Napról napra óvoda

Kedves Érdeklődő, aki rátaláltál erre az oldalra! Ebben a blogban szeretném Veletek megosztani mindazt, amit az elmúlt 36 évben az óvodáról, a gyerekekről, gyerekektől "megtanultam" és mindazt ami jó kedvre derít, elgondolkodtat, vagy gyönyörködtet.

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

Cinege album: Pünkösd 2015.

Mi van ma? Mi van ma? Piros Pünkösd napja

A királyválasztás

Próbatételek közül néhány:

A figyelem próbája (mozgó fúzfakarikán való átdobás):

Bátorság próbája (egyensúlyozás):

Ügyesség próbája (birkózás):

A "lovag" próba (bajvívás):

A próbákért kapott babszemek "babtáblázata"

A pünkösdi királyunk koronázása és a "versenyben részt vállalók lovaggá "ütése":

Kiskirálylányok koronázás előtt és után:

Táncművészet Világnapja (április 29.): Táncos lányok tízszer

"Táncolj csak
táncolj
csak körbe
tűzbe
égbe
alkonyatba
táncolj csak
táncolj
bele a napba
táncolj …"

Kép forrása: Found on hello-newday.blogspot.com

Kép forrása: Found on etsy.com

Kép forrása: Found on icreativeideas.com

Kép forrása: Found on diyready.com

Kép forrása: Found on etsy.com

Kép forrása: Found on etsy.com

Kép forrása: Found on bbpaperandink.blogspot.com

 

 

 

 

 

 

 

 

Kép forrása: Found on etsy.com

Kép forrása: Found on ebay.com

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kép forrása: Found on media-cache-ak0.pinimg.com

+1 ötlet:

Kép forrása: Found on thesitsgirls.com

Február 21. Nemzetközi anyanyelvi nap

Bevezető:

„Ha egy emberhez olyan nyelven szólsz, amit az ért, ez azt jelenti, hogy az értelméhez szólsz; ha viszont az anyanyelvén beszélsz hozzá, ez azt jelenti, a szívét érinted meg” (Mandela)

Tudod-e?

- Az ENSZ 1999-ben nyilvánította február 21-ét nemzetközi anyanyelvi nappá, amelyet 2000-ben ünnepeltek először. Banglades javaslatára a világnapot annak emlékére tartják, hogy 1952-ben - az akkor még Pakisztánhoz tartozó - Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli. Február 21-én Dakkában a diákok fellázadtak az anyanyelv elnyomása ellen. A rendőrség összetűzött a tüntetőkkel, és öt diákot megölt. A bangladesiek akkor az anyanyelv napjává nyilvánították a napot.

- 2008. április 23-án a Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon (Európában egyedülálló intézményként) Kazinczy Ferenc gyümölcsöskertjének helyén felavatták a Magyar Nyelv Múzeumát. A múzeum az anyanyelvi kultúrát közvetíti, bemutatva a magyar nyelv történeti útját, a nyelvtudomány eredményeit, a nyelvek és nyelvváltozatok egymásra hatását. Saját és más közgyűjtemények anyagaira alapozva állandó és időszakos kiállítások, kutatások, közművelődési lehetőségek helyszíne.

Nemes Nagy Ágnes: Anyanyelv /részlet

De hát miért is van annyiféle nyelv a világon? A költő csak néz és csodálkozik. Nem, nem gondol a nyelvek kialakulásának oly homályos őstörténetére (vagy élettanára? lélektanára, filozófiájára?), csak a saját mesterségére gondol. Hiszen ő - a versíró - érzi legerősebben a nyelvvel élők között egy-egy kifejezés másképp-nem-lehet-jét, mozdíthatatlan evidenciáját, szavakba horgonyzottságát. Mindig újra kínos tapasztalat rájönnie, hogy a költői evidencia anyanyelvi határig tart. Mért is hívhatják az asztalt table-nak, ha asztalnak hívják? Mért hívhatják másképp a hattyút, a vért, a jobbra csavaró borkősavat? Hány nyelv férhet el az emberiség tudatában? Vagy ne kérdezzük ezt? Ne kérdezzük, hogy hány angyal férhet el egy tű hegyén?

Hogyan segítsük gyermekünk beszédfejlődését?

A beszéd fejlődését elősegítő tényezők, folyamatok:
„Házi praktikák” a beszédfejlődés segítéséhez, melyek a verbális képességeken kívül a megismerési funkciókat, a szociális viselkedést, a mozgásfejlődést, a gondolkodást, az érzelmi fejlődést és a szülő – gyerek kapcsolatot is támogatják. Kimondottan fontos, hogy megkésett beszédfejlődéssel vagy beszédfejlődési zavarokkal küzdő gyermekeknél beépítsük a mindennapokba a lent felsoroltakat, ezzel kiegészítve, támogatva a fejlesztő foglalkozások hatékonyságát.
  • Támogató, sok ingert és mintát adó környezet, beszélgetés a gyermekkel.
  • Harmonikus családi háttér, érzelmi biztonság.
  • Mesék, mondókák, dalok, versikék és ezekhez kapcsolható játékok, mozdulatsorok.
  • Beszéddel kapcsolatos játékok: találós kérdések, szólánc, barkóba, stb.
  • A környezet tárgyainak megmutatása és megnevezése, a mindennapi tevékenységek beszéddel kísérése.
  • Tiszta hangadás: ne gagyogjunk vagy selypítsünk, ezekkel a kedvesnek hitt gesztusokkal helytelen mintát mutatunk, ezáltal a gyermek a nem megfelelő kiejtést fogja utánozni.
  • Gyermeknyelv elkerülése („tutu, pipi, hamham…), így már a kezdetektől elősegíthetjük a széles körben használható szókincs fejlődését.
  • Szemkontaktus és látható artikuláció: ez az utánzást, a megfelelő hangképzést segíti, valamint megalapozza azt a viselkedést, hogy egymás szemébe nézünk a kommunikáció során.
  • Zenehallgatás, mesehallgatás, megzenésített versek és mondókák.
  • Száj és arcizmok edzése: fújás (labda, furulya, síp, stb.), mimika gyakorlása tükör előtt, nyelvtorna. Ez az izmok fejlesztésén kívül az érzelmek kifejezését is elősegíti, hiszen a tükör előtt játszhatjuk, hogy mérges arcot vágunk, vagy éppen meglepődést színlelünk.
  • Háttérzajok kerülése, különösen a TV nézés és hallgatás minimalizálása.
  • Ha a gyermek gyakran csak mutogatással és nonverbális jelekkel kommunikál, akkor a tettetett nem értés is motiválhatja a beszéd használatára. Azonban ha a gyermek egyáltalán nem beszél és csak mutogatással és gesztikulálással képes kifejezni magát, akkor ezzel a „technikával” óvatosnak kell lennünk, mert a gyermek számára az egyetlen kommunikációs csatorna blokkolása érzelmi és magatartási zavarokhoz vezethet.
  • Ne javítsuk a hibás kiejtést, helyette ismételjük el helyesen. Elkerülhető, hogy a gyermek folyamatos kudarcként élje meg a beszédszituációkat, csökkenthető a szorongás, a frusztráció kialakulása.
  • Sok dicséret, bíztatás.
  • Forrás: http://pregradicion.blogspot.hu/2013/02/hogyan-segitsuk-gyermekunk.html

"A gyermek beszédfejlődésében legfontosabb színtér a család. Meghatározó a szülők mintaadó beszéde, hiszen a beszéden keresztül neveljük gyermekeinket. A következő idézet szépen feje­zi ki, a feltétel nélküli szeretet je­len­tőségét kapcsolatainkban általában és a gyermeknevelésben: „A szeretet türelmes, jóságos, a sze­retet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfelez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.” (1Kor.13,4-7).

Szeretet-kapcsolatban, egymásra hangolódva, szavaink hasonló jelentéstartalommal bírnak, jobban, kevesebb szóból értjük meg egymást. A gyermek olyan, mint a tükör. A szeretetet nem kezdeményezi, de visszatükrözi. Ha szeretetet kap, viszonozza azt. A gyermek alapvető életszemlélete, életérzései korán kifejlődnek. A ku­tatók többsége azt állítja, hogy a gyermek alapvető személyisége, gondolkodásmódja, beszédstílusa és egyéb döntő jellemvonásai ötéves korára kialakulnak.

A szókincsről A magyar nyelv szókincsét a lexikon adatai 800 ezer – 1 millió szóra becsü­lik. Hogy ebből valaki mennyit ismer, az egyénileg teljesen különböző. A szókincs mennyiségi és minőségi kialakulása függ a környezetünktől, az érdeklődésünktől, a műveltségünktől. Az anyanyelv elsajátítása, a szókin­csünk bővülése egész életünkön át tart és az mindenkinél szinte azonos minta szerint történik.

1-2 éves korban ez a fejlődés gyors, az új szavak hirtelen bukkannak fel a gyermek szókincsében. Ez a gyors­ fejlődés az első iskolaévekben is mindig megtalálható. Ebben a korszakban megy a legkönnyebben az idegen szavak ta­nulása.

Az egyéni szókincs kialakulását nagymértékben meghatároz­zák a gyermek környezetéből jövő hatások és a neveltetés sajátosságai. A szókincs nagyságának pontos megállapítása a gyermeknyelvben lehetetlen. Egy hatéves gyermek aktív szókincse körülbelül 13-14000 szóból áll. Ez azt jelenti, hogy a gyermek 1 éves korától 6 éves koráig átlagosan napi 8 szót tanul meg.

Hogyan is bővül a szókincsünk?
A gyermek újabb és újabb szavakat hall az óvodában, szüleitől, játszótársaitól, a rádióból, a tévéből. Ezeket összegyűj­ti és feldolgozza. Az új kifejezéseiket összeköti a tapasztalataival, majd az új szavakat megpróbálja használni. Így fordul elő, hogy a gyermek passzív szókincse (azok a szavak, amiket meg­ért) mindig nagyobb, mint az aktív (azok a szavak, amiket használ). Gyermekeink szókincse nap mint nap bővül azáltal, hogy új tárgyakkal, folyamatokkal, összefüggéssekkel ismerkedik meg. Néhány jótanács ezzel kapcsolatban:

Beszélgessünk!
A képeskönyvek rengeteg beszédtémát szolgáltatnak. Kezdjünk el beszélgetni, közben nevezzünk meg különböző dolgokat, tulajdonságaikat, funkciójukat.

Magyarázzunk!
Magyarázzuk el gyermekünk szintjének megfelelően a dolgokat. Pl. ha állat­kertbe megyünk, magyarázzuk el, mit jelent ez a fogalom, hogy a gyermek tudja valamilyen konkrét dologhoz kötni.

Ismételjünk!
Ismételjünk meg különböző helyzetekben és alkalmakkor olyan szavakat, amelyek a gyermek számára addig ismeretlenek voltak. Minél gyakrabban hall a gyermek egy szót, annál könnyebben jegyzi meg és kezdi használni.

Forrás: http://www.lurkovilag.hu/index.php?c=64

és meséljünk, mondókázzunk, verseket ismételgessünk és énekeljünk, dúdoljunk minden helyzetben, mindenhol és minden időben, mert az ezekkel eltöltött percek azok a pillanatok, melyek a beszédfejlődés segítése mellett erősebbé, még erősebbé teszik a kettőtök közötti kapcsolatot.

Sokat törtem a fejem azon, hogy erre a napra mit is ajánjak, gyűjtsek össze a sok-sok lehetőség közül. Aztán úgy döntöttem, hogy néhány nyelvtörő igazán jó móka az "Anyanyelv napjára" az anyanyanyelv "gyakorlására", mert jó hangulatban, sok nevetéssel fűszerezve, észrevétlen módon fejlesztenek.

Kedvenc nyelvtörőim közül egy tucatnyi:

Csiteri csütöri csütörtök,
dinnyét lopott az ördög.
Bugyogójába dugta,
nem fért be a pokolba.

Kép forrása: Found on ententyky.cz

Öt ördög görget görgőn, görbe úton görgő,

öt gömbbé gömbölyödött görögdinnyét

Kép forrása: Found on Uploaded by user

Új kút körül izeg-mozog, fireg-forog,
tipeg-topog törpe, tarka török tyúk.

Kép forrása: Found on themagiconions.com

Csóré csiga csalán csúcsán cselleng,

csalán csúcsát csipegetve fent leng,

de a csalán nem tűri,

csóré csiga csupasz csápját megcsípi.

Kép forrása: Found on etsy.com

Százlábúék százan vannak,

Százlábúné százat sóhajt:

Százszor száz zoknit kell venni,
Szinte száz megy iskolába,
Százszor száz: tízezer zokni!!!

Kép forrása: Found on Uploaded by user

Kőkapui kapukő, kapukőben laputő, laputőből lapu nő, lapus lesz a kőkapui kapukő.

Kép forrása:Found on sassydealz.com

Gyorsan fut a kicsi csacsi, csikorog a kicsi kocsi.

Kép forrása: Found on Uploaded by user

Kilenc kajla liba lába

kalimpál a libabálba.

Kép forrása: Found on flickr.com

Ágas-bogas berkenye gyíkgyerekek rejteke.

Kép forrása: Found on flickr.com

Húsz hangyagyerek, kilenc varangygyerek

kilenc nyúlgyereket kerget.

Kép forrása: Found on parents.com

Félelmetes, fekete,

félkövér, fodros flhők

kavarognak fejünk felett.

Kép forrása: Found on teachpreschool.org

+1:

Csurom vizes a picinyke cinke picinyke inge.

A legfontosabbat ki ne felejtsem:

Mozogjatok, mozogjazok, mozogjatok! Sokat, nagyon sokat, nagyon, nagyon sokat, sokat! (és ha lehet, a szabadban), mert:

"A beszédfejlődés szoros összefüggésben van a mozgásfejlődés menetével. A két agyféltekés mozgások, mint a keresztezett mozgásmintájú kúszás és a mászás, valamint a szintén keresztezett mozgásmintájú, kiegyensúlyozott járás megtanulása ugrásszerű beszédfejlődési kiugrást is jelent. "

Forrás: http://gyermekmozgasfejlesztes.blog.hu/2013/02/18/beszedfejlodes_376

(De nem csak ezért, hanrem, mert végre itt a jobb idő, amikor jó nagyokat lehet már sétálni, kirándulni és közben jó nagyokat beszélgetni.)

Szép hétvégét MIndenkinek!

Ötlet-tár: Bálint nap

Kép forrása: Found on ideasfromtheforest.blogspot.com

Szerelmesek napja az óvodában?

Annyi, de annyi ünnep, hagyomány és jeles nap van már, amit az óvodában felelevenítünk, tartunk, hogy aligha van szükség egy "újabbra", melyről mi magunk sem tudjuk eldönteni, hogy vajon akarjuk, szeretjük-e vagy sem? Van, aki kedveli van, aki nem. Van, aki úgy gondolja, hogy csupám csak "kereskedelmi" ünnep és van aki szerint egy szép, pozitív érzelmek közvetítését segítő nap, hiszen a szerelemről, szerelmesekről, szeretetről szól világszerte. Magyarországon is már a középkor óta kialakultak a Bálint nap köré hagyományok. melyek leginkább "szerelemjóslások", de vajon kell-e ezeket az óvodában feleleveníteni?

Előszőr úgy gondoltam, hogy semmi szükség rá, hiszen annyi minden más új és régebbi "hagyománnyal" ismertetjük meg őket, hogy mi a csodának még egy? Aztán persze, hogy nem hagyott nyugodni a kérdés és belém bújt a "kisördög". Tegyük fel, hogy elhatároznám, hogy mégis szeretnék Bálint napot, akkor vajon hogyan is csinálnám?

Az első gondolatom persze, hogy a szíves, csokis, édes, érzelmes "szív vonal" volt, hiszen ritkán beszélünk róla, da már az óvodában is hatalmas, eget-földet rengető szerelmek alakulnak ki, melyekre még felnőttként is mosolyogva gondolunk. Eszembe jutott Peti és Livi, Dorka és a Danik (mert két Dani volt), akik az oviban elválaszthatatlanok voltak. Eszembe jutott Sípos Gabi, akire mág 50 év múlva is emlékszem és persze a sok-sok "hős lovag", akik mind az óvó nénit akarták feleségül venni, ha majd felnőtté válnak.

Aztán tovább keresgélve rátaláltam egy másik lehetőségre, mely kevésbé megszokott, közismert:

"Ez a nap is a tavasz közeledtét jelzi, a tavaszét, amikor a természet újraéled. Ezért azt mondták régen, hogy ha ezen a napon a vadgalambok visszatérnek, az a közelgő tavasz hírnöke. A galamb szerelemjelkép, de ennél kevésbé áttételesen, még jellegzetesebben is megjelenik a néphagyományban a szerelem, hiszen egyes vidékeken még ma elterjedt hiedelem, hogy e napon választanak párt a verebek. Voltak olyan területek, ahol ezen a napon szokás volt a madarakat magokkal, aszalt gyümölccsel etetni, illetve tyúkokat is ekkor ültettek, hogy sok legyen az aprójószág. Mindszenten pedig akár van, akár nincs hó ezen a napon, csíkot söprenek, vagyis utat vágnak az udvar olyan részén, ahová nem fér oda az aprójószág, de az ég madarai igen. Ide mindenféle gabonaszemet, aszaltgyümölcsöt szórnak számukra."

Bálint napja és a madarak

Verebek:

Kép forrása: Kép forrása: Hasznos és kreatív ötletek

Móricz Zsigmond: Verebek

Kendermagot talált
a veréb, s így csarált:
"Egyedem,
begyedem,
meg egyem?
Ne egyem?
Jó vón zsákba szedni,
holnap elővenni!
Egyedem,
begyedem,
betegyem?
Kivegyem?
Ej, első a hasam,
éljünk ma urasan!
Egyedem,
begyedem,
ne, begyem:
ne legyen!"

Az erős veréb (Arfikai népmese, átdolgozta Dégh Linda)

Egyszer az elefánt vadászni ment. Amint a sűrű bokrok között törtetett, levert egy kis verébfészket. Kicsin múlt, hogy nem törte össze a tojásokat. A veréb-anya felröppent egy magas ágra és így szólt:
— Nagyon vigyázatlan vagy, te elefánt. Nem nézel sem jobbra, sem balra, csak mégy az ormányod után. Kis híján tönkre tetted a fészkemet. Vigyázz, mert ha még egyszer erre mersz jönni, megkötözlek.
— Hogy kötözhetnél meg engem, a hatalmas állatot, te kis madár? — nevetett az elefánt.
— Csak próbálj erre jönni holnap is — válaszolta a veréb —, majd megmutatom.
— Jól van — mondta az elefánt. — Holnap visszajövök, majd meglátom, milyen erős vagy.
Az elefánt elment, a veréb pedig elrepült a közeli folyóhoz, hogy megfürödjék. Amikor odaért, hát látja, hogy épp a legkedvesebb fürdőző helyén egy hatalmas krokodil alussza ebédutáni álmát. A veréb a vállára reppent, és megcsipkedte:
— Ébredj, te álomszuszék! Ez az én fürdőző helyem. Hogy mertél idejönni? Eredj odább, mert ha még egyszer itt talállak, megkötözlek!
— Hogy kötözhetne meg egy kis veréb egy krokodilt? — kérdezte a krokodil.
— Amit mondtam, megmondtam — válaszolta a veréb. Ha holnap is itt talállak, majd meglátod, hogy milyen erős vagyok.
— Erre magam is kíváncsi vagyok — mondta a krokodil. — Holnap idejövök. A krokodil elúszott, a veréb pedig visszarepült a fészkére.
Amint másnap a veréb megpillantotta a közeledő elefántot, így szólt hozzá:
— Figyelmeztettelek, hogy ne járj erre, mert kárt teszel a fészkemben. Nem fogadtad meg a szavamat, most megkötözlek.
— Hát csak rajta! — felelte az elefánt. — Szeretném látni, mit tud egy ilyen kis madár.
A veréb elrepült, és csakhamar visszatért egy hosszú, erős szőlőindával. Az indát az elefánt nyaka köré tekerte, és így szólt:
— Várj egy pillanatig, amíg egy korty vizet iszom, akkor majd meglátod, hogy milyen erős vagyok!
— Menj csak, és igyál, amennyit akarsz —felelte az elefánt. — Kíváncsi vagyok az erődre.
A veréb szájában a szőlőinda végével, a folyóhoz röpült.
Ott találta a krokodilt a parton.
— No, mi az, már megint itt vagy? — szólt a veréb. — Figyelmeztettelek, hogy ha még egyszer itt talállak, megkötözlek. Miért nem hallgatsz a szóra?
— Csak gyere, köss meg, hadd látom, milyen erős vagy! — felelte a krokodil.
A veréb fogta az inda végét, és a krokodil nyaka köré hurkolta, aztán így szólt:
— Várj egy kicsit. Felrepülök ide a dombra, és meghúzom az indát. — A domb tetejéről pedig lekiabált két ellenfelének:
— Húzd meg!
Nekirugaszkodott a krokodil, az elefánt is. Teljes erővel húzták a szőlőindát. Azt hitték mindketten, hogy a veréb tartja a végét, pedig hát egymást húzták. Egész nap huzakodtak, teljes erejükből, de egyik sem tudta elmozdítani a másikat. Eljött az este is, de még mindig nem boldogultak egymással. A veréb meg egész nap biztatta őket:
—- Húzd csak, húzd! No, mi az? Kifogyott az erőd? Ilyen gyenge legény vagy?
Végül is így szólt a krokodil:
— Nem bírom tovább, veréb barátom. Gyere ide és oldozz el. Ígérem, hogy soha többet nem jövök a fürdőző helyedre.
— Látom, nagyon erős vagy — mondta az elefánt is.
— Kérlek, eressz el. Ezentúl nem járok erre és nem bántom a fészkedet.
A veréb eloldozta az elefántot is, a krokodilt is. Sem az elefánt, sem a krokodil nem háborgatta többé a verebet.

 

Galamb:

Kép forrása: www.pinterest.com

Gyurkovics Tibor: Gatyás galambok (részlet)

Fehér gatyás galambok,
csupa párna, csupa hó.
Turbékolnak fönn a fán,
napsütésben, fa ágán....
Fönn a galamb fészket rak,
ágat ágra ragasztgat,
éket illeszt ékekhez,
reméli, hogy fészek lesz.

 

Móra Ferenc: Csókai csóka

Csókai csókának
Mi jutott eszébe?
Föl szeretett volna
Öltözni fehérbe.
Unta szegény jámbor,
Hogy ő télen-nyáron
Örökkön-örökké
Feketébe járjon.

Ahogy így tűnődik
Ághegyen a csóka,
Arra ballag éppen
Csalavér, a róka.
Attól kér tanácsot,
Mit kellene tenni,
Hófehér galambbá
Hogy kellene lenni.

"Nincsen annál könnyebb -
Neveti a róka -
Fürödj meg a hóban,
Te fekete csóka!
Olyan fehér galamb
Lesz rögtön belőled,
Hogy magam sem tudom,
Mit higgyek felőled."

Nagyeszű rókának
Szót fogad a csóka,
Nagy vígan leugrik
Az ágról a hóba.
Az orra hegye se
Látszik ki belőle,
Kérdi is a rókát,
Mit hisz most felőle?

"Azt hiszem, galamb vagy" -
Csípte meg a róka,
S csapott nagy ozsonnát
Belőle a hóba.
Róka csípte csóka,
Csóka csípte róka -
Így lett fehér galamb
A csókai csóka.

+ 1 ötlet: Bálint napi fa dísz a "madár esküvőre"

Kép forrása: Found on diycandy.com

 



Pünkösd

"Ahol elvesznek a tradíciók, ott kilyukad az idő és elveszik a múlt" (Ancsel Éva)

Pünkösd - A Szentlélek eljövetele

A pünkösd a kereszténység harmadik legfontosabb ünnepe. Beteljesítése, megerősítése a feltámadásnak, az Atyához való fölemeltetésnek, és főleg Jézus maradandó jelenlétének. A keresztény világ ebben az esztendőben június 4-én, vasárnap ünnepli a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját. A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is mozgó ünnep a niceai zsinat (Kr. u. 325.) határozata óta.
Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, neve a görög pentekosztész ­ötvenedik­ szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe volt, mikor is a húsvét szombatját követő ötvenedik nap a befejezett aratás meghálálásának ünnepe volt a Szentföldön. A későbbi időkben ez a nap a híres Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált, vagyis amikor Mózes megkapta Istentől - kőtáblákon - a törvényeket. Izráel népe a Pünkösd ünnepét különleges áldozatok bemutatásával és pihenéssel töltötte el. Ekkor mutatták be az új gabonából készült két kovászos kenyeret, és gyümölcsöket is ajánlottak fel Izráel istenének.
A zsidó nép pünkösdi ünnepéből alakult ki tehát ez a keresztény ünnepünk, amelyen a Szentlélek eljövetelét ünnepli a keresztény ember, vallási felekezetétől függetlenül. Pünkösdöt a keresztény világ a Krisztus utáni 2. századtól tartja számon. A keresztény egyházi ünnep története a következő:
Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.
"És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk." (Csel 2:1-4)
Ekkor Péter apostol prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Ez az a "történelmi pillanat", amikor az idegen népek közé téríteni induló apostolok lépteivel a keresztény vallás világhódító útjára indult. Az Írás értelmében pünkösd vasárnapját már az ősegyház is a Szentlélek eljövetelének emlékezetére ülte meg, de a pünkösdi esemény értelem szerint az egyetemes egyház születésnapja volt kezdettől fogva.

Kép forrása: showerofroses.blogspot.com

Pünkösdi népszokások

Az egyházi ünnepek közül talán a Pünkösdhöz kapcsolódik a legtöbb népszokás. E szokásokban tetten érhető a tavasz fölött érzett öröm, a természet ébredése. Abbahagyja a lusta téli nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektől duzzadnak a fák és bokrok levelei, zsong és zsibong az élet. Jól tudták a régiek, hogy ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák beköszönte előtt kicsit pihenni és ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért.
Magyarországon csakúgy, mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény, illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az úgynevezett Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Kép forrása: www.stylishtrendy.com

Pünkösdikirály-választás

A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Amolyan legényvirtus volt, lovas versennyel, tűzugrással, tekézéssel. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai e hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható.

Kép forrása: Kincsek, kacatok, ünnepek

A Pünkösdi királyné járás

A XVIII. század végétől kezdve elterjedt a pünkösdi királynéjárás is, amikor a falu legszebb kislánya lett a kiskirályné, ami nagy tisztesség volt. A lányok mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekkel köszöntve a háziakat, és virággal szórták be a szobát. A játék végeztével a vendéglátók megkérdezték a lányokat: "Hadd látom a királynétokat, édes-e vagy savanyú?" Ezután fellebbentve a díszes kendőt, megcsiklandozták a kiválasztott kislány állát. Ha a királyné mosolygott, de a fogát nem villantotta ki, akkor a háziak megnyugodtak, mert ez azt jelentette, hogy jó lesz a termés.

Kép forrása: Kincsek, kacatok, ünnepek

Pünkösdölés

Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző, s nem csak lányok voltak a szereplői. Volt, ahol király és királyné párost jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. A gyerekek, vagy fiatalok csapata végigjárta a falut, s énekelve, táncolva adományt gyűjtött. Jellegzetes pünkösdi énekek voltak: "- Meghozta az isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királynéasszonykát."; vagy "- Mi van ma, mi van ma piros pünkösd napja."; vagy "- Pünkösdnek jeles napján?"

Mátkálás

Komatál küldést jelentett. Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának volt ez a megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinni a megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.

Török basázás, borza király, rabjárás

Ezek a szokások Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek. Egy égetnivaló kisfiút felöltöztettek társai szalmával kitömött nadrágba, hogy úgy nézzen ki, mint egy török basa. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe. Szintén erről a területről ismert szokás, amikor körbevisznek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányok után körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy "Segéljék ezeket a szegény katonarabokat." Persze ők is ajándékokkal térnek haza.

A csíksomlyói búcsú

A székelyek nagy ünnepét, a csíksomlyói búcsút, hagyományosan pünkösdkor tartják. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. A búcsú története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál.
Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság több ezer hívő eljön ide a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak. A körmeneten gyakran felcsendül a Boldogasszony anyánk és a Székely himnusz.

Étkezési szokások
Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. A Pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokás volt a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben sós kalácsot sütöttek, melyet tejjel, borsos tejföllel kentek meg.

Fokhagymás kalácska:


A tésztához

A tetejére

Elkészítés

  1. A lisztet mikróban meglangyosítjuk, nagy tálba szitáljuk.
  2. A közepén mélyedést készítünk, beleszórjuk a cukrot, a sót, az élesztőt, belenyomjuk a fokhagymát, beleütjük a tojást, s beleöntjük a vizet is. Kalácstésztát gyúrunk.
  3. Meleg helyen duplájára kelesztjük a tésztát(~1 óra).
  4. 12 részre osztjuk, a részekből rudakat sodrunk, majd 2-2 rudat összefonva 6 kis kalácskát készítünk.
  5. A tetejüket megkenjük tejes tojással, és megszórjuk magvakkal.
  6. Előmelegített sütőben szép pirosra sütjük őket, kb. fél óra alatt.

(Recept és kép forrása: http://www.nosalty.hu/)

Túrós briós barackkal:

Hozzávalók a tésztához:
  • 1 kg. finomliszt
  • 4,5 dl. tej
  • 2 dl. étolaj
  • 6 púpos ek. cukor
  • 1 kk. só
  • 5 dkg. friss élesztő
  • 2 egész tojás
Töltelék:
  • 70 dkg. túró
  • 4 tojás sárgája
  • 10 ek. cukor
  • 2 cs. vaníliás cukor
  • kevés reszelt citromhéj
  • mazsola (ha szereti a család)
Gyümölcsös részhez: 15-20 dkg. apróra vágott konzerv sárgabarack
Elkészítés:
Az élesztőt 2 dl. langyos cukros tejben felfuttatjuk. A többi hozzávalóval együtt közepesen lágy tésztát dagasztunk. Ha géppel dagasztjuk, először mindig a folyékony hozzávalókat tegyük az üstbe. Ha kész a tészta, langyos helyen duplájára kelesztjük, ez kb. 40-50 perc. Ha szépen megkelt, lisztezett deszkára borítjuk, és nagyjából egyforma darabokra vágjuk. Ebből a mennyiségből 20-22 darab lesz! Egyenként kis golyókká gömbölyítjük őket, majd a golyót kinyújtjuk kb. teás csészealj méretűre. 4 bevágást csinálunk rá úgy, hogy a közepén maradjon hely a tölteléknek.
Na igen a töltelék…semmi rendkívüli, egyszerűen összekeverjük a hozzávalókat, ha nagyon durva szemű a túrónk krumpli törőn áttörhetjük. Én most a felébe belekevertem az apróra vágott, lecsepegtetett sárgabarackot.  Mindegyik közepébe 1 evőkanál tölteléket teszünk, majd szépen ráhajtjuk az egymással szemben lévő szirmokat.
Sütőpapíros tepsibe sorakoztatjuk őket, és hagyjuk pihenni még 20 percig. A sütőt 180 fokra bemelegítjük. Ha újrakelt a rózsánk, megkenjük tojással, és kb. 20 perc alatt szép pirosra sütjük. Ha meghűlt, meghintjük porcukorral.
(Recept és kép forrása: http://edikonyhaja.blogspot.hu/)

Pünkösdi babonák, hiedelmekBudaörs német népe pünkösd reggelén nyitva szokta tartani az ablakokat, hogy a Szentlélek átjárja a házat.Jámbor szegedi öregek szerint a szél a Szentlélek szájából jön. Nem jó tehát szidni, mert szél, azaz szélhűdés, guta szele éri, üti meg az embert.A múlt században ezen a napon még általános volt hajnalban, vagy pünkösd szombatján este a Tiszában való fürdés, hogy elkerülje a fürdőzőt minden betegség. A lányok is megfürödtek ilyenkor a Tiszában. Se menet, se jövet, se fürdés közben egy szót sem szóltak, abban a tudatban, hogy így nem fog rajtuk semmiféle rontás, igézés. Fürdés után pedig a füzek lombjai alatt fésülködtek meg.Régi szoregi hiedelem szerint pünkösd éjszakáján a boszorkányok karikában szoktak táncolni. Ez a karika a boszorkányok tánchelye. Itt még a fű sem zöldell ki, meg van égve. Aki belelép, gyógyíthatatlanul megbetegszik. A bűbájosok pünkösd hajnalán "harmatot húznak". Ez a boszorkányok vize.A kiszomboriak az ünnepen kenyeret szoktak elégetni. Hamuját a gabonaföldre szórták, hogy az aratás gazdag legyen.Pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek.A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket.A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek.Májusi eső aranyat ér, de a pünkösdi eső ritkán hoz jót, tartja a hiedelem

Forrás: http://folkradio.hu/

VerseK:

Én most e zöld ággal,

Pünkösd királynéval

Beköszöntök hangos kiáltással:

Légyen az Isten e házzal.

Segélje a királynénkat,

Királyné asszonyunkat

Pár tojással, pár kaláccsal,

Pár katonaforintokkal!

Elhozta az isten, piros pünkösd napját,

Mi is meghordozzuk, királynéasszonykát,

Öreg embereknek csutora borocskát,

Öreg asszonyoknak, kemence kalácsot,

Ifjú leányoknak rózsakoszorújuk,

Ifjú legényeknek szegfű bokrétájuk,

Kisebb gyerekeknek porba való játszás.

Jácintus, jácintus, tarka tulipányos.

„Máma van, máma van
Piros pünkösd napja.
Holnap lesz, holnap lesz
A második napja.
András, bokrétás jól megfogd
Lovadnak a zabláját,
Hogy ne tapossa, hogy ne tapossa
A pünkösdi rózsát.

 

Kézművesség:

Kép forrása: mashustic.com

Kép forrása: loycarecursos.blogspot.com

Kép forrása: betzwhite.com

Kép forrása: http://joyfulmamasplace.blogspot.hu/

Kép forrása: exploreandexpress-sheila.blogspot.com


+ 1 ötlet: Pünkösdi király választás "Cinege módra"

Pünkösd hetében a fiúk mindegyike behoz egy kincsgyűjtő "ládikát", melyben a "Bab Jankókat" gyűjtik. Előre megbeszéljük, hogy a hét napjain, melyik feladattak hány Bab Jankó lehet az övék és hétfőtől péntekig folyamatosan gyűlnek a ládikákban a babszemek. Az lesz a pénteki koronázáson a király, akinek a legtöbbet sikerült összegyűjteni.

Heti tevékenység "ajánló" /A tavalyi pünkösdi hét "feladatai/

Hétfő: Ügyesség napja

- futó és fogójátékok, versengések, versenyjátékok

- labda, karika, babzsák játékok

- ugráló iskolák

- versengések egyénileg és párban

Kedd: Tudás napja:

- képek, tárgyak felismerése, megnevezése

- nyelvtörők, találós kérdések

- feladatlapok (sorminta, képkiegészítés)

- ritmus és dallam visszaadás

Szerda: Szépség napja:

- koronák, pajzsok, kardok díszítése

- ékszerek fűzése, szövése, fonása

- várak, lovak barkácsolása

Csütörtök: Kitartás napja

- kirándulás az Ördöglyukhoz

- Akadályok legyőzése (egyensúlyozás, kövek átugrása, távol és magasugrás)

Péntek: Bátorság napja

- átkelés a „tűz” fölött (pókháló) és a „sötétség alagútján”

- bajvívások

- kincskereső játék

 

- királyválasztás

- királylány körbehordozás

- zöldágas, kaputartós, bújós játékok, körjátékok

Szép hetet indenkinek!

 

Pünkösdirózsa készítése papírból

 

Krepp papírból:

Forrás: Идеи, декор, мастер-классы - ручная работа