Napról napra óvoda

Kedves Érdeklődő, aki rátaláltál erre az oldalra! Ebben a blogban szeretném Veletek megosztani mindazt, amit az elmúlt 36 évben az óvodáról, a gyerekekről, gyerekektől "megtanultam" és mindazt ami jó kedvre derít, elgondolkodtat, vagy gyönyörködtet.

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

Napsoroló - május

Csanádi Imre: Májusdícsérő
Május,
mosolygó,
békák torkát
megoldó,
gyöngyvirág-nyitogató,
cserebogár-zúgató.
Röptetsz
madarat,
meghozod
a nyarat,
pölyhös
fecskét,
fára cseresnyét!

1. A munka, a szerelem és a termékenység ünnepe

4. Anyák napja

Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték.

Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára.

Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját, Julia Ward Howe segítségével.

1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Rengeteg időt és energiát szánt arra, hogy az ünnepet előbb állami, majd nemzetközi ismertségűvé tegye. Jarvis a célját 1914-ben érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök a napot hivatalos ünneppé nyilvánította.Sajnos azonban Anna Jarvis a népszerűsítésre fordított ideje miatt nem vette észre, hogy hamarosan az ünnepet "felkarolták" a virágkereskedők, üdvözlőlap-gyártók, cukorka- és ajándék-kereskedők, akik Európában is propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, amelynek hatására az gyorsan népszerűvé vált kontinensünkön is.

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját.

Kép forrása: burgmannbogi.blogspot.com


4. Szent Flórián napja (Tűzoltók napja)

Magyarországon hivatalosan 1991 óta tartják május 4.-én a Tűzoltók Napját.Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje Az egyik legfélelmetesebb elemi erőtől, a tűztől való rettegés keltette életre Flóriánnak a "tűz katonájának" kultuszát.

Szent Flórián alakjával a világon sok helyen találkozhatunk. A 17. sz. óta alig van olyan magyar helység, ahol Szent Flórián képét vagy szobrát meg ne találnánk templomokban, házakon, utak mentén. Katonaruhában, égő házzal ábrázolják, melyre dézsából vizet önt. Erre az ábrázolásmódra legendája két magyarázatot is kínál. Az egyik szerint Flórián még gyermek volt, amikor imádságára csodálatos módon kialudtak egy égő ház lángjai. A másik magyarázat szerint egyszer egy szénégető nagy máglyát rakott, melyet annak rendje-módja szerint portakaróval fedett be. Amikor a farakás belseje már izzott, egy nagy szélvihar megbontotta a portakarót, és az egész lángba borult. A szénégető próbálta újra befedni a máglyát, de eközben ő maga is a lángok közé esett. Nagy veszedelmében így fohászkodott: ,,Szent Flórián, aki vízben lettél vértanú, küldj vizet segítségemre, és mentsd meg az életemet!'' Azonnal víz öntötte el a máglyát, és a szénégető megmenekült.

(Forrás: http://www.sulihalo.hu/)

8. Magyar kézműves fagylalt napja
Egy különleges kezdeményezés indult útjára Magyarországon. Május 8-án minden résztvevő fagyizóban féláron lehet fagyizni.
A Fagylalt napjának egyik célja, hogy a fagyizók a egy a környezetükben található közintézményt, kórházat, csoportot is meglepjenek pár gombóc fagyival. Így a hátrányosabb helyzetű személyek is részesedjenek a fagyi örömében.

Az akcióban résztvevő fagyizók kapni fognak egy matricát, ami jól látható helyen lesz kiragasztva.
Forrás és a fagyizó címek, akik kapcsolódtak: http://kulturaonline.hu/

Kép forrása: Szeretem a fagyit
10. Madarak és fák napja

Hazánk törvényben is rögzített madárvédelme 1901-ben vette kezdetét, mert ekkor fogadták el a magyar madárvédelmi törvényt. Ebben az évben jelent meg a tudós „Madarak hasznáról és káráról” szóló munkája, melyet a miniszter adott ki. Az első „Madarak és fák napját” 1902-ben Kőszegen tartották, a helyi Állatvédő Egyesület kezdeményezésére.

Herman Ottó már 1900-ban javaslatot tett a jeles nap orszá¬gos bevezetésére, de indítványa csak 1906 tavaszán került a miniszter aszta-lára. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatási miniszter 1906. április 27-én hozott rendeletet, mely szerint minden hazai népiskolában iskolai ünnepélyt kell tartani a „Madarak és fák napján”. A zöld mozgalmak erősödése ellenére, csak az 1987-es kazincbarcikai konferencián fogalmazódott meg, hogy valamennyi általános iskolában újra évenként rendezzék meg - tanítás nélküli munkanap keretében - a Madarak és fák napját.

A 90-es évek elejétől a környezeti nevelésben élenjáró iskolák és pedagógusok munkájának köszönhetően, újra méltó szerepet kapott az iskolák többségében a Madarak és fák napja. Újabb törvény erősítette meg 1994-ben, miniszteri rendeletben május 10-ét jelölte meg a jeles nap dátumának.

(Forrás: sulihalo.hu)

Kép forrása: csakkreativan.blogspot.com

 

18. Múzeumi Világnap

A Múzeumi Világnapot 1978 óta rendezik meg minden év május 18-án. Mára több mint száz ország körülbelül harmincezer kulturális intézménye csatlakozott az akcióhoz.

2014. május 17–18-án 19. alkalommal rendezi meg a Múzeumok Majálisát a Magyar Nemzeti Múzeum. Tavaly, mikor nagykorú lett, kiszínesedett, megújult a külleme, miközben meg is komolyodott: szakmai programjaival szélesebbre tárta a világot látogatóinak. Több mint száz múzeum jelenik meg egyszerre ekkor a Múzeumkertben. Ezen a világon egyedülálló, kétnapos fesztiválon is bizonyítják, hogy a múzeumok már jó ideje igazi társas helyszínek, ahol nemcsak értékeket kaphatunk, hanem jól is érezzük magunkat.
Az idei központi témánk a 19/20 értelmezése. A Nemzeti Múzeum a hosszú 19. század és a 20. század elejét érti alatta, és számos múzeum a polgárosodás és az Osztrák-Magyar Monarchia korszakát és témáját fogja megidézni. Az MNM-ben a Szent István lovagjai-kiállítás, 19. századi pipatörténet és a városi biciklis közlekedés történetét megmutató kerítéskiállítás látható, különleges alkalomként megnézhetik az épületet, pincétől a padlásig.
A látogatókat óriás-társasjátékok, olvasóliget, kifestők, mega-kirakó, óriásmakett, 19. századi arcfestés, öltöztetőbaba, reklámplakát-készítés, műveltségi kvíz, civil-negyed és a fiatal magyar gazdák termékei várják. Fellép a Tititá, a Buborék, a Jazz Steps és a Budapest Bár zenekarok.
(Forrás: http://www.programturizmus.hu/)
Május utolsó vasárnapja : Gyereknap

nemzetközi gyermeknap (általában június 1.) megünnepléseTörökországból ered.

Magyarországon 1931-től ünneplik (akkor még gyermekhétnek hívták), 1950 óta már csak egy napig tart és május utolsó vasárnapján tartják.

Kép forrása: www.programturizmus.hu

Napsoroló - április

Napsoroló - április

1. Bolondok napja

Honnan ered az áprilisi tréfálkozás szokása?

A népszokás pontos eredetét nem ismerjük. Egyes kutatók szerint lehet a már Plutarchos által is megírt antik hilaria-, illetve az indiai tavaszünnep, vagy kelta ősi szokás maradványa. Bolondok napján egymás megtréfálása régóta szokás Európa-szerte. Angliában minden bolondok napjaként (All Fools Day) emlegetik, Franciaországban és Olaszországban pedig áprilisi halnak (Poison d'Avril, illetve Il Pesce d'April ) nevezik azt, akit megvicceltek.

Más feltételezés szerint a hagyomány onnan ered, hogy régen a francia naptárban az esztendő április 1-jén kezdődött. Ezen a napon a franciák ajándékokkal lepték meg egymást. Amikor IX. Károly király 1564-ben elrendelte, hogy az esztendőnek január 1-jén kell kezdődnie, az ajándékozások időpontja is áttolódott január 1-jére. Eleinte azonban a jó szokás megtartásának érdekében április 1-jén is küldözgettek egymásnak ajándékokat a franciák. Később értékes ajándékok helyett inkább tréfákat küldtek, s végül kialakult az a szokás, hogy a hamis évkezdetet hamiskodással ünnepelték meg.

Anekdota egy korabeli áprilisi tréfáról

Toulouse grófja, XIV. Lajos francia király fia úgy viccelte meg Gramont márkit, hogy mialatt a márki aludt, a gróf cinkosaival kilopatta a ruháit. Minden egyes darabot felfejtettek, és megint összevarrtak, de szűkebbre. Amikor reggel a márki fel akarta húzni a nadrágját, nem fért bele. Riadtan nyúlt a mellénye után, de nem tudta begombolni. Ugyanígy járt a kabátjával. Mindeközben rányitotta az ajtót az egyik cinkostárs és a következőket mondta: "Az istenért, márki, mi történt önnel? Egészen meg van dagadva!" A márkiról gyöngyökben hullott a veríték; valóban borzasztó betegség üthetett ki rajta. Orvosért futtattak, az orvos - szintén beavatott - megvizsgálta, receptet írt, és gondterhelten távozott. Ezután szaladtak a recepttel a gyógyszerészhez, az visszaküldte, hogy nem érti... Nem is érthette, mert ez volt ráírva:"Accipe cisalia et dissue purpunctum..." "Végy ollót, és vágd fel a mellényedet..."

Magyarországi néphagyományok

Az április 1-jei tréfálkozásnak Magyarországon is nagy hagyományai vannak. Ezen a napon a felnőttek és a gyerekek egyaránt szerették megtréfálni egymást. Topolyán például a gazda a szomszéd tanyára küldte a kiskanászt szúnyogzsírért. Szokás volt az is, hogy pénzt adtak a gyerekeknek, majd a boltba küldték őket trombitahúrért, esernyőmagért és hegedűbillentyűért.

A beugratottat azután így csúfolták:

Április bolondja, 
Május szamara, 
Fölnézett a toronba 
Megnézte, hogy hány óra: 
Féltizenkettő, 
Bolond mind a kettő!

Április 1-je az indás növények vetőnapja is volt, minden más munka végzésére szerencsétlennek tartották ezt a napot, mert a nép úgy hitte, Júdás ezen a napon akasztotta fel magát.

Forrás: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár honlapja

Április 2. Andersen születésnapja

A meseírás napja

Gyermekkönyvek nemzetközi napja

Autizmus világnapja

Budapesti programajánló:

Séta az autizmussal élőkért a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány szervezésében

Találkozó április 5-én, szombaton 9.30-kor a Magyar Tudományos Akadémia előtt. Indulás 10.00-kor.

Gyere el, de ha nem tudsz, akkor ezen a napon viselj valami kéket.

Minden év április hónapjának második napja az Autizmus Világnapja. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2007. december 18-án, ezt a napot jelölte ki az Autizmus Világnapjának. A kezdeményezés célja az volt, hogy felhívják minden ENSZ tagország, minden egyes lakosának a figyelmét az autizmus spektrum zavarra, az autizmussal élő emberekre.

Az Autizmus Világnapján a világ számos nagyvárosában kék fénnyel világítanak ki egy-egy emblematikus középületet. A „Ragyogjon kékben” elnevezésű akció célja felhívni a figyelmet az autizmussal élőkre: többek között Londonban a Big Bent, Prágában a Károly-hidat, Párizsban az Eiffel-tornyot, Rómában a Colosseumot, New Yorkban az Empire State Buildinget és Budapesten többek között a Parlament épületét.

4. Nemzetközi párnacsata nap

5. Vince napja


7. Egészségügyi világnap

11. Költészet napja - József Attila születésnapja

Debrecen napja

12, Űrhajózás napja

14. Könyvtárosok Világnapja

Kép forrása: Terapeuta da Fala Patrícia Teixeira

16. Cirkuszok Világnapja


18. Nemzetközi műemlékvédelmi nap

20. Csillagászat napja

22. Föld napja

23. Könyv napja

24. Rendőrség napja

Sárkányölő Szent György napja, amikor a pásztorok kihajtották a juhokat a legelőre

25. Pingvinek napja

Kép forrása: Kincsek és kacatok óvodáknak, szülőknek, gyerekeknek

29. Táncművészet világnapja

30. Méhek napja:

Napsoroló - március

Napsoroló - március

Március 4. Az idei farsangi időszak utolosó napja

Március 5. A budapesti Néprajzi Múzeum napja

Március 6. Energiatakarékossági Világnap

Március 8. Nemzetközi Nőnap

(Emlékeztető: A vadon nyíló hóvirág védett növény)

Március 12. Gergely napja /iskolába csalogató nap/

Március 15. A magyar szabadságharc emléknapja

Március 19. Alvás világnapja

Március 20. Ölelés Világnapja

Március 21. A költészet és a bábosok világnapja

Március 22. Víz Világnapja (és a párnacsatáké)

Március 23. Ejtőernyősök napja

Ha ügyelsz a "mindennapok hagyományaira":

Március 24. Káposztafélék ültetésének napja

Március 25. Gyümölcsfák oltásának napja

Március 27. Színházi világnap



Napsoroló - szeptember

Világnapok, ünnepnapok, néphagyományok és "Cinegés" keverednek ebben a kicsit "eklektikus" felsorolásban, de megpróbáltam egy csokorba gyűjteni azokat a napokat, melyeket felhasználhatunk az iskolában, óvodában és otthon is ahhoz, hogy egy-egy hagyományt felelevenítsünk, egy-egy fontos fogalmat körbe járhassunk a gyerekekhez közel hozhassunk.

Mindegyik héthez egy-egy Cinegés hagyományt is kapcsoltam, hátha megtetszik valakinek.

„Most milyen hónap következik? - kérdezte Picinyke az Öreg Verébtől.

- Szeptember - felelte az Öreg Veréb. - Az ősz első hónapja…

Az erdőn már sárgult, pirosodott, barnult a sok levél. A madárfészekaljak kis csapatokba gyűltek, a csapatok pedig nagy seregbe. Vándorútra készülődtek. Egyre - másra megjelentek olyan madarak is, amilyeneket soha azelőtt nem látott Picinyke. Hosszú lábú, tarka szalonkák, különös fajtájú kacsák. Leszálltak a patakpartra vagy a mocsárba, egy napig ettek, pihentek, éjjel aztán felkerekedtek, továbbszálltak arrafelé, ahol delel a nap.”

(Bianki, Vitalij Valentinovič: Cinege naptár: Szeptember (Rab Zsuzsa fordítása)

Szeptember 1. hete:

Néphagyományok, jeles napok

Zöld ünnepek, világnapok

„Cinegés” hagyományok

Egyed napja (1.)

v  Lőrinc nap (5.)

v  Jótékonysági Világnap (5.)

v  Nagyszülők Napja

(első vasárnap)

Gyerekek fogadása

Az első szülő-kör megszervezése

Szeptember 1. Egyed napja

Szeptember első napjához kapcsolódik egy hagyomány –a búza ültetésé -, mely nálunk csoport hagyománnyá vált. Az első nap nehézségein is sokszor átsegít, hiszen izgalmas tevékenységeket kínál a gyerekek számára.

Van egy kiskertünk, ahová a gyerekekkel ültetni tudunk. Júliusban „learatjuk a búzánkat” csokrokba kötve a termünket díszíti és közben persze kiszárad. Augusztus utolsó napjaiban a kalászokból kiszedegetjük vagy egy nagy lepedőben kicsépeljük a gyerekekkel és egy nagy tálba rakjuk. Egyed napján aztán elkezdődik a vetőtarisznya díszítése, mely nem más, mint egy-egy tarisznya, melyet textil filccel kidíszíthet mindenki és az év során ezekkel mehetünk kirándulni, kincseket gyűjteni. Ezen a napon azonban búza kerül bele. Búza, melyet a hagyományokhoz híven előző délután kiteszünk az udvarra, hogy a harmat megmossa, hiszen ettől lesz jó termés jövőre. A megtöltött tarisznyákból aztán már kezdődhet is a vetés. Mindenki meghúzza a maga barázdáját, elszórja a magokat és betakargatja és a sor végére betűzi a „jelölő pálcikáját”, melyen a jele és neve van. (Erre nálunk a törött cserépdarabok váltak be a leginkább, melyre ráfestettük a jeleket, neveket, mert ez télen sem megy tönkre.) Aztán tavaszig várjuk, hogy „ekkorára nőjön a Cinegék búzája”

„Égi búza-szál:
hajnal-csóva száll.
Segits engem, napsugár,
dalra kelni már!”

(Weöres Sándor)

Ötletek az első szülői-körhöz, avagy a szülői ráhangolódás segítése

Mint mindenhez a szülői együttlétekhez is van hagyományunk. Az első szülő - kört már az első hétre megszervezzük és az elején mindig játszunk, mert ha bevalljuk, ha nem: minden felnőtt szeret játszani, persze van, aki nehezebben szánja rá magát, van aki könnyebben. Nem állítom, hogy az „új” családok először nem lepődnek meg, de ezen segítenek a „régiek”, akik már az első percekben azt kérdezgetik, hogy vajon mit is találtunk ki erre az alkalomra? Az első alkalommal játékok kiválasztásánál figyelembe vesszük, hogy hány új család került be a csoportba, ha sok, akkor be inkább egyszerűbb, kapcsolatépítő játékokat, kiscsoportban, párban, egyénileg megoldható játékokat, „feladatokat” választunk ki. (pl. pókháló fonás, kéz körberajzolás, melyre ráírnak a gyerekükről 5 fontos információt, vagy szemkontaktussal helycserés játék … ) Amelyik évben „rutinosabb” a csapat, akkor már inkább együttműködésre, egymás segítésére szükséges ötletekkel várjuk őket. Ehhez rengeteg ötletet lehet találni a drámajáték gyűjteményekben és mindenki válogathat közülük, de „kedvcsinálónak” kiválasztottam egyet-egyet, mely segíthet abban, hogy oldott hangulatban tudjunk később beszélgetni (vagy, ha már elfáradtunk, akkor feltöltődni.)

Egy tárgy (ha többen vannak az „újak”)

Mindenki otthonról hoz magával egy tárgyat, mely vagy őt jelképezi, vagy valamiért fontos a számára. Körben leülünk és mindenki egy mondatban (vagy röviden) elmeséli, hogy miért azt hozta magával. A története végén beteszi s kör közepére. Amikor már mindenkié bekerült a körbe a játékvezető rámutat valakire és annak ki kell választania egy tárgyat és vissza kell adnia a tulajdonosának. (Nehezebb változat, ha azt is meg kell mondania, hogy miért is fontos a számára az a tárgy)

(Eredeti játék: Bagdy, Telkes, 1990)

Bogozd ki a csomót! (ha, már összeszokottabb a társaság)

A csoport egy tagja kimegy a teremből. A többiek körbe állva megfogják egymás kezét. Majd – anélkül, hogy egymás kezét elengednék – néhányan felemelik a kezüket, mások átbújnak alatta, addig, amíg egy nagy élő „csomó” nem keletkezik. A kitaláló feladata, hogy kibogozza a csomót, helyreállítsa az eredeti kört, de úgy, hogy közbe senki ne engedje el a másik kezét.

Egyéb megjegyzések: Hívjuk fel a kitaláló figyelmét, hogy óvatosan „bontogassa” a „csomót”, nehogy sérülést, fájdalmat okozzon

(Benedek, 1992)

+ 1 ötlet:

Ha szülői értekezletet Lőrinc napján (szeptember 5.) vagy annak közelében tartjuk, akkor a gyerekekkel délelőtt elkészíthetjük a „vendégváró finomságokat dinnyéből. Persze arra számítani kell, hogy többszörös mennyiségre lesz szükségünk, hiszen nagy adagokban elfogy belőle már nem kis mennyiség a gyerekek örömére.

Dinnyegolyók citromos, joghurtos saláta öntettel:

- Végy egy nagy görögdinnyét és karalábé vájóval készíts golyókat a húsából!

- 2 dobot joghurtot keverj össze tetszőleges mennyiségű mézzel, 1 citrom kifacsart levével!

- Töltsd vissza a dinnyehéjba és tedd hűtőbe pár órára!

Dinnyefagyi:

- A dinnyét szeletekre vágjuk, kimagozzuk, kockára vágjuk, majd robotgéppel pépesítjük, ha szükséges egy kis mézzel édesítjük és formákba töltjük Pár óra a mélyhűtőben és már kínálhatjuk is.

Hibiszkuszos vagy mentás dinnyelé:

4 bögrényi hibiszkusz tea – fél bögre szárított hibiszkusz, vagy 4 hibiszkuszos (mentás) tea filter, 4 bögrényi dinnyelé, 1/2 bögrényi lime lé, édesítő
Főzzük le a teát, a hibiszkuszt 10 percig hagyjuk állni benne, majd várjuk meg, míg kihűl teljesen. A dinnyét kimagozzuk, majd gyümölcscentrifuga segítségével kinyerjük a levét. A kihűlt teába beleöntjük a dinnye és lime levet, ízlés szerint édesítjük, majd hidegen tálaljuk.

(Forrás: http://www.optime.hu)

Szeptember 2. hete:

Néphagyományok, jeles napok

Zöld ünnepek, világnapok

„Cinegés” hagyományok

v  Gyógynövénygyűjtés hete

v  Kisasszony napja (8.)

Elsősegélynyújtás Világnapja (14.)

„Cinege Műhely”:

- gyógynövények felhasználása

(szirup, lekvár, tea, illatpárna, festő lé készítése)

Szeptember 2. hete: Gyógynövénygyűjtő hét

Kép forrása: www.hazipatika.com

Szeptember második hétvégéjének az egyik napjára mindig meghirdetünk egy családi kirándulást, melyre, aki tud, az eljön. Barangolunk a közeli erdőben, falatozunk, beszélgetünk és játszunk az egyik útba kerülő réten és közben „gyógyító növényeket” gyűjtünk. Hol egy-egy hozzáértő szülő, nagyszülő segít ebben. Hol meghívunk „egy ennek tudóját” és, ha egyik sem sikerül, akkor a biztosra megyünk: pásztortáska, gyermekláncfű, útilapu kerül a kosarakba és a hét elején az oviba., melyeket a gyerekekkel el kezdünk „feldolgozni”. Szörpöket, ajakrúzst, szirupokat készítünk, melyek a Mihály napi vásáron majd gazdára lelnek. Ekkor hirdetjük meg az első „Cinege Műhely” programot, mely ezentúl hétről, hétre azt jelenti, hogy a hét egyik kiválasztott napjának délutánján nyitva van az ajtónk a szülők számára. Be lehet jönni és együtt lenni. Azzal, aki éppen még ott van. Lehet a gyerekekkel játszani vagy csak üldögélni egy kicsit vagy lehet segíteni. Mindig abban, amire aktuálisan szükség van. Mihály nap előtt, gyógynövénygyűjtő hét után persze, hogy ezek tartósításában és az elkészült portékák díszítésében, csomagolásában, hogy kelendőbbek legyenek.

+1 ötlet: Lándzsásútifű szirup Antal Vali módra:

  • 2 marék nyers, friss útifüvet és 2-3 szál kakukkfüvet leforrázok annyi vízzel, hogy épp ellepje, majd hagyom kihűlni.
  • ha kihűlt, pépesítem vagy összeturmixolom
  • majd nagyon lassú tűzön visszamelegítem, és 15-20 dkg kakukkfű mézzel besűrítem
  • még melegen palackozom

Rengeteg ötlet és recept található az http://erdokostolo.blogspot.hu oldalon

 

Szeptember 3. hete:

Néphagyományok, jeles napok

Zöld ünnepek, világnapok

„Cinegés” hagyományok

 

v  Mozdonyvezetők napja

(15.)

v  Takarítás Világnapja (17.)

Alma ünnep

„Cinege Műhely”:

- almalé készítés és alma aszalás

Alma-ünnep

Kép forrása: www.raspunsuri-pixwords.ro

Minden csoport élete tele van kisebb, nagyobb saját hagyományokkal. Nálunk ilyen hagyomány például az, hogy manókkal „élünk” együtt és egy ilyen hagyománnyá válhat az „Alma ünnep”, mert minden évben el tudunk menni almát szedni, hiszen ha a környékünkön nincs roskadásig teli alma, akkor találunk helyet magunknak a „Szedd magad Program” felkínálói között. Évek óta szedjük az almát, hol egy család kertjében, hol messzebb és aztán indul az „alma-hét”, melynek lezárása lehet ez az ünnep, melyre péntek délutánra meghívjuk a szülőket is:

v  Az alma ünnep előkészítése

- Almák, fényesítése, mérése, halmazokba rendezése

- Papírzacskók díszítése (melybe hazavihetik az almákat)

- Mese kitalálása, próbák az „színdarab” eljátszásához a gyerekek által kitalált formában

- Almás pite sütőverseny meghirdetése a családok számára

- Táncház megszervezése

v  Az alma ünnep programja:

A vendégek fogadása: egy nagy lavór vízben piros almák, mellyel arcot lehet mosni (szépség és egészség varázslás a néphagyomány világából)

Program:

- Ügyességi csapat és sorversenyek, játékok családi csapatokban (pl. almagurítás, hordás, átrakás egyik helyről a másikra)

- A gyerekek által kitalált mese „előadása” a gyerekek ötletei alapján és szereplésével

Egy iciri-piciri piros alma története (saját mese)

Hol volt, hol nem volt, egyszer egy domb és azon a dombon állt egy hatalmas, vénségesen vén almafa. Olyan öreg volt már, hogy csak egyetlen virágot nyitott ki tavasszal, és abból az egy virágból egyetlen iciri-piciri kis alma piroslott ősszel az ágon. Nagyon unatkozott és úgy döntött, hogy elindul világot látni. Addig izgett-mozgott, míg le nem pottyant a földre, és vígan gurult a domboldalon lefelé. Az öröme azonban nem tartott soká, mert útjába került egy nagy kő, és nem engedte tovább gurulni. A kicsi, piros alma dühében sírni kezdett. Sírt-sírt és ezt meghallotta egy arra ugráló nyuszi.

- Miért sírsz-rísz ennyire? - kérdezte.

- Azért, mert elindultam világot látni, de nem tudok tovább gurulni ettől a hatalmas kőtől. – válaszolta az iciri-piciri piros alma.

- Segítek rajtad! Beleteszlek a tarisznyámba, és együtt mehetünk tovább. – mondta a nyuszi, és így is tett. Felemelte az almát, és beletette a tarisznyájába. Mentek, mentek, mendegéltek és elérkeztek egy magas hegyhez, melynek a tetején egy gyémántos, aranyos, ezüstös fa állt. Elkezdtek mászni, és másztak, és másztak, három nap és három éjjel, amikor elérték a fa tetejét. Ott megláttak egy madárfészket, ahol egy tűzmadár etette éppen a fiókáit. Csendben lecsusszantak a fáról, és egy kacskaringós, girbe-gurba úton hazatértek.

Itt a vége fuss el véle, kerek erdő közepébe.

Táncház vagy közös körjátékozás

Lezárás:

- A pite sütő verseny eredményhirdetése (az nyer, akinek a leghamarabb elfogyott a süteménye és az ajándéka az, hogy először választhat ki két almakupacot, amit hazavihet.

Búcsúzó ajándék: A gyerekek által díszített zacskónyi alma

v  + 1 ötlet: Almatánc:

A gyerekek párba állnak és homlokuk közé szorítanak egy almát. Zenére mozognak addig, amíg az alma ki nem pottyan. Amikor kipottyan, az almát elfelezik. Az a győztes páros, aki a lekésőbb eheti meg az almát.

Szeptember 4. hete:

Néphagyományok, jeles napok

Zöld ünnepek, jeles napok

„Cinegés” hagyományok

Mihály nap (29.)

v  Kukoricatörés napja

(30.)

Magyar népmese napja (30.)

Autómentes Világnap (22.)

v  Hulladékgyűjtő nap

(23.)

v  Turizmus napja

(27.)

v  Vásár szervezése

v  Színház vagy könyvtár látogatás

v  Őszi családi kirándulás

„Cinege Műhely”:

- vásári portékák díszítése, csomagolása

Miháky nap

Kép forrása: www.programok-debrecen.hu

Mihály napjához sok-sok hagyomány kötődik, melyek mindegyike alapja lehet egy-egy témahétnek, projektnek. Az állatok behajtása, a cselédek elszámoltatása, a vásár mindegyike sok-sok játék, munka és tevékenységekbe integrált tanulási lehetőséget biztosít a számunkra. Választhatjuk ezt is, azt is, de az biztos, hogy mozgalmas napokat élhetünk meg az ehhez kötődő hagyományok felelevenítésével, újra gondolásával.

Nálunk már vagy 10 éve vásárt szervezünk a gyerekek és a szülők által készített portékákból. Mi ezt a készülődést már kora tavasszal megkezdjük. Az első portékánk - az ibolyaszörp - már márciusban a polcra kerül és az utolsó - a szilvalekvár – csak napokkal a vásár előtt készül el és közben folyamatosan készülnek az erdő, mező, kert kincseiből a befőttek, savanyúságok, lekvárok. Valahogy úgy alakult, hogy az óvodában a mi csoportunk lett a „kamra” felelős.

„Cinege kamra”

1. Kamra:

A gyerekekkel és otthon eltett befőttek, ivólevek, lekvárok, savanyúságok …...

Gyerekekkel gyúrt száraztészták (lebbencs, reszelt tészta, csipetke, széles metélt)

Ízesített túró, zsír, vaj …..

2. Lacikonyha:

Sült hurka vagy sült kolbász vagy szelet hús

Házi sütésű kenyér

Mustár, uborka és „Süni csalamádé”

Házi szörp

Perec, palacsinta, rétes vagy pogácsa

3. Portékák:

Egerek, macskák minden mennyiségben (és amit még a szülők készítenek)

4. Játékok, játékos feladatok:

Alma kihorgászása vízből vagy célba dobó játék (egeres, sajtos) vagy mind a kettő

Feladatlap: Hova bújtak az egerek?

Ajándék a játékban résztvevőknek:

Zsákbamacska: Gyerekekkel tört dió, mogyoró és egy-egy dióegér

(2015. évi vásár „forgatókönyve”)