Napról napra óvoda

Kedves Érdeklődő, aki rátaláltál erre az oldalra! Ebben a blogban szeretném Veletek megosztani mindazt, amit az elmúlt 36 évben az óvodáról, a gyerekekről, gyerekektől "megtanultam" és mindazt ami jó kedvre derít, elgondolkodtat, vagy gyönyörködtet.

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

Ötlet-tár november első hetére: Márton nap

Kép forrása: http://awesomekidsactivities.com/games-with-pumpkins/

Mozgásos, fejlesztő és ügyességi játék ötletek

Tökgurítás, tökgurító „verseny” akadályok kerülésével

Tök szállítása talicskában

Lábtorna: torzsák emelése, összegyűjtése talpakkal

Mozgást utánzó játék: (A gyerekek vonalban állnak egymás mellett. Az első kiáll a többiek elé és mozgásokat mutat, amit utánozni kell. Amikor a többiek más „mutatót akarnak, akkor azt mondják: „Tejbekása lipitylotty, tökkáposzta kapaszkodj”, akkor a „mutató” a sor végére megy, és azt mondja ”Hazamegyek, hazamegyek, tököt eszek.” és a következő gyerek mutat.)

Tökfogó: Ki lesz a tökkel ütött? (A fogónál van egy kis tök és futás előtt azt mondja: „Este virágzik a tök, én a fejedre ütök”. Akit megfog annak a fejét „megkoccintja a tökkel és az azt kiabálja: „Égszakadás, földindulás, fejemen egy koppanás. Én vagyok a fogó!)

Tollpihék egy helyre fújása

Tollpihék összegyűjtése kosárba (hüvelyk és mutató, hüvelyk és középső, hüvelyk és gyűrűs, hüvelyk és kisujj – ujjkiolvasók ismétlése (Hüvelyk ujjam almafa, cseresznyefa)

Futójáték (Az egyik gyerek a tök, a másik az árus és egy gyerek a vevő. A vevő körbe jár és kiválaszt egy „tököt” és megkérdezi: „hogy ez a tököcske? Száz arany pengőcske. Annyit érte nem adok, inkább körbe szaladok!”. Az árus és a vásárló ellentétes irányban körbe szaladnak, és aki előbb visszaér az lesz a következő vásárló, a másik a tök.)

Tök átugrás (Hány tököt tud átugrani)

Célbagurítás tökkel, tökre

Tök piramis építése időre

Érzékelő játék: Mi van a zsákban? (kukoricaszemek között tökmag, tollpihék között kukoricaszem stb.)

Versenyjáték (finommozgás fejlesztés): tökmag és kukorica szétválogatása fa csipesszel

Kép forrása: Found on etsy.com

Mondókák

Csiteri, csütöri, csütörtök

Tököt lopott az ördög,

Nem is ette, nem is itta,

Liba ólba beledugta.

 

Csiteri, csütöri, csütörtök

Dinnyét lopott az ördög,

Bugyogójába dugta,

Úgy vitte a pokoolba.

 

"Sütőben a tökmag,

befűtöttünk tegnap,

ripeg-ropog, zeng a nád,

szél röpíti víg dalát.

Ég öt éjjel, öt nap,

odasül a tökmag. "(népköltés)

Görögdinnye, török tök,
szerda után csütörtök.
Török, török hömbörög,
egy zsák diót megtörök.
Csörgő-börgő mogyoró,
te leszel most a fogó!

Kép forrása: sweetthingdesigns.typepad.com

Nyelvtötők:

Öt ördög öt tököt gödörbe dögönyöz.

Tökkelütött ördög töméntelen tökmagot tarisznyába tömköd.

kút körül út körbefutja hosszú nyakú fehér lúd.

Görögdinnye, török tök, szerda után csütörtök.

Mesék

A libák és a róka

Csavargásai közben a róka egyszer egy szép zöld mezőre ért. A mezőn egy csapat kövér liba legelt.

"Ez igen! - gondolta a róka. - Olyan ez, mintha vendégségbe hívtak volna. S olyan szépen együtt vannak ezek a libák, mintha egyenesen nekem tálalták volna föl őket. Egyebet sem kell tennem, mint asztalhoz ülnöm, és sorjában elfogyasztanom őket".

Azzal elindult a libák felé: azok meg, ahogy észrevették, rettenetesen megrémültek, ijedtükben összebújtak, s elkezdtek siránkozni és az életükért könyörögni.

- Hogyisne! - mondta a róka. - Majd éppen most fogom elszalasztani a kedvező alkalmat! Nincs irgalom, meg kell halnotok!

A libák még sipogtak, jajgattak egy ideig, a róka meg csak vigyorgott, és a fogát mutogatta.

Volt a libák között egy öreg, tapasztalt lúd, az végre összeszedte magát, egy kicsit előrelépett, és így szólt a rókához:

- Hát, ha egyszer meg kell halni, hát meg kell halni, ez ellen mit sem lehet tenni. Nem is kérünk tőled egyebet, csak azt, hogy teljesítsd utolsó kívánságunkat.

- Arról lehet beszélni - mondta kegyesen a róka. - Halljuk, mi az utolsó kívánságotok.

- Semmi egyéb, mint hogy életünk végén mindegyünk még egyszer elénekelhesse a kedves nótáját.

A róka gyanakvó képet vágott: de az öreg lúd sietve megnyugtatta:

- Nehogy azt hidd, hogy valami cselt forgatunk a fejünkben. Szó sincs róla! De magad is tudhatod, hogy aki énekszóval könnyített a szívén, kevésbé érzi a halál keserűségét. Nézd csak, szépen felsorakozunk itt előtted, egyik a másik után, libasorban. Kezdi az éneket az első: ahogy befejezte, folytatja a másik: s amelyik befejezte, azt te nyomban megeszed. Így kettős örömben lesz részed: énekszó mellett falatozhatol.

A róka ráállt a dologra: különösen azt tetszett neki: hogy énekszó mellett lakmározhatik. A libák nagy búsan fölsorakoztak, aztán a legelső a falu felé fordulva elkezdett keservesen gágogni:

- Gá-gá-gá-gá-gá...

A róka alig várta, hogy vége legyen az éneknek: de a liba csak nem hagyta abba. Aki mögötte állt a sorban, elunhatta a várakozást, mert ő is rákezdte:

- Gá-gá-gá-gá-gá...

Aztán a harmadik, aztán a negyedik: és már gágogott mind az egész csapat, de olyan harsányan, hogy zengett belé a környék.

A róka már éppen közbe akart szólni, hogy elég a hangversenyből, és kezdődhet a lakoma: de mielőtt megszólalt volna, észrevette, hogy a nagy libalármára szaladnak ám a falu felől, s nem üres kézzel, hanem söprűkkel, dorongokkal, husángokkal.

El is ment a kedve nyomban a lakomától, és nagy sietve otthagyta a gágogó libákat.

Kép forrása: Found on flickr.com

MÁTYÁS KIRÁLY AJÁNDÉKOZ

Szeretett adni, annyi bizonyos. Az arra érdemeseket, ügyeseket, szorgal­masokat jutalmazta, ahogy csak tehette.

Az ítélete szerinti méltatlanokat, mihasznákat, naplopókat, csalókat, ha­zudozókat csúfolta, büntette.

Egyszer egy szegény ember a maga kis kertecskéjében akkora sütni való tököt talált fölnevelni, hatan ráülhettek egyidejűleg. A gyerekei is dicsekedtek vele: akkora tökünk van, hogy hat fölnőtt ráülhet, akkora tökünk van, hogy ha szorul a helyzet, heten is ráülhetnek.

A szájtáti népek látására jártak, hogy is tud ekkora tök nőni egy szegény ember kicsinyke kertjében.

Gondolta a szegény ember, ha ennyien csudájára járnak, hát mennyire megörül majd a király, ha megmutatja neki.

Kapta, fogta magát, a tököt óriási szőrszütyőbe tuszkurálta, s a teherrel fölcihelődött Budára. Az ajtónállók sietve a király elé bocsájtották, nehogy a lábukra ejtse a szegény cipekedő ember a tököt. Mert azt meg kellett, mondja, hogy mit visz. Óriás tököt. Sütni valót.

Beengedték a szegény embert, aki a királynak kijáró tisztelgő hajlongások után előmutatta jövetele okát, a tököt.

Az ajándékban mutatkozó tiszteletnek a király szemlátomást megörült, azonnal az oldalszobába vezette a tökös embert, hogy ott tegye le terhes ajándékát. Kicsinység kikérdezte a tehertől lihegő tököst, hogy miképp fért el ekkora gyümölcs a tenyérnyi kertecskében, mire megtudta, hogy a kert kerítését mindig kijjebb ásogatták, szinte a szomszédot is kitökölték már a sütni valóval.

A király ezt nagy örömmel tudomásul véve, némi aranypiculákkal útjára engedte a tökajándékozó embert azzal a meghagyással, hogy útközben n éhezzen, szomjazzon.

Ballagott a szegény ember hazafelé, a király dicséretétől se éhség, se szomjúság az úton nem gyötörte, az arany piculák szépen csilingeltek Majsáig. Ott éppen hetivásári nyüzsgés kavargott, vett a pénzén két girhes, de jó kiállású, hízónak való süldőt. Azzal állított haza.

Ahogy a felesége megtudta az ura nagy dicsőségét, le se tette a kezéből s szitát, végigfutotta a hírrel az egész falut. Így jutott fülébe a tőszomszéd megelőzött gazdájának is a szegény ember szerencséje.

Ezen elgondolkodott. Ha Mátyás király egy közönséges sárga bélű tökért ilyen nagylelkű pénzeket szurkol a szegény ember markába, ő bizony megajándékozza a királyt a két legszebbik ökrével, de tudomisten ád érte annyi aranyat, a megmaradt hat ökör is csak nagy kínnal, szuszogással húzza haza a tehertál recsegő szekeret. Akkor lesz ám nagy ámulat meg bámulat a faluban.

A király a hatökröst is nagyra tárt karokkal fogadta, míg megkérdezte, mi jóban forog a palota pádimentumán.

Mire mondja a hatökrös, hogy két legszebb ökrét hozta a királynak ajándékba, de mivel a palotaőrök a lépcső aljánál följebb nem engedték, ott állnak az ajándékok, a király ablakából is látni lehet őket. Ahogy látta is őkegyelmessége.

A királyi elfogadás mindenkori kérdései közé tartozott annak a kitudako­lása, hogy honnét való az ember, meg az ajándéka. Amikor meghallotta, hogy badallói, mindjárt tudta, honnét fúj a szél. Mivel a tegnapelőtti töka­jándékozó ember is Badallóból szerencséltetett.

Nosza, vezette is Mátyás király a hatökröst az oldalszobába, és annak ajándéka viszonzásául az óriás tököt markoltatta meg a hatökrössel. Az ilyen királyi kegy is parancsnak számít. Megtagadni ki is merhetné?

Búcsúzás közben azt mondta a király, hogy a két, ajándékba kapott ökrét meg adja oda Badallóban a tökös szomszédnak. Mert megígérte volt neki, hogy az útiköltséget megtetejézi majd. Adja oda, mint a király ajándékát, jó egészséget kívánva annak is, meg a kedves családjának.

A király kívánsága megkerülhetetlen parancsnak számít. Mit tehetett a hatökrös. Átvezette a két legszebb ökrét a szegény ember portájára, mint a király ajándékát, miközben ő meg a méregtől pulykavörösen előkapta az erdőirtó nagyfejszéjét, ízzé-porrá szabdalta az óriás tököt, minden darabját átdobálta a szegény ember udvarába. A hízónak valók éppen kint szala­doztak. Nekiestek. Éltek rajta két hétig. Jókedvűen röförésztek.

Móricz Zsigmond: Iciri-piciri

Ajaj, hol volt hol nem volt...

Volt egyszer egy iciri-piciri házacska.
Ott lakott egy iciri-piciri kis macska.
Volt annak két iciri-piciri kis ökre,
rákaptak egy iciri-piciri kis tökre.
Csizmát húz az iciri-piciri kis macska,
hová lett az iciri-piciri barmocska?
Bejárja az iciri-piciri kis erdőt,
s nem leli az iciri-piciri tekergőt.
Bejárja az iciri-piciri kaszálót,
s nem látja az iciri-piciri kószálót.
Rátalál egy iciri-piciri kis tökre,
bánatában iciri-picirit meglökte.
Felfordult az iciri-piciri tököcske,
benne a két iciri-piciri ökröcske.
Megörült két iciri-piciri ökrének:
Vége van az iciri-piciri mesének.

Dalok, énekek, körjátékok:

Egyél libám, egyél már nézd, a napot lemegy már, éjféltájban,

Nyolc órára, esti harangszóra hipp, hopp, hopp.

Hatan vannak a mi ludaink, három szürke, három fekete. Gúnár, gúnár, libagúnár gúnár az eleje, akinek nincs párja, az lesz a gúnárja.

A gúnárom elveszett, keresésére megyek, nincsen annak más jegye, más jegye, farka tolla fekete.

Az én tyúkom megbódult, a fazékba belebújt, ó én édes tyúkocskám, tyúkocskám,

Te leszel a vacsorám!

A kis tücsök ciripel, hátán semmit sem cipel, balra dől, meg jobbra dől

Talán bizony hegedül.

Kézműves ötletek

Rajzolás libatollal és tintával

Kép forrása: Found on etsy.com
Libák kézlenyomattal

Kép forrása: Found on mintamokus.com

Papírtányérból:

Kép forrása: Found on craftymomsshare.blogspot.com

Kép forrása: Via Brenda Parker

Kép forrása: Via Edita Juchneviciene

Recept

Sütőtökös csokis keksz


Kép forrása: www.lettudatos.com

  • 40 dkg megsütött sütőtök (nyersen kb.1 kg-os kicsi sütőtök) +
  • 20 dkg kristálycukor
  • 25 dkg vaj +
  • 1 tojás
  • 20 dkg liszt
  • 20 dkg Graham liszt+
  • 10 dkg dió +
  • 10 dkg csokoládé +
  • 20 dkg zabpehely (apró szemű)+
  • 2 kk szódabikarbóna
  • 2 kk fahéj
  • 1 csipet só

Elkészítés:

  1. A cukrot és a puha vajat a tojással összekeverjük.
  2. A sütőben megsütött sütőtököt botmexerrel pépesítjük, azt is hozzáadjuk.
  3. A liszteket külön összekeverjük az apóra vágott dióval és csokoládéval, a zabpehellyel, illetve a fűszerekkel.
  4. A lisztes keveréket jól összeforgatjuk a sütőtökös vajjal, hogy kézzel formálható legyen.
  5. Diónyi darabokat gömbölyítünk a kezünkkel, majd ellapítva sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk. Lehet közel tenni egymáshoz, de ne érjenek össze, mert kicsit azért megnőnek.
  6. Addig sütjük, míg az alja pirulni nem kezd (Az időt sütője válogatja).

Sósperec és Libanyak (Rebi mama receptje)

Hozzávalók:

35 dkg BL 85 kenyérliszt (vagy fehérliszt)
20 dkg teljes rozslizst
10 dkg kukoricaliszt
10 dkg vaj (vagy olaj)
2 dkg só
1 dkg élesztő
3-4 dl langyos víz
1-2 felvert tojás

Elkészítése: A hozzávalókat (5 dkg finomliszt és a tojás kivételével) dagasztógépbe helyezzük és jó alaposan összedolgozzuk. Figyelem, kemény tészta kell! A kapott tésztát utána letakarva pihentetjük kb. 30 percre. Lisztezett deszkán ceruza vastagságúra nyújtjuk, 30-35 cm hosszúra osztjuk. Perecet formálunk belőle és sütőlemezre helyezzük őket. A felvert tojással lekenjük, 20 percig pihentetjük, majd ismét lekenjük a tojással.180°C-ra előmelegített sütőben pirosra sütjük.


Tipp:
Megszórhatjuk köménymaggal vagy lecsepegtethetjük sós mázzal (vagy mindkettővel). De ezt a következőképpen tegyük: Előzőleg ennél csak egyszer kell bekenni tojással, és amikor elkezd színesedni a teteje, a félig sült perecet kivesszük, de addig betesszük a következő tepsivel. A kivettet kenjük be újra jó alaposan tojással, pöttyözzük be a sós mázzal, és ha akarjuk, szórjunk rá pár szem köménymagot, tökmagot, napraforgót, szezámmagot, miegymást, ízlés szerintAztán csere. Keményre kell sütni, jó ropogósra, mert úgy az igazi.

Sós máz: 5 dkg lisztbe elkeverünk 2 dkg sót, majd annyi vizet adunk hozzá, hogy éppen csak pépes legyen. Késsel szoktam rápöttyözni

Libanyakat is lehet bel
őle készíteni, ilyenkor nem kell bajlódni a perectekeréssel. A tepsi egyik oldalának felénél elindulva ökörhugyozás-szerűen kacskaringózzuk be a tepsi egyik, majd másik felét (ahogy a felső képen is látszik). Ennek a tésztájába az élesztőnek csak a fele kell. Bevallom, ebből nekem dupla adagot kell csinálnom, mert a csemetéim párjai is rájárnak. Másnap reggelre lenne az igazi, de addig még soha nem jutottam el, hogy félretehessek belőle.

Ha könnyíteni akarsz, akkor nyújtsd ki, és vágd derelyeszaggatóval csíkokra. Így már csak kerekre kell sodranod. A perecek méretével ne foglalkozz. A kisebbek ropogósabbak, a nagyobbak puhábbak. Mindre van a családban vevő!

Tökmag pirítás

Kép forrása: deboucheatable.com

Márton nap (november 11.)

Kép forrása: bences.hu

Márton nap (november 11.) a néphagyomány szerint az éves gazdasági munkák lezárásának ideje is, egyben a téli pihenés időszaka a természet számára. Ekkor vágták le abban az évben először a hízott libákat és az újbort is ekkor kóstolták meg először.
Márton nap története
A legenda szerint a 4. században Szombathely környékén született és a római császár katonájaként szolgáló Márton egy különösen hideg téli estén francia honban lovagolva megosztotta meleg köpenyét egy nélkülöző koldussal.
Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta.
Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké is szentelték.
A (legelterjedtebb) monda szerint Mártont szerénysége méltatlannak tartotta e címre, ezért elbújt egy libaólban.
A libák azonban hangos gágogásukkal elárulták, így megtalálták és Tour püspökévé szentelték.
"Valamikor réges régen élt egyszer egy kisfiú, akit úgy hívtak, Márton. Márton édesapja katona volt. Amikor a kisfiú nagyobbacska lett, ő is szeretett volna katona lenni és jelentkezett a római hadseregbe. Sisakban, páncélban, lóháton ülve kardozott bátran a csatákban. Bátorsága mellett jószívű is volt, ezért katonatársai megszerették őt.

Egy napon egy város felé lovagoltak és az út szélén egyszer csak megláttak egy koldust. Hideg volt, de a szegény kolduson alig volt valami ruha, reszketett, fázott, amikor megszólította Mártont:
- Segíts rajtam, megvesz az Isten hidege!
Márton tanakodni kezdett, mit is adhatna ennek a szegény embernek, mert saját ruháján kívül nem volt nála semmi más. Hirtelen levette köntösét, kardjával kettévágta és az egyik felét a didergő koldusra terítette.
Később, amikor Márton lefeküdt aludni, különöset álmodott. Álmában Jézust látta, és a vállán az a fél köpönyeg volt, amit ő adott a koldusnak.
Márton nemsokára otthagyta a hadsereget és pap lett belőle. Nagyon szerették mindenütt, mert jóságos volt és mindenkinek segíteni próbált. Az emberek hamarosan meg akarták választani püspöknek. Márton nem akart püspök lenni, aki díszes palotában lakik és szolgák veszik körül, ő ezután is egyszerű életet akart élni. Ezért elbújt az emberek elől, hogy ne találják meg. Képzeljétek, milyen jó búvóhelyet talált! A libák közé bújt el, az ólban.
De a libák nem maradtak csendben, hangosan gágogtak, és gágogásukkal elárulták Márton búvóhelyét. Így az emberek megtalálták és mégiscsak püspök lett belőle, de ezután isugyanolyan jóságos és szerény maradt, mint előtte. Nagyon sokat segített a szegényeknek és az emberek egész életében nagyon szerették őt.
Amikor meggyújtjuk majd a Márton napi lámpásunkban a gyertyát, gondoljatok Ti is arra, amikor valakinek segítettetek,"
Forrás: http://oviselet.blogspot.hu/
Márton napi lámpásfelvonulás
A német nyelvterületekről ismert lámpás/fáklyás felvonulás, Martinsumzug, szintén Szent Márton emlékét hivatott őrizni, és a jó cselekedeteket jelképező fényt kívánja eljuttatni mindenkihez.
Az ilyen felvonulások egyre elterjedtebb hazánkban is, leginkább gyerekek, kisgyerekes családok vesznek benne részt.
Sötétedés kezdetekor maguk készített lámpásokkal (benne mécses vagy kis égő) járják az utcákat és közben Márton napi dalokat énekelnek.
Kép forrása: blog.pasch-net.de
Ahol mód van rá, a vonulókat a lován ülő Szent Márton (piros köntösben, római katonának öltözve) vezeti a megemlékezés központi helyszínére.
A gyerekek gyakran kis műsort adnak elő, jellemzően eljátszák Szent Márton és a koldus találkozóját.
A műsor befejezéseként Márton napi tüzet gyújtanak, liba alakú sütemény, weckmann (amely egy édes tésztából készülő, ember alakú figura) és meleg italok fogyasztásával zárul a felvonulás. Ilyen felvonulásokat jellemzően német nemzetiségű települések, iskolák, óvodák és egyházközösségek szerveznek hazánkban.  (forrás:tutitippek.hu)
Weckmann elkészítése:
250 g alacsony zsírtartalmú túró , 5 evőkanál tej , 8 evőkanál olaj , 1tojás , 100 g cukor , 1 o vaníliás cukor , 1 csipet , 400 g liszt , 1 p + 2 teáskanál sütőpor , Csokoládé csepp
1. lépés
Keverjük össze a hozzávalókat, kivéve a lisztet, feldolgozni a lisztet a sütőport a földre, és a hét egy sima tésztát.
2. lépés
Tegye a tésztát egy enyhén lisztbe fórumon kiépítése nem túl vékony, és kivágták Weckmänner. Díszítse csokoládé chips.
3. lépés
160 ° C (felső / alsó hő) 10-15 perc. sütjük.
Forrás: http://www.kuechengoetter.de/

Szent Márton-dal

(A „Sárga csikó, csengő rajta dallamára énekelve)

Szent Márton hóban lovagolt,

lova a szélnél is gyorsabb volt.

Rád gondolunk Szent Márton.


Szent Márton lovagolt vígan,
meleg köpenybe burkoltan.

Rád gondolunk Szent Márton.

 

A hóban koldus vacogott,
nem viselt mást, hitvány rongyot.

Rád gondolunk Szent Márton.


"Ó, légy a segítségemre,
vagy megvesz Isten hidege!"

Rád gondolunk Szent Márton.

 

Húzza Szent Márton a gyeplőt,
megáll a didergő előtt.

Rád gondolunk Szent Márton.


Szent Márton éles szablyája
a meleg köpenyt szétvágja.

Rád gondolunk Szent Márton.

 

Felét Szent Márton od'adja,
koldus hálásan fogadja,

Rád gondolunk Szent Márton.

 

Álmában jő egy tiszta fény

és lágyan kélő hang beszél

Rád gondolunk Szent Márton.

 

Amit tettél te jó lovag,

érte hálánkat elfogadd.

Rád gondolunk Szent Márton.

Nagykovácsiban ez a nap kiegészül a Tökfesztivállal, ahol a gyerekek, családok által készített töklámpásokből, faragott tökökből, tökfigurákból kiállítást rendezünk a Főtéren, mely a felvonulás végcélja.


Márton napi népszokások, hagyományok
Libavacsora és az újbor kóstolásának napja:
A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett. Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ma is sok helyen táncos mulatságot csapnak, ahol az asztalról nem hiányozhat egy libafogás és az újbor.
A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert, aki Márton-napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. Úgy hitték minél többet isznak, annál egészségesebbek lesznek. Tipikus ételek ezen a napon a libaleves és libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. A rétessütés is nagy jelentőséggel bír ezen a napon, a rétes nyújtása jelképezi Márton oltalmazó köpenyének kinyújtását. Márton az újbor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható az újbor. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának.

Márton napja, mint időjóslás napja:
A tapasztalat szerint Szent Márton napja körül legtöbbször elromlott az idő és leesett az első hó. Ha hó esett, akkor azt mondták, hogy Szent Márton püspök fehér lovon jött.

Ha Márton napja fehér lovon köszöntött be, hosszú telet jósoltak, ha barna lovon jött, vagyis nem esett a hó, úgy tartották, karácsonyig nem is lesz. Ha kevés hó esett: Márton csak megrázta a szakállát.

"Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton,  borongós tél" - mondja a rigmus.

Úgy tartották, hogy a Márton napra levágott lúd mellcsontja megmutatja, hogy milyen idő várható; ha barna volt: esős, ha fehér: havas telet vártak.

A galgamácsaiak szerint a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent.

Göcseji hagyomány, hogy Márton hetében sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész lesz.

A népi megfigyelések szerint "ha Márton napján lúd a jégen áll, karácsonykor sárban botorkál".

A néphit szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik.  (forrás:okosanya.blog.hu)

Márton vessző

Márton napja a paraszti életben a téli negyedév kezdőnapja volt. Ezen a napon történt a bérletek és bérek kifizetése. A termésvarázsló szokások közé tartozott, hogy a pásztorok vesszőnyalábot ajándékoztak azoknak a gazdáknak, akiknek a barmaira vigyáztak a legelőn. A gazdák ekkor kifizették a pásztorok járandóságát, a kapott vesszővel pedig megveregették a jószágot, hogy egészségesek, jó evők és sok hasznot hozók legyenek. Márton vesszeje több ágú is lehetett. A sokágú vessző azt jelezte, hogy a kocadisznónak sok malaca fog születni tavasszal. Néhol a vesszőt a disznóólak tetejére szúrták, hogy megvédjék a jószágot a dögvésztől. Tavasszal ezzel a varázserejű vesszővel hajtották ki az állatokat a legelőre.

A pásztorok házról házra járva Márton vesszőt átadva Köszöntőt mondtak a  gazdára, az egész háznépre s a háziállatokra. E köszöntő jutalmaképpen a gazda megfizette a "bélesadót", vagy másképpen nevezve a "rétespénzt".

"Elhoztam Szent Márton püspök vesszejét.

A szokást nem mi kezdtük, és nem mi végezzük.

Állataiknak annyi szaporulata legyen,

Ahány ága-boga van a vesszőnek."

Márton vesszeje rendszerint többágú fűzfaágból font fonat volt.

(forrás:okosanya.blog.hu)

www.javorka-tata.sulinet.hu

Lámpás ötletek Márton napra

Tejesdobozból:

Kép forrása: allwomenstalk.com

Sajtosdobozból:

Kép forrása: Found on riverblissed.blogspot.co.uk

Vesszőből:

Kép forrása: Found on etsy.com

Üvegből:

Kép forrása: Kép forrása: Found on etsy.com

Konzervdobozból:

Kép forrása: yourdecor.blog.hu

Kartonból:

Kép forrása: rapiddesign.cafeblog.hu

Mondóka Márton napra

Mondóka a lámpás készítéshez vagy a felvonuláshoz:

Ki megy ott a hegyen át?

Ki megy ott a hegyen át,

Egy-két apró manócska,

Lámpa, lámpa  lámpácska, ragyogj , mint ég csillaga!

Mörmike, megy előre,
lámpást visz a kezébe.

Lámpa,lámpa,lámpácska, ragyogj,mint ég csillaga!

Második a Babberci,
szemét hátra mereszti

Lámpa,lámpa,lámpácska, ragyogj,mint ég csillaga!

Utána jön Kódorgó,
lámpa után bolyongó.
Lámpa,lámpa,lámpácska, ragyogj,mint ég csillaga!

Negyedik az Ici-pici,
ki a földből sem látszik ki.
Lámpa, lámpa,lámpácska, ragyogj,mint ég csillaga!

Csillag, csillag fent az égen, csillag, csillag ragyogj nékem!

Hopp,egy csillag lepotyogott,
tenyerembe belehullott.
Megőrizem magamnak,
hogy sugározzam másoknak.

http://operenciasovoda.blog.hu/2008/11/02/2008_novemberi_korjatek

Kép forrása: www.waldowverlag.de