Napról napra óvoda

Kedves Érdeklődő, aki rátaláltál erre az oldalra! Ebben a blogban szeretném Veletek megosztani mindazt, amit az elmúlt 36 évben az óvodáról, a gyerekekről, gyerekektől "megtanultam" és mindazt ami jó kedvre derít, elgondolkodtat, vagy gyönyörködtet.

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

Cinege album: Vonatoztunk

Képről képre

Vonatok mindenből, amit csak találtunk a szobában

"Újrahasznosított" vonatok:

Vonatok festve, rajzolva:

Vonatok mintázva fahéj illatú gyurmából:

Egy kis "matematika": (számlálás, forma, nagyság felismerés....)

Bejezésül a legnépszerűbbek: az ehető vonatjaink

Ötlet-tár: Vonatozás

Kép forrása: Found on doityourselfdivas.blogspot.com

A hét mozgásos játékai: (gyorsuló, lassuló, forgó mozgások, modulat megállítások)

1. Két gyermek egymással szemben feláll, és egymás vállát megfogja. Az egyik mögé libasorban felállnak a többiek szintén vállfogással. Az első gyermek a mozdony, ő hátrafelé megy. Sípoló hangot kiadva elindul az egész vonat, és mindenféle kanyart leírva halad. Időnként állomáshoz érkezik, és megáll. Néhány széket tehetünk akadálynak, amelyet különböző irányból meg kell kerülni. Ha sokan játsszák, akkor két vagy több vonat is közlekedhet, de összeütközniük nem szabad.

2, Akadálypályát építünk, melyet a gyerekeknek ki kell kerülni. A gyerekek egymás vállát(derekát, kezét) fogva haladnak a térben az akadályok kerülésével, ha egy füttyöt hallanal előre, ha kettőt megállnak, ha hármat, akkor tolatnak.

3. Szigetelőszallagból sínpályát ragasztunk a földre és azon kell végig menni terpeszjárásban, futásban egyénileg (párban, kisebb csapatban), hogy ne lépjenek le róla.

4. A gyerekek párban állnak egymás mögött, egymás vállát vagy kezét fogva. Az első a mozdony, a második a kocsi. Bekötjük a második gyerek szemét és így kell végig menniük a síneken. (vagy az első gyerek szemét kötjük be és a második írányít úgy, hogyha kanyarhoz érnek akkor erősebben megszorítja azt a kezet vagy vállat, amerre éppen kanyarodni kell.)

5. "Építünk" 2 (3-4) állomást a játéktér 4 sarkában és elnevezzük őket. A gyerekek párban egymás vállát, kezé, derekát fogva vonatoznak és amikor meghallják, hogy melyik állomásra kell befutniuk minél gyorsabban megpróbálnak beállni az állomásra. (ha már többször játszottuk, akkor lehetnehezíteni azzal, hogy két "állomás" nevét is mondjuk és nekik kell kiválasztani azt, ahová előbb tudnak megérkezni.

És, ha elfáradtunk a sok-sok szaladgálásban:

Kép forrása: www.babamama.hu

A hét meséje:

Zágoni Balázs: Mozdonyos mese

Barni nagyon, de nagyon szerette a vonatokat. Főleg a mozdonyokat, de azért a vagonokat is. És tudta, hogy van ablakos vagon, alukálós vagon, olajos vagon, tehervagon, sőt még autószállító vagon is. Nagyon szeretett mozdonyt rajzolni, mozdonyos képet nézni, mozdonyos mesét hallgatni, és mozdonyokkal álmodni.

Apa legtöbbször olyan mesét kellett hogy mondjon, amelyben Barni és Apa együtt mozdonyt vezetnek. Eldöntötte, hogy ha nagy lesz, ő is mozdonyvezető lesz. Persze tudta, hogy ahhoz nagyon okosnak kell lenni, mert a mozdony nagy, és vigyázni kell, nehogy lecsússzon a sínekről. 

Amikor Apával és Anyával hazajöttek a tengerről, és a szomszéd néni megkérdezte, hogy milyen volt, Barni így válaszolt: 

– A tenger messze van, de hazafelé láttunk kilenc vonatot! 

Ennyire szerette Barni a vonatokat. Ika mama Vásárhelyen, Apa pedig Kolozsváron néha kivitte Barnit az állomásra vonatokat nézni. Barni ezt még a játszótérnél is jobban szerette. 

Történt egyszer, hogy Anya épp hazafelé utazott a vonattal, és Apa meg Barni félórával hamarabb mentek ki Anya elé, hogy bámészkodjanak még egy kicsit. De sajnos a vonatállomás üres volt. A vonatok mind délutáni álmukat aludták. 

Egy mozdony volt csak ébren, aki előbb balról jobbra ment át az állomáson egy ablakos vagonnal, később visszatért, most jobbról balra, egy tehervagonnal. Barni és Apa egy padon ültek, onnan figyelték a szorgalmas mozdonyt. Barni el is nevezte Sima Mozdonynak, mert szép sima volt a teteje. A mozdony harmadszor is megjelent, de ekkor két rövidet füttyentett, és megállt Barniék előtt. 

Barni és Apa nagyon meglepődtek. Kihajolt a mozdonyvezető bácsi, köszönt Apának, és mint régi ismerősökhöz illik, elkezdtek beszélgetni. Ezalatt Barni szemügyre vette a mozdonyt. Hatalmas kerekei és nagy rugói voltak, és olyan szerkentyűi, amelyeknek Barni a nevét sem tudta. A vezetőfülke olyan magasan volt, mint Zoliék emeletes házának a felső ablaka. A motorja pedig úgy dübörgött, hogy Barni nem is merte elengedni Apa kezét. 

A bácsi kikászálódott a vezetőfülkéből, és lejött Apához. Az ajtót nyitva hagyta, így Barni beláthatott a fülkébe. Nagyon sok gomb és fogantyú volt benne, de Barni nagy csodálkozására kormánykerék sehol sem volt. 

– Akkor vajon hogy irányítják ezt a nagy mozdonyt? – gondolkozott. 

Be szeretett volna nézni jobban, de hát még kicsi volt, a mozdony pedig nagy, és nagyon dübörgött. 

Ekkor Barnit hirtelen felemelték. 

– Gyere, nézd meg belülről! – mondta Apa, és már repítette volna a mozdony felé. 
– Nem, nem! – kiáltott Barni. – Nem szabad! – És úgy átölelte Apa nyakát, hogy Apa köhögni kezdett. 

Befúrta magát Apa ölébe, és nem akart se jobbra, se balra nézni. 
Apa megsimogatta a fejét, és a fülébe súgott. 
– Ugye Barni, te szereted a vonatokat? 

Barni egy icipicit bólintott. 
– És mindig azt mondtad, hogy mozdonyt akarsz vezetni, ugye? 

Barni egy kicsit nagyobbat bólintott. 
– Nézd, ez egy igazi mozdony, és a mozdonyvezető bácsi megengedi, hogy felülj rá. Mi akkor a baj, Barnikám? 
– A mozdony megharagszik, ha felülök! – súgta Barni, és elpityeredett. 
– Barni, ez a mozdony egy cseppet sem haragszik, és nem is örül. Ez egy gép, szót fogad annak, aki vezeti. 

Közben a mozdonyvezető felment a fülkébe, és megnyomta kétszer a sípot. Barni előbb összerezzent, majd felkapta a fejét. 

– Most mit mondott a mozdony? 

A mozdonyvezető bácsi még egyet sípolt. 
– Azt hiszem, azt mondta, hogy felülhetsz – mosolygott Apa. 
– De azt is mondta, hogy te is fel kell hogy szálljál velem, Apa – mosolygott vissza Barni. 

Így együtt szálltak fel a mozdonyra. A mozdonyvezető bácsi még sípolt egyet, előrenyomott egy kart, és lassan elindult a mozdony. 

– Aha – gondolta Barni –, szóval a mozdony nem kormánnyal, hanem egy karral működik. 

Elmentek az állomás végéig, a jelzőlámpáig. Ott megálltak, mert a lámpa pirosat mutatott. És ekkor Barni nagyon elámult, mert a mozdonyvezető bácsi megfordult, és beült a másik irányba egy másik székbe. Előtte meg pont ugyanolyan karok és fogantyúk voltak, sőt ugyanolyan síp is. Ez bizony olyan mozdony volt, amely mindkét irányba tudott menni! 

A mozdonyvezető bácsi most az ölébe ültette Barnit, és együtt nyomták a kart, amely elindította a mozdonyt. Barni nagyon óvatosan fogta, nehogy lecsússzon a mozdony a sínekről. A vezető bácsi pedig rátette Barni kezét a sípra is. 

– Nyomd meg nyugodtan, hadd sípoljon a mozdony! Nyomjad csak! 

Barni csak egy kicsit nyomta meg a sípot, nem akarta felébreszteni a garázsban alukáló mozdonyokat. Aztán visszaérkeztek a peronhoz, a mozdonyvezető bácsival együtt meghúzták a féket, és a mozdony megállt. Barni leszállt Apával, és visszamentek oda, ahova Anya vonatja kellett hogy érkezzen. Barni még visszafordult, és intett egyet a mozdonynak. A mozdonyvezető bácsi azt hitte, neki integet Barni, így ő is visszaintegetett, és sípolt egyet. 

– Apa, a mozdony egy gép, de most köszönt nekem, és láttam, hogy mosolygott is egy kicsit. Tudod, most összebarátkoztunk, és azt sípolta, hogy jöjjünk el holnap is. 

Hamarosan befutott Anya vonata, amit egy kék sima mozdony húzott. Volt mit mesélni Anyának, aki az elején nem is tudta elképzelni, hogy Barni igazi mozdonyt vezetett. Csak akkor kezdte elhinni, amikor Barni intett a mozdonynak, az pedig barátságosan kettőt visszasípolt.

Kép forrása: Found on ikatbag.com

A hét mondókája és versei

Megy a vonat fel a hegyre.
Segítsetek meg-sza-ka-dok, segítsetek meg-sza-ka-dok!
Legurul a vonat a hegyről.
Mostmár-csakkibírom, mostmár-csakkibírom!

Nagy Bandó András: Jön a vonat


Jön a vonat,
megy a vonat,
szuszorog,
zakatol, 
jön a vonat, 
megy a vonat, 
kocsikat 
hazatol. 

Jön a vonat, 
megy a vonat, 
hazahúz, 
bedudál, 
jön a vonat, 
megy a vonat, 
kalauz 
szalutál.

Enyedi György: A vonat

Si-ha-ha-ha,
Fut a vonat,
repíti az
utasokat.

Ha hegynek megy,
a kerekek
ezt suttogják:
"Se-gít-se-tek!"

Ám ha völgyben
vígan szalad,
füstje keskeny
ezüstszalag.

S ha a völgyet
már megunta,
besurran az
alagútba!

A hét alkotása:

Terepasztal építés:

Kép forrása: Found on Uploaded by user


Kép forrása: http://play-trains.com

Társasjáték készítése:

Alagút és vonatok barkácsolás:

Vonatsínek barkácsolása:

Kép forrása: www.babamama.hu


Köszönöm a képeket és az ötleteket az ovoneni.blog.hu oldalnak, Paróczainé Knyul Tímeának és Zalavári Anikónak.