Napról napra óvoda

Kedves Érdeklődő, aki rátaláltál erre az oldalra! Ebben a blogban szeretném Veletek megosztani mindazt, amit az elmúlt 36 évben az óvodáról, a gyerekekről, gyerekektől "megtanultam" és mindazt ami jó kedvre derít, elgondolkodtat, vagy gyönyörködtet.

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

Segítség! Portfóliót írok: a módszerek felsorolása (ha nem is teljes)

www.femina.hu

I. Nevelési módszerek

("Hagyományos" felosztás szerinti felosztás: követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, elismerés, büntetés)

1. A meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás módszrei:

  • valamennyi oktatási módszer
  • meggyőzés
  • példa, pédakép, minta állítás
  • pozitív megerősítés
  • bírálat, önbírálat
  • beszélgetés, tudatosítás
  • előadás, vita, tájékoztatás
  • beszélgetés, tudatosítás
  • elvárás
  • vizsgálódás
  • dícséret, pozitív éttékelés, érintés
  • rábeszélés
  • kivárás
  • élmények biztosítása
  • mese. bábozás, drámajáték

2. Tevékenység megszervezésének módszerei:

  • megbízás, követés, ellenőrzés
  • verseny
  • játékos módszerek
  • gyakorlás

3. Magatartásra ható módszerek:

a.) Ösztönzés módzserei: helyeslés, biztatás, elismerés, dícséret, jutalmazás

b.) Kényszerítő módszerek: felszólítás, (parancs, büntetés)

c.) Gátlást kiváltó módzserek: felügyelet, ellenőrzés, tilalom, átterelés, elmarasztalás

II. Oktatási módszerek:

1. Az információ forrássa szerint:

a.) verbális: előadás, elbeszélés, beszélgetés, magyarázat

b.) szemléltetés: közvetlen (bemutatás, kísérlet), közvetett ( művészeti alkotások, fénykép, film, rajz, ábra, piktogram)

c.) gyakorlati: kiselőadás, munkálkodás, projekt, szerepjáték, didaktikus játék, tanulmányi kirándulás, a gyerek önálló megfigyelései

2. Megismerő tevékenység szerint:

a.) receptív (érzékszervi - tapasztalati)

b.) reproduktív (előadás, elbeszélés, beszélgetés, magyarázat)

c.) részben felfedező (Kooperatív módszerek, megbeszélés)

d.) felfedező, kutató (projekt, kooperatív módszerek)

3. Az oktatás logikai íránya szerint:

a.) Induktív módszerek megbeszélés előadás magyarázat elbeszélés vita szemléltetés projektmódszer kooperatív oktatási módszer szimuláció–szerepjáték, játék

b.) deduktív módszerek: megbeszélés, magyarázat, vita

4. A tevékenységek írányításának szempontjai alapján:

a.) Pedagógus dominanciájú:  magyarázat, elbeszélés, megbeszélés, előadás elbeszélés

b.) Pedagógus-gyermek együttműködésén alapuló: megbeszélés, szemléltetés

c.) gyermeki dominanciájú: projekt, kiselőadás, szerepjáték, játék,

5. Didaktikai fekadat szerint:

a.) Az új ismeretek tanítása-tanulása: szemléltetés, vita, megbeszélés

b.) A képességek tanítása-tanulása, fejlődésének segítése: kooperatív tevékenykedés, projek.t
vita, játék, fejlesztő játék

c.) Alkalmazás módszerei:egyéni feladat, szemléltetés. megbeszélés, projekt

d.) A rendszerezés és a rögzítés:gyerek által tartott kiselőadás és szemléltetés.megbeszélés.
egyéni, páros és kiscsoportos feladat megoldásfeladat

Segítség! Portfóliót írok! 5. A tevékenységi tervek készítéséhez

Forrás: www.lurkovilag.hu

Beszélgetünk, kérdezünk, vitatkozunk, értelmezünk és persze, hogy a portfóliók írása közben felmerülő kérdőjelekre próbálunk választ találni. Az egyik ilyen, sokszor elhangzó kérdés, hogy mi a csoda a különbség a projekt és a témahét között és hogyan kapcsolódnak ehhez a témanapok?

A projektek az én "felfogásomban" egy középpontba állított kérdés, progléma, tevékenység, fogalom köré felépített tevékenységi terv, melynek kezdő időpontját meg tudjuk határozni, de a befejezését csak "megjósolni" tudjuk, hiszen folyamatában bővülhet, szűkülhet a gyerekek érdeklődése, a tevékenységek közbeni új ötletek (gyerek, pedagógus) miatt. Keretterv ahhoz, hogy hányféle oldalról is tudjuk körbe járni a középpontba állított fogalmat, tevékenységet. Áttekinthetővé teszi a kapcsolható játék, munka lehetőségeket és az értékközvetítési tartalmakat.

"1. A projekt fogalma

A projektum latin eredetű szó, jelentése terv, tervezet/ajánlat, javaslat.

A projektek olyan komplex feladatok, amelyeknek középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásának feltárása, így a témát a gyermekek széles körű összefüggésben dolgozzák fel.

A cél sohasem a tanulás, hanem valamilyen konkrét produktum létrehozása. A tanulás mint kísérő eszköz van jelen, a főszereplők a produktum elérésére irányuló tevékenységek. A tanulás a tevékenységek tervezése, szervezése, a szokások alakítása, elsajátítása közben indirekt módon valósul meg.

A projektmódszer a gyermek érdeklődésére, a pedagógus és a gyermek közös tevékenységére épülő módszer. A megismerési folyamatok a projektek tevékenységeinek sorozatában valósulnak meg.

2. A projektmódszer jellemző jegyei

-    A nagyfokú szabadság, amelyet a gyermekek számára biztosít a célok kiválasztásától, a tervezéstől a feladat végrehajtásának módozatain keresztül egészen az elkészült produktum értékeléséig.

-    A konkrét, a mindennapi életből vett problémákat közösen oldják meg, eközben a gyermekek saját elképzelései is megvalósulnak.

-    A gyermekek aktív részvétele és érdeklődése biztosított, mert a gyermekek maguk választhatják ki érdeklődésük, képességeik, tempójuk szerint azokat a feladatokat, amelyek számukra vonzóak. Lehetnek ezek kiválasztott feladatok akár a téma feldolgozásából, akár a tervezésből, akár a megvalósítás folyamatából.

-    Az óvodapedagógus-gyermek és a gyermek-gyermek közötti természetes együttműködésre épül mind a téma kiválasztásában, mind a hozzá szükséges tudás megszerzésében, a kellékek és eszközök beszerzésében, a produktum elkészítésében és bemutatásának megszervezésében.

-    Központi témája (ami lehet élethelyzet vagy a komplex feladat megoldása) tevékenységekben vagy tevékenységek sorozatában valósul meg. Például szilvabefőtt télire: szilvaszedés, szilvavásárlás, -mosás, -válogatás, üvegmosás, szirupkészítés stb.

-    A téma jellegétől függően időtartama lehet rövidebb vagy hosszabb (nap, hét, hónap vagy akár több hónap).

-    A témafeldolgozás teljes, mivel az adott körülményekhez képest a lehető legtöbb összefüggés kerülhet felszínre (például a szilva mint gyümölcs, az egészség, a higiénia, a tartósítás módjai, az ősz jellemzői.

-    A tevékenységekbe integrált műveltségtartalmak sokoldalú tapasztalatok során épülnek be a gyermeki tudatba (például a szilva osztályozása alkalmával a nagyság, érettség, szín, számosság, tömeg, íz, a gyümölcs részei, egészség, vitamin műveltségtartalmak összefüggései természetes, valós közegben, közvetlen átélt tapasztalat hatására rögzülnek). A valóságos élettevékenységek maguk köré rendezik az ismereteket, ezáltal komplexszé és több szempontúvá válik a központi probléma feldolgozása. Eközben a gyermekek aktívan és cselekvően „élik” az életet, és megismerésük fő forrása a közvetlen tapasztalás lesz, amely így maradandó tudást biztosít.

- Kollektivizál és individualizál, mert közös tervezéssel, közös szervezéssel, közös végrehajtással és ellenőrzéssel együttműködésre, összedolgozásra, munkamegosztásra, kooperativitásra sarkallja a gyermekeket, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy ki-ki maga válasszon magának „testhez álló” feladatot – ezzel individualitásukat viszik a közös vállalkozásba.

-    A projekt megvalósulásába a szülői támogatás és közreműködési készség is bevonható.

3. A projektek fajtái

-    Egy gyakorlati feladat, mint például egy hasznos tárgy vagy dolog megtervezése és kivitelezése (például szilvabefőtt eltevése, kenyérsütés, farsangi jelmez készítése, csalamádé eltevése, szüret, madárkalács készítése, terrárium készítése, sziklakert építése az óvoda udvarára, könyvkötés).

-    Egy esztétikai élmény átélése (például oviújság készítése, betlehemezés, szüreti mulatság, anyák napja, színházi előadás).

-    Egy probléma megoldása (például a csoportszoba átrendezése, Újhagymát szeretnénk enni!, Hová menjünk kirándulni?).

-    Valamilyen tevékenység elsajátítása (például kerékpározni tanulok, varrás, körmöcskézés, szőnyegszövés).

-    Valamilyen tudás elsajátítása (például a tél, A homok, az egészség, a kutya, a dió, az óvoda környéke, családom).

4. A tervezés dimenziói

-    Egész éves folyamat tervezése, amely projektlehetőségek sorozatának terveiből áll össze (például Szüret, Márton-nap, Mikulás, Luca-nap, Farsang). Megjegyzendő, hogy ha valaki projektek sorozatában kívánja az óvodai életet megszervezni, korántsem fontos arra törekednie, hogy mindenáron az év teljes időszakát lefedje. Sőt arra is célszerű ügyelnie, hogy az egyes projektek között kellő időt hagyjon az élmények belső feldolgozására és lecsengésére.

-    Egy konkrét projekt megtervezése (ez a segédlet projekteket ajánl: Húsvét, Farsang stb.).

-    A projekt egy konkrét tevékenységének a megtervezése (ebben a segédletben mind az öt projekt egy-egy tevékenységének megtervezését ajánljuk).

5. A konkrét projekt megszervezésének folyamata

-    Előkészület a projekttéma kiválasztásához.

-    A pedagógus feladata: a gyermeki érdeklődés számbavétele, a lehetséges projekttémák összegyűjtése, és minden egyes téma fejlesztő hatásainak, integrációs lehetőségeinek felmérése.

-    A projekttémák gyermekek elé terjesztése, a gyermekek választása.

-    A gyermekek által kiválasztott projekt megtervezése.

-    A gyermekek és a pedagógus közös munkájának sorrendje:

-    a projekttéma tevékenységekre bontása,

-    a témával kapcsolatos már meglévő tudás, az eddigi tapasztalatok számbavétele,

-    információk gyűjtése, forrásuk feltárása és az információk gyűjtésének megtervezése,

-    az eszközök, szerszámok, kellékek számbavétele, beszerzésének megtervezése,

-    a felelősök, vállalkozók és „önként jelentkezők” regisztrálása,

-    az egyes tevékenységekhez idomuló produktumok kiválasztása, megadása, választási és változtatási lehetőségek biztosítása,

-    az egyes tevékenységek lehetséges sorrendjének összeállítása, véglegesítése, regisztrálása.

-    A projekttevékenységek lebonyolítása a regisztrált sorrend figyelembevételével. Ezek lehetnek a pedagógus és a gyermekek együttes tevékenységei, egyéni, páros és közös, valamint kooperatív munkaszervezési módokkal.

-    Az egyes tevékenységek produktumainak közzétételei (kiállítás rendezése, fotókiállítás, képeskönyv kiállítása, videofilm-bemutató, poszter, faliújság, dramatikus játék, előadás, táncház stb.) és a meghívottak körének kiválasztása.

-    A projektet értékelhetjük többféle módon: beszélgetéssel, az élmények felidézésével, ami segíti az élmények újra átélését, önértékeléssel, egymás tevékenységeinek értékelésével.


6. A projektmódszer előnyei az óvodai nevelés folyamatában

-    Meghagyja a világ egy és osztatlan voltát, és a teljesség élményével ajándékozza meg az óvodás gyermeket.

-    Alkalmas élethelyzetekben adódó tevékenységek általi tapasztalatszerzésre.

-    A tevékenységekben integrálódik a képességfejlesztés, rendeződnek a műveltségtartalmak, ismeretek.

-    A közvetlen környezet szemléletes alapját adja a megismerési folyamatok fejlődésének – az érzékelésnek, az észlelésnek, a figyelemnek, az emlékezetnek, a gondolkodásnak, a képzeletnek stb. és a gyermeki kísérletező igénynek.

-    Biztosítja az egyéni érdeklődés, az egyéni ütem, az önállóság és az öntevékenység lehetőségét, ez motiválóan hat a gyermekek téma iránti elkötelezettségére. Ezeket a motiváló hatásokat a pedagógus kihasználhatja a gyermeki önfejlődés inspirálására úgy, hogy eközben ő gyakran a háttérben maradhat.

-    A szabad önkifejezés lehetősége harmonikus lelkialkatot eredményez.

-    A szenzoros, percepciós, pszichomotoros fejlődés elsőbbséget nyer a konkrét tapasztalás során.

-    A cselekvések hatékonyabban segítik a személyiség fejlődését, mintha a felnőttől származnának a feladathelyzetek.

-    Mindig tartalmaz választási lehetőséget, így jól hasznosítható az egyéni érdeklődés motiváló ereje.

-    Teret ad a váratlan módosításoknak, kiegészítéseknek, újonnan fellépő igényeknek.

-    Támogatja az eltérő szükségletű gyermekeket, az eltérő tanulási stílusok érvényesülését.

-    A közösségi vállalkozás és az együttes tapasztalás során megvalósulhat a munkamegosztás."

(Körmőczi Katalin)

A témahét valójában nem más, mint a projekt egy részének "megvalósítási terve". Valójában részprojekt, melynek kicsi csalóka a neve, hiszen ez több hét is lehet, attól függően, hogy a gyerekek érdeklődését, aktivitását meddig tudjuk fenntartani úgy, hogy újabb és újabb tevékenységekkel, értékközvetítési tartalmakkal  bővítjük a körbejárandó dolgokkal kapcsolatos időszakot. A témahét a körbe járandó fogalmak mellett már konkrétan tartalmazza a felkínált, előkészített tevékenységek és értékközvetítési tartalmak mellett a fejlesztési célokat, feladatokat, képességeket, a tervezett indító és lezáró élményt, motivációt, a szükséges eszközöket, alapanyagokat stb.

A témanap a legrövidebb időszakos terv, ahol egy-két napra egy-egy problémát, fogalmat helyezübk középpontba.

Ha jól értelmeztem a "fogalmakat", akkor először elkészítjük a projekttervet, mely akár hónapokig is írányt mutathat a munkánkhoz. Aztán ezt lebontjuk heti tervekre (témahetekre) egészen addig, amig a projektben megtervezettek (kiegészülve az új ötletekkel) meg nem valósulnak. Ennek összeállításánál figyelünk arra is, hogy minél több írányú legyen a feldolgozás. Megjenjen benne minden tevékenységforma és értékközvetítési, fejlődést segítő lehetőség. (játékok, mukalehetőségek, mozgás, mese-vers, matematikai tartalmak stb.) A projektek és témahetek megvalósítása közben betervezhetünk témanapokat (napi tervek) is, amikor egy rövidebb időszakra egy "egyszerűbb dologra" koncentráljuk, írányítjuk a gyerekek figyelmét.

A tervezés formájának kialakításakor elképzelhető egy olyan forma is, amikor a témahetek a témanapokból állnak össze.

Pl. Projekt témája: Ősz (őszi időjárás. emberek munkája, környezet változásai, őszi zöldségek, gyümölcsök...., miért színesednek a levelek, őszi ünnepek.... és így tovább)

Témahét: Őszi gyümölcsök (dió, mogyoró, szőlő, körte, alma....)

Témanap: Dió

Témahét témanapokból: Őszi gyümölcsök

Hétfő: Dió (a napi terv tartalmazza at összes általunk felkínált tevékenységet és értéközvetítési tartalmat)

Kedd: szőlő

Szerda: alma

Csütörtök: Körte

Péntek: gyümülckosár

A tervezéshez mindig szorosan kapcsolódik az értékelés is Eddig is így volt és ezután is így lesz, hiszen a terv azért készül, hogy átgondoltan, tudatosan tudjuk a legjobb lehetőségeket felkínálni a gyerkőcöknek, de a terv készítése közben nem tudjuk, hogy hogyan is valósul meg és milyen eredménnyel, ezért a mind a tervet (mert már abban is véthetünk hibákat), mind a megvalósítást folyamatosan, szakaszosan és a végén értékelnünk kell, ahhoz, hogy tudjuk mit kell tennünk a következő időszakban. Ezt eddig is megtettük, de most a portfóliók  írását segítő összeállításban megjelent a "reflexió" fogalam. Nem új fogalom ugyan, de eddig nem ezt használtuk. A reflexió valójában nem más, mint "mérlegre tevés". Egy értékelő rendszer.

"Tevékenységeink másokra és önmagunkra tett hatásainak szisztematikus számbavétele."

(Falus-Kimmel)

A reflexió lehet:

  • helyzetértékelés
  • mérlegelés
  • ötlet egy-egy felmerülő probléma megoldására
  • felvetés

Kiterjedhet:

  • tudásra
  • folyamatokra
  • motivációkra, érzelmekre
  • viselkedésre, magatartásra
  • környezeti feltételekre

A reflexió részbe kerülhetnek pl.:

  • problémák
  • megfigyelések 8egy-egy gyerekről, kisebb csoportról is)
  • kérdések, melyek felvetődtek a tevékenységek során)9
  • továbbgondolás során született ötletek
  • kiegészítések (pl, amikor a tevékenységek közben a gyerekek vagy az óvónő egy "improvizált" ötlete valósul meg)
  • megerősítések
  • kételyek
  • tapasztalatok

(forrás: Kővári Istvánné)

A folytatásban megpróbálom a módszereket összegyűjteni.

 

 

 

Segítség! Portfóliót írok! 4. rész

Szociális képességek

I. Önmagunk elfogadásával, önismerettel kapcsolatos képességek

1. Pozitív énkép kialakításának képessége

2. Önismeret

3. Érzelmek tudazosságára, kifejezésére való képesség

4. Vélemények, dícséretek elfogadására való képesség

5. Önállóságra (egészséges életvitelre) való törekvés

6. Következmények vállalásának képessége

7. Önszabályozási képességek:

  • siker kezelés, kudarc tűrés
  • kitartás
  • felelősség vállalás
  • törődés
  • tolarencia

II. Szociális érdekérvényesítő képességek

1. Együttműködés

2. Versengés

3. Segítségnyújtás

4. Vezetés

5. Csoporton belüli aktivitásra való képesség

6. Szerepek vállalásának képessége

III. Együttélési képességek

1. Mások elfogadására való képesség

2. Mások véleményének, eredményeinek elfogadására való képesség

3. Kötődésre való képesség

4. Empátiára való képesség

5. Szabályalkotás, követés képessége

6. Erkölcsi szokások, szabályok követésének képessége

7. Probléma és konfliktuskezelés

8. Figyelemfelkeltés

9. Kreativitás

IV. Szociális kommunikációs képességek

1. Beszégetés képessége

2. Hallgatás, meghallgatás képessége

3. Interperszionális problémák elfogadásának képessége

Speciális képességek:

1. Művészeti

2. Műszaki, technikai

3. Konstrukciós

4. Pedagógiai

5. Vezetői

A képességrendszer elemei

Kép forrása: eletszepitok.hu

Személyes képességrendszer elemei

1. Önvédő képességek:

- Egészségmegőrzés képessége

- Szabadság, önállóság iránti vágy képessége

- Önállóságvédő képesség

2. Önellátó képességek:

- Fizikai, biológiai

- Önkiszolgálási

- Mozgás iránti igény

- Élmény iránti igény

- Önkifejezésre való alkalmasság képessége

3. Önszabályzó képességek:

- Önismeret

- Érzelmek tudatossága, kezelése

- Önbizalom, önbecsülés

- Felelősségtudat és vállalás

- Önállóság

- Kitartás

- Önfegyelem

- Terhelhetőség

- Én-hatékonyság (pozitív önértékelés)

- Szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív képességek

4. Önkifejező képesség

5. Speciális képességek (tehetség)

Motoros képességrendszer elemei

I. Kondicionális képességek

1. Erő:

a/ általános

b/ speciális (dobó, rugó, ütő...)

2. Állóképesség:

a/ anaerob (rövidtávú)

b/ középtávú

c/ aerob (hosszútávú/

3. Gyorsaság:

a/ reakció

b/ helyzet

c/ ciklikus gyorsaság (felgyorsulási képesség)

d/ aciklikus gyorsaság (ütő, dobó, rugó)

e/ szupermaximális gyorsaság (kényszerhelyzetből adódó sebesség - pl. esés, lejtőn futás)

4. Hajlékonyság, lazaság, mozgékonyság

II. Koordinációs képességek:

1. Mozgásra tanulásra, alkalmazásra, módosításra való képesség

2. Mozgás érzékelés, észlelés

3. Mozgás szabályozás képessége

4. Reakció, reagálási képesség:

a/ összekapcsolási-átállási képesség

b/ differenciáló-iírányító képesség

5. Gyorsaság koordináció képesség

6. Egyensúlyozás képessége.

a/ statikus

b/ dinamikus

7. Mozgás ritmus  érzékelésének képessége:

a/ ritmus visszaadás

b/ ritmus tartás

c/ ritmus alkotás

8. Téri tájékozódás képessége:

a/ saját test, testrészek mozgásának szabályozása

b/ idegen test mozgásának érzékelése

c/ összetett mozgások érzékelése

7. Finommotorikus képességek

Kapcsolódó képességek pl.:

- helyzetfelismerő és megoldó

- mozgás analizáló

- idő és tér észlelés

. múltbéli tapasztalatok felidézésének képessége

- elhatározó képesség

- kockázatvállalás

- figyelem összpontosítá

- elhatározás

- szem, kéz, láb koordináció.....

Kognitív (megismerő) képességrendszer elemei

I. Érzékelés - észlelés:

1. Mozgás és egyensúlyészlelés képessége

2. Látás érzékelés képessége.

- szem-kéz koordináció

- vizuális időrendiség

- formaészlelés

- vizuális ritmus

- színlátás

3. Hallás érzékelés képessége:

- auditív diszkrimináció

- beszédhang analízis

- ritmus

4. Taktilis érzékelés képessége

5. Térészlalés

- testtudat

- téri tájékozódás

5. Időészlelés

- sorrendiség

- tájékozódás

II. Emlékezet:

1. Emlékképek megőrzésének, felidézésének képessége

2 Rövid illetve hosszú távú auditív (echoikus), vizuális (ikonikus) vagy téri emlékezet

3. Mozgásos emlékezet

4. Időbeli emlékezet

III. Figyelem, megfigyelőképesség

1. Tartós figyelem

2. Intenzív figyelem

3. Szelektív figyelem

4. Megosztott figyelem

IV. Gondolkodás képességei:

1. Tudásszerző (pl. ismeretszerző és problémamegoldó) képességek

2. Tanulási képességek (pl. figyelem, emlékezet, feladattudat)

3. Kommunikatív (nyelvi és vizuális) képességek (pl. verbális ismeretközlés és vétel, ábraolvasás, ábrázolás)

4. Kombinatív képességek

Ízelítő azon képességekből, melyet "besorolhatunk még a gondolkodási képességcsoportok valamelyikébe:

  • környezet megismerésének képessége
  • elemi fogalomrendszer kialakításának képessége
  • különbségek észrevételének képessége
  • változások felfedezésének képessége
  • logikai összefüggésének képessége
  • analizáló-szintetizáló képesség
  • hiányok pótlásának képessége
  • általánosítás és konkretizálás képessége
  • rendszerező (összevonás, összehasonlítá, azonosítás, besorolás, sorrendfelismerés, általánosítás, fogalomalkotás, sorképzés, osztályozás) képesség
  • analógiai gondolkodás képessége
  • téri-idő tájékozódás képessége
  • szám és mennyiségfogalmak felismerésének képessége
  • társadalmi szokások, elemi szabályok megismerésére, elfogadására való képesség
  • hangulatok, érzelmek felismerésére való képesség
  • kreatív gondolkodás képessége
  • grafomotoros képességek
  • feladatmegoldó, logikai, következtető képességek
  • ítéletalkotásra, értékelésre, választásra, döntésre való alkalmasság képessége
  • asszociációs képesség
  • kreatívitás.... és így tovább

V. Képzelet

1. Reproduktív

2. Produktív

Szociális képességrendszer elemei

I. Önmagunk elfogadásával, önismerettel kapcsolatos képességek

1. Pozitív énkép kialakításának képessége

2. Önismeret

3. Érzelmek tudazosságára, kifejezésére való képesség

4. Vélemények, dícséretek elfogadására való képesség

5. Önállóságra (egészséges életvitelre) való törekvés

6. Következmények vállalásának képessége

7. Önszabályozási képességek:

  • siker kezelés, kudarc tűrés
  • kitartás
  • felelősség vállalás
  • törődés
  • tolarencia

II. Szociális érdekérvényesítő képességek

1. Együttműködés

2. Versengés

3. Segítségnyújtás

4. Vezetés

5. Csoporton belüli aktivitásra való képesség

6. Szerepek vállalásának képessége

III. Együttélési képességek

1. Mások elfogadására való képesség

2. Mások véleményének, eredményeinek elfogadására való képesség

3. Kötődésre való képesség

4. Empátiára való képesség

5. Szabályalkotás, követés képessége

6. Erkölcsi szokások, szabályok követésének képessége

7. Probléma és konfliktuskezelés

8. Figyelemfelkeltés

9. Kreativitás

IV. Szociális kommunikációs képességek

1. Beszégetés képessége

2. Hallgatás, meghallgatás képessége

3. Interperszionális problémák elfogadásának képessége

Speciális képességekrendszer elemei

1. Művészeti

2. Műszaki, technikai

3. Konstrukciós

4. Pedagógiai

5. Vezetői

Segítség! Portfóliót írok! 3. rész

A kognitív (megismerő) képességek

Hűha! Ehhez a képességcsoporthoz aztán annyi felosztást találtam pl.:

1. variáció:

Nyelvi képességek

Tanulási képességek

Matematikai képességek

Természettudományos képességek

Információ feldolgozási képességek

2. variáció:

Kommunikatív képességek (pl. anyanyelvi, ábraolvasási, ábrázolási képességek)

Gondolkodási képességek  pl. konvertáló, rendszerező, logikai, kombinatív képességek)

Tudászsrző képességek (ismeretszerző, összefüggés kezelő, probléma megoldó, alkotó)

Tanulási (ismeretelsajátító, képességfejlesztő képesség)

és még vagy egy tucatnyi. Mindegyikben vannak átfedések, hasonlóságok és különbségek. Elvesztem a sokféleségben. Nem találtam a rendező elvet, mely köré, ha nem is teljeskörűen, de egyszerűen, átláthatóan csoportosítani tudnék, hiszen ezeknek a bejegyzéseknek csak egy célja van: segíteni azt, hogy egy-egy terv írásakor könnyen megtaláljuk, hogy az adott tevékenységgel, milyen képességek fejlesztését is tervezhetjük be. Innentől aztán "megnyugodtam": amennyire tudom csoportosítom, de nem törekedem arra, hogy minden a "helyére" kerüljön és ezért elnézést mindenkitől, aki jobban ért ehhez a területhez. (Remélem, hogy azért így is használható lesz ez a felsorolás a mindennapi használat során)

I. Érzékelés - észlelés:

1. Mozgás és egyensúlyészlelés képessége

2. Látás érzékelés képessége.

- szem-kéz koordináció

- vizuális időrendiség

- formaészlelés

- vizuális ritmus

- színlátás

3. Hallás érzékelés képessége:

- auditív diszkrimináció

- beszédhang analízis

-ritmus

4. Taktilis érzékelés képessége

5. Térészlalés

- testtudat

- téri tájékozódás

5. Időészlelés

- sorrendiség

- tájékozódás

II. Emlékezet:

1. Emlékképek megőrzésének, felidézésének képessége

2 Rövid illetve hosszú távú auditív (echoikus), vizuális (ikonikus) vagy téri emlékezet

3. Mozgásos emlékezet

4. Időbeli emlékezet

III. Figyelem, megfigyelőképesség

1. Tartós figyelem

2. Intenzív figyelem

3. Szelektív figyelem

4. Megosztott figyelem

IV. Gondolkodás képességei:

1. Tudásszerző (pl. ismeretszerző és problémamegoldó) képességek

2. Tanulási képességek (pl. figyelem, emlékezet, feladattudat)

3. Kommunikatív (nyelvi és vizuális) képességek (pl. verbális ismeretközlés és vétel, ábraolvasás, ábrázolás)

4. Kombinatív képességek

Ízelítő azon képességekből, melyet "besorolhatunk még a gondolkodási képességcsoportok valamelyikébe:

  • környezet megismerésének képessége
  • elemi fogalomrendszer kialakításának képessége
  • különbségek észrevételének képessége
  • változások felfedezésének képessége
  • logikai összefüggésének képessége
  • analizáló-szintetizáló képesség
  • hiányok pótlásának képessége
  • általánosítás és konkretizálás képessége
  • rendszerező (összevonás, összehasonlítá, azonosítás, besorolás, sorrendfelismerés, általánosítás, fogalomalkotás, sorképzés, osztályozás) képesség
  • analógiai gondolkodás képessége
  • téri-idő tájékozódás képessége
  • szám és mennyiségfogalmak felismerésének képessége
  • társadalmi szokások, elemi szabályok megismerésére, elfogadására való képesség
  • hangulatok, érzelmek felismerésére való képesség
  • kreatív gondolkodás képessége
  • grafomotoros képességek
  • feladatmegoldó, logikai, következtető képességek
  • ítéletalkotásra, értékelésre, választásra, döntésre való alkalmasság képessége
  • asszociációs képesség
  • kreatívitás.... és így tovább

V. Képzelet

1. Reproduktív

2. Produktív

Segítség! Portfóliót írok 2. rész

Motoros (mozgásos) képességek

I. Kondicionális képességek

1. Erő:

a/ általános

b/ speciális (dobó, rugó, ütő...)

2. Állóképesség:

a/ anaerob (rövidtávú)

b/ középtávú

c/ aerob (hosszútávú/

3. Gyorsaság:

a/ reakció

b/ helyzet

c/ ciklikus gyorsaság (felgyorsulási képesség)

d/ aciklikus gyorsaság (ütő, dobó, rugó)

e/ szupermaximális gyorsaság (kényszerhelyzetből adódó sebesség - pl. esés, lejtőn futás)

4. Hajlékonyság, lazaság, mozgékonyság

II. Koordinációs képességek:

1. Mozgásra tanulásra, alkalmazásra, módosításra való képesség

2. Mozgás érzékelés, észlelés

3. Mozgás szabályozás képessége

4. Reakció, reagálási képesség:

a/ összekapcsolási-átállási képesség

b/ differenciáló-iírányító képesség

5. Gyorsaság koordináció képesség

6. IEgyensúlyozás képessége.

a/ statikus

b/ dinamikus

7. Mozgás ritmus  érzékelésének képessége:

a/ ritmus visszaadás

b/ ritmus tartás

c/ ritmus alkotás

8. Téri tájékozódás képessége:

a/ saját test, testrészek mozgásának szabályozása

b/ idegen test mozgásának érzékelése

c/ összetett mozgások érzékelése

7. Finommotorikus képességek

Kapcsolódó képességek pl.:

- helyzetfelismerő és megoldó

- mozgás analizáló

- idő és tér észlelés

. múltbéli tapasztalatok felidézésének képessége

- elhatározó képesség

- kockázatvállalás

- figyelem összpontosítá

- elhatározás

- szem, kéz, láb koordináció.....

Következik: Kognitív képességek

Segítség! Portfóliót írok! 1. rész

A személyes képességrendszer elemeiről


Bevezető gondolatok

Valójában nem is tudom, hogy hogyan is kezdjem ezt a bejegyzést, hiszen egy régebbi írásban már leszögeztem, hogy én nem írom meg a magam portfólióját. Aztán tessék: itt egy újabb bejegyzés, mely mégis erről fog szólni. Hogyan, hogyan nem, de valahogy mégis benne vagyok, A közepébe csöppentem.

Egyrészt: az egyik legkedvesebb barátnőm megkért, hogy segítsek. Segítsek összeállítani a sajátját és persze, hogy igent mondtam.

Másrészt óvodánkban felvetődött az igény arra, hogy a tervezési formánkat próbáljuk meg úgy alakítani, hogy amikor valaki összeállítja a portfólióját, akkor minél kevesebb változtatással tudja átemelni a már meglévő anyagait.

Ezek után becsülettel elolvastam a 136 oldalas útmutatót és amikor eljutottam a foglalkozási/tevékenységi minta tervekhez bizony, bizony azt éreztem, mintha "megfialtalodtam" volna, hiszen évtizedekkel ezelőtt kellett ilyen részletességgel foglalkozási terveket írnom. Semmi baj: csináltam már ilyet, most sem lehet nehezebb. Előzmény: menni fog. Tartalom/téma: ez sem gond. Feladatok: na, itt már sokszor ismételheti önmagát az ember. Képességfejlesztés: itt álltam meg, hiszen tudom én jól, hogy egy ember/gyerek attól olyan, amilyen, amilyenek a képességei, de vajon a sok százból hogyan tudnám összeszedni, hogy egy adott tevékenység, egy adott gyereknél éppen melyiket fejleszti leginkább? Egyáltalán szembe jutna egy töredéke is? Megpróbáltam magamban összerakni a képességek "rendszerét", de éreztem, hogy eléggé hiányos és kusza az egész. Na, ez aztán nem okozhat gondot, hiszen ezért jó az internet. Keresgélni kezdtem, de bizony a sok-sok elolvasott tanulmány, cikk és bejegyzés majd mindegyike más logika szerint építette fel ezt az egy piciny részét a portfólióba elkészítendőknek. Mi mást is tehettem, ha segíteni akarok a kollégáimnak (és a barátnőmnek), mint azt, hogy megpróbálok "összerakni" (a teljesség igénye nélkül) egy olyan felsorolást, mely minél inkább "alkalmazkodik" az óvodai nevelés céljához és feladataihoz és talán segíti a munkánkat azzal, hogy könyebbé válik a fejlesztendő/fejleszthető képességek megtervezése.

Még mielőtt belevágnék az összegyűjtött képességek felsorolásába (a ráhangolódást segítendő) egy, két "tanult emléket/tudást ide "csempészek":

"A képesség fogalma magában foglalja az eredményes tevékenység belső feltételeit, a mozgósítható belső erők összességét. A képesség mindig egy tevékenység eredményes műveléséhez szükséges tudás, valamint a személyiségjegyek együttese.
A képességek teljesítményben nyilvánulnak meg, tehát úgy tekinthetjük őket, mint a teljesítőképességet, vagyis: „képes vagyok valamire”. Summázottan kimondhatjuk, hogy egy adott tevékenységhez szükséges képességeken a személyiség azon sajátosságainak összességét értjük, amely biztosítja a jó eredmények elérését." /http://www.gyermekeinkjovoje.hu//

"A pszichikus fejlődés törvényszerűségei

A pszichikus fejlődés folyamatában négy fontos törvényszerűség mutatható ki:

A szerkezet és a funkció egységének a törvénye

A pszichés működések teljesítményének színvonalát a pszichikus képességek szerkezete határozza meg. Az ember csak olyan szintű feladatokat képes megoldani, amelyre gondolkodása, logikai képessége, illetve cselekvése alkalmassá teszi.  A képesség fejlesztése viszont csak akkor valósítható meg, ha gondolkodunk, emlékezünk, azaz „működtetjük” a pszichénket. Ez a működés visszahat a szerkezetre, fejlesztve azt, és a pszichés tulajdonságok struktúráját, amelyek egyre magasabb fokú működésre lesznek képesek. Nem a funkcionalitás ténye, hanem annak a mértéke a döntő. A minimális gyakorlás unalmas, a maximális megerőltetés pedig fáradtsághoz, kimerüléshez vezet. Csupán a helyesen megválasztott optimális gyakorlás eredményez megfelelő fejlesztő hatást.

A differenciálódás és integrálódás törvénye

A differenciálódás során a pszichikum tagolatlan formái elkülönülnek egymástól, és viszonylag önálló képességekre, folyamatokra válnak szét. Minél fiatalabb a gyermek, annál kevésbé tagoltak, elkülönültek a pszichikus funkciói. Csecsemőkorban például nehezen különíthető el egymástól a mozgás, az érzékelés, a cselekvés és a gondolkodás. A fejlődés során a folyamatok önállósodnak. Az észlelés például tér-, idő-, szín-, és mozgásészlelésre tagozódik. Az integrálódás azt jelenti, hogy a fejlődés folyamán elkülönült működések egyre magasabb idegrendszeri, tudati irányítás és ellenőrzés alá kerülnek.

A koegzisztencia törvénye

A fejlődő egyén azonos időben a személyiség különböző területein alacsonyabb és magasabb fejlődési szintet mutat. Nincs olyan személyiség, aki valamennyi képességében azonos szinten fejlett vagy fejletlen egy bizonyos időpontban. Egyes képességek fejlődése lemaradhat, esetleg megállhat, vagy előrehalad.

Speciális fejlődési törvények

Sajátos törvényszerűségek ismerhetőek fel az egyes pszichikus működések (emlékezet, gondolkodás, érdeklődés, érzelmek) fejlődésének folyamatában is.

A pszichikus fejlődés egyenetlen, hol lassabban, hol gyorsabban történik, előreszaladhat, lelassulhat, megállhat, esetenként visszaesések is előfordulhatnak.

Megkülönböztetünk:

fejlődési szakaszt, amely során a fejlődés lassú, alig észlelhető,

fejlődési ugrópontot - fejlődési ugrópontok sorozatát -, az egyes fejlődési szakaszok határán, amelyben rövid idő alatt a személyiség egészét, annak minden összetevőjét érintő változások következnek be, és fejlődési átbillenést, ami a személyiség egy-egy tulajdonságának, működésének hirtelen változását jelenti az érintett szakasz határain belül." /http://janus.ttk.pte.hu//

Ezek után már csak egy fontos idézetem van:

"Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:

Az egészséges életmód alakítása,

Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása,

Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása."

/http://www.kormocikatalin.hu//

Az eddigiekből kiindulva az első "csokor" az egészséges életmód iránti igény

megalapozásához kapcsolódik:

I. Személyes képességrendszer elemei

1. Önvédő képességek:

- Egészségmegőrzés képessége

- Szabadság, önállóság iránti vágy képessége

- Önállóságvédő képesség

2. Önellátó képességek:

- Fizikai, biológiai

- Önkiszolgálási

- Mozgás iránti igény

- Élmény iránti igény

- Önkifejezésre való alkalmasság képessége

3. Önszabályzó képességek:

- Önismeret

- Érzelmek tudatossága, kezelése

- Önbizalom, önbecsülés

- Felelősségtudat és vállalás

- Önállóság

- Kitartás

- Önfegyelem

- Terhelhetőség

- Én-hatékonyság (pozitív önértékelés)

- Szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív képességek

4. Önkifejező képesség

5. Speciális képességek (tehetség)

Mára ennyi. Folyt. köv.:

II. Mozgásos képességek

III. Kognitív képességek

IV. szociális képességek

V. Speciális képességek

 

 

 



Szösszenet: A pedgógus minősítésről, portfólióról és ...

Hosszú, hosszú hónapok óta újra és újra azt érzem, hogy pár mondatban ki kellene írnom magamból azokat a gondolatokat, melyek foglalkoztatnak az "új" értékelési rendszerről, emlynek vannak "hívei" és ellenzői, de az biztos, hogy mostanában mindn pedagógust foglalkoztatnak. Köztük természetesen engem is.

Aztán mindig elhessentettem. Úgy gondoltam, hogy a magánügyem, hogy mit is gondolok erről az egészről. Meggondoltam magam. Ki kell írnom magamból, le kell írnom és aztán vállalnom a "következményeket". Vállalni azt, hogy nem leszek soha a pedagógus 2.-ben, hiszen nem töltöttem fel a portfóliómat és ugyan az elmúlt 38 évben sok-sok tanúsítványt szereztem arról, hogy elvégeztem ilyen, olyan képzéseket, de egyik sem olyan, mely a mostani elbírálás alapján másoddiplomának számítana. "Lejárt" papírok, igazolványok, tanúsítványok: óvodavezetői, országos közoktatási szakértői, környezet és drámapedagógusi, játék mentori..... és így tovább. Egy részét már nem is találom. egyrészére talán már nem is emlékszem. Nem őriztem meg a papírokat, hiszen számomra nem ezek voltak a fontosak, hanem azok az ötletek, az a tudás, melyek aztán segítettek abban, hogy megújuljak, feltöltődjek. Fontosak azok az emberek, tanárok, kollegák, akikkel megismerkedtem és, akik azóta is segítenek, átlendítenek a "holtpontokon". Általuk elértem azt a csodát, hogy ennyi év után is szeretem, élvezem a munkámat és képes vagyok nap, mint nap "megújulni". Igen: rájuk emlékszem, a papírokra nem, és most lassan egy éve kiderült, hogy ahhoz, hogy "magasabb osztályba léphessek" mindent dokumentálnom kellene, ami az elmúlt évtitedekben történt velem és körülöttem.

Tudtam, hogy ezt nem akarom. Nem akarom ennyi év után "bizonyítani, hogy "alkalmas vagyok" arra, hogy a 2. osztályba léphessek. Nem akarok óravázlatokat írni és nem akarom, hogy meg kelljen "védenem" a "diplomámat". Nem attól tartottam, hogy nem vagyok képes rá, hiszen elég sok előadás, konzultáció, leírt oldal , hallgató segítés van már a hátam mögött ahhoz, hogy higgyem, mindezt meg tudnám oldani. Nem akartam, mert nem értettem egyet azzal, hogy nyugdíj előtt pár évvel bizonyítani kell a hozzáértésemet, az alkalmasságomat. Nem kell ezzel egyetérteni, de én hiszem, hogy nincs ez így rendben és a magam csendes módján így "tiltakoztam".

Aztán, aztán hagytam magam rábeszélni. Regisztráltam. Azért, hogy legyen időm átgondolni, számot vetni, számomra fontos emberek véleményét meghallgatni. Az első körből ezért aztán kimaradtam, de átéltem a kollégáim, barátaim érzéseit, izgalmát, ahogy haladtak előre a portfóliók feltöltésében. Megadott sorrendben, megadott formában, megadott mennyiségben. Segítettem mindenkinek, aki csak megkeresett a problémáival és közben ismét megerősödtem abban a hitemben, hogy én ezt nem akarom. Nem hiszek benne, hogy ez valóban reális képet ad arról, hogy ki, hogy végzi a munkáját, mint ahogy abban sem, hogy a három tagú "szakértői bizottság" látogatása, az írásos dokumentáció átnézése és az ezt követő beszélgetés során, egy alkalom után valóban megismer engem, a munkámat, eredményeimet, erősségeimet és gyengeségeimet és el tudja dönteni, hogy "érek annyit, hogy munkámért "emelt fizetést" kapjak.  A második határidőtől is lemaradtam.

A mai nappal kaptam egy elektronikus levelet:

"Tisztelt Pedagógus Kolléga!

Mint arról már a korábbiakban is tájékoztattuk, Ön megfelelt a pedagógusokra meghatározott minősítési tervbe történő felvétel feltételeinek, és bekerült a 2015. évi minősítési tervbe.

A 2015. évi minősítésen való részvétel feltétele, hogy az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) által működtetett informatikai támogató rendszerbe feltöltse véglegesített e-portfólióját. Amennyiben Ön pedagógus-munkakörre szóló aktív jogviszonnyal rendelkezik, tehát hivatásszerűen el is látja munkaköri feladatait, az Ön számára előírt e-portfólió elkészítése és határidőre történő feltöltése kötelező volt.

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) 2015. április 9-én kihirdetésre került és 2015. április 17-én hatályba is lépett módosításának következményeként, a Rendelet alábbiakban hivatkozott bekezdése értelmében az OH hiánypótlási lehetőséget biztosított azoknak a pedagógusoknak – így Önnek is –, akik a 2014. november 30-i határidőig nem töltötték fel portfóliójukat.

Ön a visszanyitás lehetőségével nem élt a rendeletben meghatározott 2015. május 18-ig, ezért a 2015. évi minősítése sikertelennek minősült, és az alábbi bekezdések vonatkoznak Önre:

  • A Rendelet 39/B. § (2) bekezdése szerint „… Ha a pedagógus e határidőre nem tölti fel portfólióját, az OH – minősítő bizottság kirendelése nélkül – állapítja meg a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét és kiállítja erről a tanúsítványt.” A tanúsítványt elektronikusan lesz módja letölteni a www.oktatas.hu Saját oldal felületéről.

    Abban az esetben, ha a pedagógus számára felróható okból nem vesz részt a minősítési eljárásban, a következőkben megismételt minősítési eljárásban, illetve minősítő vizsgán vesz részt, amely számára díjköteles, a minősítés díja „a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott az illetmény számítását megalapozó vetítési alap hetven százaléka”, melynek összege 70 050 Ft. (Rendelet 12. § (2) bekezdés).


Tájékoztatjuk, hogy a Rendelet 3.§ (3) bekezdése alapján a minősítési eljárás megismétlésére legkorábban – a sikertelen minősítési eljárástól számított – két év szakmai gyakorlat megszerzése után kerülhet sor. Ezek alapján Ön esetében legkorábban - 2017-ben - abban az esetben kerülhet sor minősítésre, ha 2016. április 30-ig jelentkezik majd az eljárásra."

Én döntöttem és vállalom, hogy nyugdíjazásomig (hiszen a mostani rendszerben 2017-ben nyugdíjassá válhatok) a pedagógus bértábla legalsó fokozatának megfelelő fizetési kategóriában maradok.

38 évet úgy dolgoztam végig, hogy mindig kiálltam amellett, amit jónak tartottam és, ha kellett "megküzdöttem" az elveimért, melyekkel természetesen lehetett egyetérteni vagy nem. Ez most is így van. Nem tudom, hogy igazam van-e vagy tévedek, de átgondoltan és a legjobb "tudásom" szerint döntöttem magamról. Azonban kiváncsi lennék a Ti véleményetekre is, hátha tudtok olyan érveket felsorakoztatni, melyek nekem nem jutottak az eszembe. Ha így van megköszönöm, ha megosztjátok velem, mert lehet, hogy csak egyoldalról (a sajátomról) vizsgáltam meg a kérdést és nem minden oldalról.