalomalkotás, sorképzés, osztályozás) képesség
  • analógiai gondolkodás képessége
  • téri-idő tájékozódás képessége
  • szám és mennyiségfogalmak felismerésének képessége
  • társadalmi szokások, elemi szabályok megismerésére, elfogadására való képesség
  • hangulatok, érzelmek felismerésére való képesség
  • kreatív gondolkodás képessége
  • grafomotoros képességek
  • feladatmegoldó, logikai, következtető képességek
  • ítéletalkotásra, értékelésre, választásra, döntésre való alkalmasság képessége
  • asszociációs képesség
  • kreatívitás.... és így tovább

V. Képzelet

1. Reproduktív

2. Produktív

Szociális képességrendszer elemei

I. Önmagunk elfogadásával, önismerettel kapcsolatos képességek

1. Pozitív énkép kialakításának képessége

2. Önismeret

3. Érzelmek tudazosságára, kifejezésére való képesség

4. Vélemények, dícséretek elfogadására való képesség

5. Önállóságra (egészséges életvitelre) való törekvés

6. Következmények vállalásának képessége

7. Önszabályozási képességek:

  • siker kezelés, kudarc tűrés
  • kitartás
  • felelősség vállalás
  • törődés
  • tolarencia

II. Szociális érdekérvényesítő képességek

1. Együttműködés

2. Versengés

3. Segítségnyújtás

4. Vezetés

5. Csoporton belüli aktivitásra való képesség

6. Szerepek vállalásának képessége

III. Együttélési képességek

1. Mások elfogadására való képesség

2. Mások véleményének, eredményeinek elfogadására való képesség

3. Kötődésre való képesség

4. Empátiára való képesség

5. Szabályalkotás, követés képessége

6. Erkölcsi szokások, szabályok követésének képessége

7. Probléma és konfliktuskezelés

8. Figyelemfelkeltés

9. Kreativitás

IV. Szociális kommunikációs képességek

1. Beszégetés képessége

2. Hallgatás, meghallgatás képessége

3. Interperszionális problémák elfogadásának képessége

Speciális képességekrendszer elemei

1. Művészeti

2. Műszaki, technikai

3. Konstrukciós

4. Pedagógiai

5. Vezetői

Segítség! Portfóliót írok! 3. rész

A kognitív (megismerő) képességek

Hűha! Ehhez a képességcsoporthoz aztán annyi felosztást találtam pl.:

1. variáció:

Nyelvi képességek

Tanulási képességek

Matematikai képességek

Természettudományos képességek

Információ feldolgozási képességek

2. variáció:

Kommunikatív képességek (pl. anyanyelvi, ábraolvasási, ábrázolási képességek)

Gondolkodási képességek  pl. konvertáló, rendszerező, logikai, kombinatív képességek)

Tudászsrző képességek (ismeretszerző, összefüggés kezelő, probléma megoldó, alkotó)

Tanulási (ismeretelsajátító, képességfejlesztő képesség)

és még vagy egy tucatnyi. Mindegyikben vannak átfedések, hasonlóságok és különbségek. Elvesztem a sokféleségben. Nem találtam a rendező elvet, mely köré, ha nem is teljeskörűen, de egyszerűen, átláthatóan csoportosítani tudnék, hiszen ezeknek a bejegyzéseknek csak egy célja van: segíteni azt, hogy egy-egy terv írásakor könnyen megtaláljuk, hogy az adott tevékenységgel, milyen képességek fejlesztését is tervezhetjük be. Innentől aztán "megnyugodtam": amennyire tudom csoportosítom, de nem törekedem arra, hogy minden a "helyére" kerüljön és ezért elnézést mindenkitől, aki jobban ért ehhez a területhez. (Remélem, hogy azért így is használható lesz ez a felsorolás a mindennapi használat során)

I. Érzékelés - észlelés:

1. Mozgás és egyensúlyészlelés képessége

2. Látás érzékelés képessége.

- szem-kéz koordináció

- vizuális időrendiség

- formaészlelés

- vizuális ritmus

- színlátás

3. Hallás érzékelés képessége:

- auditív diszkrimináció

- beszédhang analízis

-ritmus

4. Taktilis érzékelés képessége

5. Térészlalés

- testtudat

- téri tájékozódás

5. Időészlelés

- sorrendiség

- tájékozódás

II. Emlékezet:

1. Emlékképek megőrzésének, felidézésének képessége

2 Rövid illetve hosszú távú auditív (echoikus), vizuális (ikonikus) vagy téri emlékezet

3. Mozgásos emlékezet

4. Időbeli emlékezet

III. Figyelem, megfigyelőképesség

1. Tartós figyelem

2. Intenzív figyelem

3. Szelektív figyelem

4. Megosztott figyelem

IV. Gondolkodás képességei:

1. Tudásszerző (pl. ismeretszerző és problémamegoldó) képességek

2. Tanulási képességek (pl. figyelem, emlékezet, feladattudat)

3. Kommunikatív (nyelvi és vizuális) képességek (pl. verbális ismeretközlés és vétel, ábraolvasás, ábrázolás)

4. Kombinatív képességek

Ízelítő azon képességekből, melyet "besorolhatunk még a gondolkodási képességcsoportok valamelyikébe:

  • környezet megismerésének képessége
  • elemi fogalomrendszer kialakításának képessége
  • különbségek észrevételének képessége
  • változások felfedezésének képessége
  • logikai összefüggésének képessége
  • analizáló-szintetizáló képesség
  • hiányok pótlásának képessége
  • általánosítás és konkretizálás képessége
  • rendszerező (összevonás, összehasonlítá, azonosítás, besorolás, sorrendfelismerés, általánosítás, fogalomalkotás, sorképzés, osztályozás) képesség
  • analógiai gondolkodás képessége
  • téri-idő tájékozódás képessége
  • szám és mennyiségfogalmak felismerésének képessége
  • társadalmi szokások, elemi szabályok megismerésére, elfogadására való képesség
  • hangulatok, érzelmek felismerésére való képesség
  • kreatív gondolkodás képessége
  • grafomotoros képességek
  • feladatmegoldó, logikai, következtető képességek
  • ítéletalkotásra, értékelésre, választásra, döntésre való alkalmasság képessége
  • asszociációs képesség
  • kreatívitás.... és így tovább

V. Képzelet

1. Reproduktív

2. Produktív

Segítség! Portfóliót írok 2. rész

Motoros (mozgásos) képességek

I. Kondicionális képességek

1. Erő:

a/ általános

b/ speciális (dobó, rugó, ütő...)

2. Állóképesség:

a/ anaerob (rövidtávú)

b/ középtávú

c/ aerob (hosszútávú/

3. Gyorsaság:

a/ reakció

b/ helyzet

c/ ciklikus gyorsaság (felgyorsulási képesség)

d/ aciklikus gyorsaság (ütő, dobó, rugó)

e/ szupermaximális gyorsaság (kényszerhelyzetből adódó sebesség - pl. esés, lejtőn futás)

4. Hajlékonyság, lazaság, mozgékonyság

II. Koordinációs képességek:

1. Mozgásra tanulásra, alkalmazásra, módosításra való képesség

2. Mozgás érzékelés, észlelés

3. Mozgás szabályozás képessége

4. Reakció, reagálási képesség:

a/ összekapcsolási-átállási képesség

b/ differenciáló-iírányító képesség

5. Gyorsaság koordináció képesség

6. IEgyensúlyozás képessége.

a/ statikus

b/ dinamikus

7. Mozgás ritmus  érzékelésének képessége:

a/ ritmus visszaadás

b/ ritmus tartás

c/ ritmus alkotás

8. Téri tájékozódás képessége:

a/ saját test, testrészek mozgásának szabályozása

b/ idegen test mozgásának érzékelése

c/ összetett mozgások érzékelése

7. Finommotorikus képességek

Kapcsolódó képességek pl.:

- helyzetfelismerő és megoldó

- mozgás analizáló

- idő és tér észlelés

. múltbéli tapasztalatok felidézésének képessége

- elhatározó képesség

- kockázatvállalás

- figyelem összpontosítá

- elhatározás

- szem, kéz, láb koordináció.....

Következik: Kognitív képességek