Kép forrása: Found on nurturestore.co.uk

ELEK ISTVÁN: Háziállatok

Röf-röf - ez a disznó hangja.
Állatok közt nagy a rangja.
Gömbölyűre hízva már,
Valóságos éléstár.

Kukurikú - hajnalban
A kakas már ébren van.
Hej, de milyen nagy legény
A szemétdomb tetején!

Be-e - béget a kis bari,
Messziről is meghallani.
Milyen szelíd, milyen édes!
Miért béget? Talán éhes.

Mi-au - nyávog a cica,
Mert hogy nagy a galiba:
Belelépett a köcsögbe,
S kiömlött a tej a földre

Vau-vau - Bodri így ugat,
S házából is kiszalad.
Farkát vígan csóválja:
Hazajött a gazdája.

Gá-gá - gágog a liba;
Legszebb lúd a faluban.
Tolla fehér, csőre sárga -
Büszke hosszú lúdnyakára.

Mu-ú - bőgi a tehén,
S panaszosan néz szegény.
Tőgye nehéz, tej van benne,
Ha megfejnék, de jó lenne.

Kutya

HOGYAN KERESETT TÁRSAT A KUTYA?

Azt mesélik, hogy a kutya valamikor réges-régen magányosan élt az erdőben. Egy napon megunta az egyedüllétet, elindult, hogy társat keressen magának, akivel együtt lakhatna. De olyan társat akart, aki mindenkinél erősebb a világon, és nem fél senkitől.

Azt hitte a kutya, hogy a farkas a legerősebb. Felkereste tehát, és azt mondta neki:

- Hallod-e farkas! Éljünk ezután együtt!

- Jól van, én nem bánom – felelte a farkas.

Attól fogva együtt éltek. A kutya egyszer csörtetést hallott az erdőben, és ugatni kezdett.

- Ne ugass, kutya – csöndesítette a farkas -, mert idejön a medve, és mindkettőnket széttép.

- Aha – gondolta a kutya -, úgy látszik, a medve a legerősebb a világon, mert a farkas is fél tőle.

Otthagyta hát a farkast, és elindult az erdőbe, hogy megkeresse a medvét. Meg is találta és azt mondta neki:

- Hallod-e medve! Éljünk ezután együtt!

- Jól van, éljünk! – állott rá a medve.

Attól kezdve együtt élt a kutya a medvével. A kutya egy éjszaka megint neszt hallott az erdőben. Hangos ugatásba kezdett. Megijedt a medve és rámordult:

- Hallgass te kutya, mert meghallja az oroszlán, ide jön, és felfal téged is engem is!

- Úgy látszik, az oroszlán a legerősebb a világon, mert a medve is fél tőle.

Futott az oroszlánhoz és így szólt hozzá:

- Éljünk együtt, oroszlán!

- Nem bánom, legyen úgy! – felelte az oroszlán.

Attól fogva együtt éltek. Nem sok idő telt el, a kutya egy éjszaka megint ugatni kezdett. Az oroszlán csöndesítette:

- Ne ugass, kutya! Ide jön az ember, ránk fogja a rettenetes vasat, és megöl mindkettőnket.

- Úgy látszik, nem is az oroszlán a legerősebb – gondolta a kutya. Hanem az ember!

Azzal elfutott, hogy megkeresse az embert. Amikor rátalált, azt mondta neki:

- Hallod-e ember! Éljünk ezután együtt!

Ráállott az ember, és a kunyhójába vezette a kutyát. A kutya az éjjel zaj hallott és ugatni kezdett. Az ember felébredt. Nemhogy csöndesítette volna a kutyát, hanem rákiáltott:

- Hangosabban ugass, kutyám! Hangosabban!

A kutya akkor látta, hogy az ember nem fél semmitől, és ő a legerősebb a világon.

Azóta az emberrel él és hűséges szolgája.

(Burját népmese - Rab Zsuzsa fordítása)

Kép forrása: Uploaded to Pinterest

Csoóri Sándor: Csodakutya

Ha hiszitek, ha nem is,

volt egy kutyám nekem is,

Piros volt az orra,

lapulevél nagy füle lelógott a porba.

Csuda egy kutya volt:

Holdsugáron lovagolt,

S csillagfejű csikókat

Terelt udvaromba.

Csodálkoztok? Elhiszem.

Nem láthatta senki sem.

Fénykép sincsen róla.

Én is csak egyszer láttam.

Úgy álmodtam róla.

Kép forrása: Found on craftprojectideas.com

Vékony vászony lepedő,
Tarka kutya ne tüdő,
Ez a tánc, ez a tánc,
Ez a szarkatánca.

Kép forrása: babosanita.mindenkilapja.hu

Macska

A macska keresztfia (széki népmese)

Egyszer egy macska játszadozott egy egérrel. Meg akarta enni. Hát aztán már az egeret megsajnálta, olyan ügyes egér volt. Meggondolkozott a macska, s nem ette meg.

- Tudod, mit gondoltam? - mondja a macska. - Legyünk kenyeres pajtások. Minden kicsi lyukba béférsz, minden kamarába bé tudsz jutni, aztán te majd megmondod, hogy melyik kamarában mi van, s akkor én aztán bémászok az ablakon, ahol tudok, s kihozom. S lesz jól mit együnk.

Hej, az egér is örvendett, hogy az életit is meghagyta, meg aztán lesz mit egyék is.

Jól van hát! Összecsaptak, legyünk hát kenyeres pajtások.

El is helyezték magokat szépen egy nagy egérlyukban a macskával együtt. Na, az egér idefirtatott, odafirtatott, egyszer csak béjutott egy kamarába. Ott megtanált egy nagy fazék zsírt. Mindjárt aztán mondta a macskának:

- Na, reáakadtam egy nagy fazék zsírra, azt valahogy ki kéne lopjad. Ha azt kilopod, aztán akkor lesz egész télen mit főzni.

Az egér örökké mind az ennivalót készítette, főzött a macskának, még rendet is csinált, a macska pedig örökké ide-oda kódorgott.

Azt mondja a macska:

- Jó lesz, akkor bévánszorgok valahogy, mikor nyitva lesz az ablak, s kilopom a fazék zsírt.

Úgy is csinált a macska. Megleste, mikor nyitva volt a kamra ablaka, aztán bément, belédugta a fejit a zsírosfazékba, s zsírostul együtt kihozta, mer belé volt fagyva a zsír a fazékba.

Na, kihozta, s bévitte oda az ők lyukjukba, az egérlyukba.

Azt mondja a macska egyszer az egérnek:

- Te, itt nem lesz jó ez a fazék. Mégis, itt más egér vagy valami ráakad, itt nem lesz jó. Tudod, mit gondoltam? Hová helyezzük el a sok zsírt? Ez sokáig tart!

Vigyük el a templomba a katedra alá, odahelyezzük. Ott egér se jár, semmi se.

- Na jó - azt mondja az egér. Megfogta a macska beledugta a fejit, s elvitték a templomba, elhelyezték a szószék alá. Azzal hazamentek.

Aztán egy darabig eszibe se jutott az egérnek a zsír, de már egyszer szüksége lett volna reája. Hát aztán már még akkor se kérte, még elérkezik - gondolta.

Azt mondja egyszer a macska az egérnek:

- Na, te, el kell menjek itthonrul, mert keresztelőre hívtak. Született egy bátyámnak kicsi macskája.

- Hát menjél akkor, tartsd keresztvíz alá.

Elmenyen a macska, elment a templomba a szószék alá, s kinyalta a zsírnak a tetejit. Hazamenyen. Azt mondja az egér:

- Na, megkeresztelték a kicsikét?

- Meg - azt mondja.

- Há minek keresztelték?

- Tetejitnyaltnak.

- Nahát ilyen keresztfiút, még sose hallottam ilyen nevet.

- Na, már hiába, ezt így keresztelték.

- Na, tőtt, múlt az idő. Két-három nap múlva megint eszibe jutott a macskának a zsír. Azt mondja az egérnek:

- Na, már megint meghíttak keresztelőre. Megint született egy rokonomnak egy fia.

- Na, az ördög, hogy mind tégedet hínak, amennyi rokonság van. Há menj el!

Elmenyen a macska egyenesen a szószék alá, a zsírosfazékhoz. Na, már kinyalta egészen félig. Aztán felment egy pajtahijára, ott heveredett el; mikor megehezett, hazament.

- Azt mondja az egér:

- Na, minek híják a kicsiét? Jól tőtt a keresztelőn?

- Hát aztat Félignyaltának híják.

- Nahát aztán ilyen nevet sose hallottam! Félignyalta!

- Há má hiába, mer annak híják.

Na, hét-három nap múlva megint eszibe jutott a macskának, menjen el, egyék zsírt. Menyen is hamar, de elébb megmondja az egérnek, hogy megint el kell menjen keresztelőre. Megint elhítták.

- Híj - azt mondja -, há mindenki téged hív keresztelőre? Már csak menjél azér. Jó mulatást kívánok! - azt mondja az egér.

Elmenyen a macska a szószék alá, kinyalta egészen a zsírt a fazékbul. S akkor aztán hazament. Mikor hazamenyen, azt mondja a kicsi egér:

- Na, megkeresztelték a kicsikét? Jól tőtt neked a keresztelőn?

- Jól tőtt, megkeresztelték.

- Há minek keresztelték?

- Fenékignyaltának.

- Nahát, ilyen neveket sose hallottam

- Márpedig ez így van, annak keresztelték.

Aztán később, egypár hét múlva, vagy ki tudja, mennyi idő múlva, eszibe jutott az egérnek, hogy a zsír megvan, s el kellene hozni, mer má nincs mit enni.

Azt mondja a macskának:

- El kéne menni a zsír után.

- Hadd el!

- Nem úgy van, hozzuk már el haza azt a zsírt!

- Hát - azt mondja a másik -, hadd el ott, van még mit enni.

De az egér csak mind mondta, hogy hozzák el. Azt mondja a macska:

- Hozzad, ha akarod, én nem menyek sehová se!

Na, az egér elmenyen a templomba a szószék alá, há látja, hogy a fazék fel van borulva, abba aztán egy csepp zsír se volt, mind ki volt nyalva. Hazamenyen nagy mérgesen:

- Hát aztán te ilyen csalfaságot csináltál velem? Mind megetted a zsírt! Hát ide jártál te? Azér mondtad, hogy Tetejitnyalta? Aztán Félignyalta? Aztán Fenékignyalta? Hát így csináltál te?

S a kicsi egér elkezdett ugrándozni a macskával szembe, s mind veszekedett vele. Mondta a macska kétszer is:

- Hallgass el, mer nem lesz jó vége!

Dehogy hallgatott az egér, úgy bosszantotta a szír, hogy csak mind kiabált.

Megint mondta a macska:

- Hallgass el, mer nem lesz jó vége!

Az egér nem tudott elhallgatni, mer erősen mérges volt. A macska aztán: hamm, békapta, megette az egeret.

Kép forrása: Found on niccolaontuesday.blogspot.com.au

Gazdag Erzsi: Tarka cica, fehér cica

Tarka cica,fehér cica, haj!

Meglátta, hogy kemencén a vaj.

Tarka cica,fehér cica egyet ugrott, haj!

S nyelve hegyén elolvadt a vaj.

A gazdasszony

Haragjában seprűt fogott, hej!

S kopogott a fehér cica,tarka cicafej.


Kép forrása: Uploaded to Pinterest

Hegedül a kisegér, penget rajta,

Csellón játszik a macska, vonó a farka.

Ez a csuda zenekar cincog, nyávog,

A lagziban a táncot csak erre járod.

Kép forrása: Found on maros-kindergarten.blogspot.gr

A tök és a csikó (nógrádi népmonda nyomán)

Mátyás király egyik faluban, ahol meghált, korán reggel, ahogy felkel, megy az utcán végig, és arra lesz figyelmes, hogy egy ember nagyon vígan fütyül. Odaköszön neki:
– Jó reggelt adjon isten, barátom! Magának valami nagyon jól mehet a sora, hogy ilyen korán reggel jólesik a fütyülés.
– Hát hogy a sorom jól menne, azzal nem dicsekedhetem.
– Hát akkor mire van a jókedve?
– Hát arra, hogy most fütyülök egyet, az lesz a früstök. Délben fütyülök egy másikat, az lesz az ebéd, este fütyülök egy harmadikat, az lesz a vacsora.
– Hát enni mikor eszik? – kérdi Mátyás király.
– Hát majd ha lesz – azt mondja. Kérdezi Mátyás király:
– Mondja, mit szokott ebben a kertben termelni?
– Hát krumplit, kukoricát, tököt, zöldségeket.
– Ide figyeljen, barátom! Mátyás király nagyon szereti a tököt. Őszkor a legszebb tököt, ami a kertjében terem, vigye el neki a budai várba.
Hát az ember egész nyáron ápolgatja a tököt. Ősz felére az egyik tök egész hatalmasan megnő. Akkor leveszi, és elindul vele Budára, Mátyás királyhoz. Persze mikor a vár kapujába ér, az őrség megkérdezte, hogy mit akar.
Azt mondja a szegény ember:
– Ezt a tököt hoztam Mátyás királynak.
Az őrök nagyot kacagtak, s el akarták kergetni, de Mátyás király valahogy észrevette, és megparancsolta, hogy engedjék be.
Mikor beér, Mátyás király jól megtraktáltatja, ad neki ezer forintot a tökért, meg még külön útra való zsebpénzt is kapott, hogy az ezer forintot hiány nélkül hazavigye.
Mátyás király a tököt a fogadóteremben helyeztette el.
Mikor megy a szegény ember hazafele, útközben egy kis szíverősítőt is bebegyelt az útszéli kocsmákban. Ahogy beér a faluba, előveszi az ezer forintot, és lobogtatja, hogy mit kapott ő Mátyás királytól a tökért.
A szegény ember szomszédjában egy zsíros nyakú paraszt lakott. Amikor meglátja az ezer forintot, amit a szomszédja a tökért kapott, majdnem megütötte a guta.
De akkor a zsíros nyakú paraszt gondol egyet. Neki van egy hároméves, gyönyörű szép csikója. Olyan, hogy igazán ritkítja párját. Mennyit fog ő ezért kapni Mátyás királytól, ha egy tökért ezer forintot adott!
Egyik reggel fogja a csikót, és elvezeti Budára Mátyás királyhoz.
Mikor a kapuba ér, kérdezik, mit akar.
– Mátyás király őfelségének hoztam ezt a csikót. Mátyás királynak jelentést tesznek róla.
Akkor Mátyás király intézkedik, hogy eresszék ki a csikót a ménesbe, az embert pedig vezessék elébe.
Mátyás megkérdezte a parasztot, hogy hova való.
Amikor a paraszt megmondja, hogy honnan való, Mátyás király mindjárt rájött, hogy a tökös embernek a szomszédja. Azt már ottjártában megállapította, hogy nagyon gazdag paraszt. Intézkedik, hogy jó ebédet adjanak neki. Mikor az ebédnek vége volt, így szól Mátyás király:
– Ide figyeljen, barátom! Látja ott a sarokban azt a tököt?
– Látom, felséges királyom.
– Hát az egy ezerforintos tök. Fogja, ezt adom én viszontajándékba a csikóért.
Felveszi a paraszt a tököt, de alighogy a kapun kijött vele, földhöz puhintotta, és nagy zsörtölődéssel, káromkodással hazaballagott. Amikor hazaért, az első útja a szegény emberhez vezetett nagy adta-teremtettével.
– Az ördögök szánkáztassák meg magát a neve napján a tökével együtt! Azt kaptam a csikóért!
Mikor a faluban az esetnek híre futott, volt, aki a zsíros nyakú parasztot talán sajnálta, de a község nagy része ugyancsak örült rajta, hogy így kibánt vele Mátyás király.

Kép forrása: Uploaded to Pinterest

Egy szög miatt
Egy szög miatt a patkó elveszett.
A patkó miatt a ló elveszett.
A ló miatt a lovas elveszett.
A lovas miatt a csata elveszett.
A csata miatt az ország elveszett.
Máskor verd be jól a patkószeget!

Kép forrása: Found on radmegan.com

Sárkány paripán vágtattam,

Gyémánt madarat mosdattam,

Göncölszekeret kergettem,

Holdfényhajú lányt elvettem.