Napról napra óvoda

Kedves Érdeklődő, aki rátaláltál erre az oldalra! Ebben a blogban szeretném Veletek megosztani mindazt, amit az elmúlt 36 évben az óvodáról, a gyerekekről, gyerekektől "megtanultam" és mindazt ami jó kedvre derít, elgondolkodtat, vagy gyönyörködtet.

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

Játékba csalogató egy "kis vakonddal fűszerezve"

A kérés, melyet "szétkürtöltem" a Kincsek és kacatok óvodáknak, szülőknek, gyerekeknek Facebook oldalamon és teszem most itt is:

Van egy ötletem, de a Ti segítségetekre is szükségem lenne, ahhoz, hogy meg is tudjam valósítani, mert "egyedül nem megy".
Vegyünk részt ezen a pályázaton és díszítsünk fel madarakkal egy "Kincsek és kacatok" fát is Nagykovácsi főutcáján!
Az lenne az igazi nagy "csoda", hogyha az ország minden zugából és más országban élő oldalkedvelőktől (gyorsan megnéztem vagy 30 ország több, mint 100 kisebb-nagyobb településén van "oldalkedvelő") érkezne egy-egy barkácsolt madár és díszítené ezt a nekem oly kedves helyet, ahol élek.
Segítenétek? Nem kell hozzá sok mindent tenned csupán annyit, hogy készíts(etek) el egy (vagy több) madarat és küld(jétek) el a következő címre: 2094. Nagykovácsi Kispatak Óvoda Cinege csoport vagy töltsétek a Kincsek és kacatok óvodáknak, szülőknek, gyerekeknek oldalra az elkészült alkotás képét és ezeket kinyomtatva készítenénk belőle egy albumot!
Fontos lenne, hogy nevet, címet is küldjetek, hiszen a beérkező pályamunkákból Nagykovácsiban élő, művészekből álló zsűri kiválasztja a "nyerteseket" és még az is előfordulhat, hogy pont Ti lesztek azok! (Óvodák és óvodai csoportok esetében az óvoda nevét és címét valamint a csoport nevét is írjátok rá vagy küldjétek el!)
Valójában azonban nem is a megnyerhető díjakat tartom a legfontosabbnak, hanem azt szeretném, de nagyon, - mert lehet, hogy személyesen nem is biztos, hogy találkozunk valamikor, - hogy legalább az alkotásaink segítségével együtt lehessünk és ott lehessünk ezen a napon!
Beküldési, elküldési határidő: június 30.
Befejezésül megköszönöm, ha ismerőseitek között megosztjátok ezt a felhívást, hátha ők is kedvet kapnak a játékhoz, alkotáshoz.

Forrás: Kincsek és kacatok óvodáknak, szülőknek, gyerekeknek

Május 30.

Megérkezett az első boríték az alkotásokkal Budapestről a Brunszvik Teréz Budavári Óvodák Kisvakond csoportjától. Így már biztos, hogy a Nagykovácsiban élő gyerekek, felnőttek alkotásai mellett "budapesti" madarak is repülni fognak a "kincses, kacatos" fára!

Mi mással is köszönhetném meg, mint egy-két "vakondos" ötlettel?

Tóth Sarolta? Vakondok /részlet/

Láttál-e már vakondot? 
Nem vak ő és nem undok. 
A fényt ugyan nem kedveli, 
föld alatt kincsét keresi... 
Valamikor, réges-régen 
azt olvasta falevélen 
egy kedves, bölcs öreg vakond, 
hogy a kerti föld ölében 
kincsek rejtőznek a mélyben 
Titkát aztán továbbadta, 
utódainak meghagyta, 
folytassák ők a kutatást, 
a földet a kertben - ássák, 
míg a kincset megtalálják...

Kép forrása: www.craftjuice.com

Kép forrása: www.pinterest.com

Kép forrása: whatscookingmexico.com

Kép forrása: www.nick.com

Befejezésül egy igazi csemege: vakondtúrás-torta

Hozzávalók:

  • Tészta:
  • 4 tojás
  • 15 dkg cukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 2 evőkanál víz
  • 15 dkg liszt
  • 4 dkg kakaó
  • 2 teáskanál sütőpor
  • Krem:
  • 60 dkg tejszín
  • 2 csomag habfix
  • 10 dkg cukor
  • 2 evőkanál zselatinpor
  • 6 dkg étcsoki
  • banán

Elkészítés:

A tojások fehérjét habbá verjük. A tojássárgát, a cukrot, a vaníliás cukor habbá verjük, majd a langyos vizet kanalanként hozzákeverjük. A lisztet elkeverjük a kakaóval és a sütőporral, majd a krémhez keverjük. Előmelegített sütőben 190 fokon 25 percig sütjük. 
Ha kihűlt, 1-2 cm mélyen kikaparjuk úgy, hogy 1 cm peremet hagyunk. A tésztát egy tálban összemorzsoljuk. A krémhez a tejszínt felverjük a habfixel és a cukorral. A zselatint 1 dl vízzel elkeverjük, felforraljuk, kicsit hűlni hagyjuk, majd a tejszínhez keverjük (pár kanál tejszínt a zselatinhoz, majd az egészet vissza a tejszínhez, így nem lesz csomós), majd az apróra vágott étcsokit belekeverjük.
3 banánt hosszában elvágunk, a torta alján elosztjuk a lapos felével lefelé, majd ráhalmozzuk a tejszínt, és rászórjuk a morzsolt tésztát. 5 órát hűtőben állni hagyjuk.

Recept forrása: http://www.mindmegette.hu/

Kép forrása: mennyeimanna.blogspot.com

Várjuk, nagyon várjuk és előre is köszönjük a további alkotásokat családoktól, gyerekektől, szülőktől, nagyszülőktől, óvodáktól, csoportoktól, iskoláktól, osztályoktól.....

Mindenkitől, aki szívesen játszik és alkot!

(és, ha még azt is megírjátok, hogy "cserébe" mihez is keresgéljek ötleteket, akkor biztos, lehetsz benne, hogy előbb vagy utóbb a kérésed teljesítem!)

 

2014. Madarak és fák napja a Kispatak óvodában

Inspirációnak szánt ötlet, mely segítheti az óvodád, lakóhelyed környékén lévő szépségek, csodák felfedezését és, ha van kedved gyere el Nagykovácsiba is és csatlakozz Te is a játékunkhoz!

Kedves barangolni vágyó Gyerekek és felnőttek és mindazok, akik szeretnék megismerni Nagykovácsi környékét!

A Madarak és fák napja alkalmából kirándulni hívunk minden Nagykovácsiban lakó és Nagykovácsit megismerni vágyó gyereket és Felnőttet és nem is egy, hanem 3 "túra útvonal " bejárására invitálunk. Ehhez készítettünk egy kiskönyvet is.

Íme a kiskönyv  erre az oldalra összeállított verziója

(Az eredetit le tudod tölteni a Kispatak Óvoda honlapjáról)

Kedves Gyerekek, Szülők! A pecsételős túrák mintájára bebarangolnánk Nagykovácsit és környékét Ehhez három olyan túraútvonalat jelöltünk ki Nektek, amelyhez számos óvodás élmény, történet és kaland fűződik. Ha kiskönyvünk segítségével felkeresitek a megjelölt helyszíneket, találtok majd elrejtve egy kis ládikót, amelyben megtalálhatjátok az útvonal pecsétjét és egy történetet arról, hogy mitől különleges az a hely ahol éppen álltok (kérlek, egyiket se vidd el, hogy az utánad érkezők is örülhessenek a kincseknek.) Pecsételd le az útvonalat jelző oldalt a kiskönyvedben és készítsetek egy fényképet a helyszínen (veled, vagy nélküled), amit beragaszthatsz a könyvecskédbe.

Pecsételd le az útvonalat jelző oldalt a kiskönyvedben és készítsetek egy fényképet a helyszínen (veled, vagy nélküled), amit beragaszthatsz a könyvecskédbe.  Ha mindhárom pecsétet megszerezted Május 25-ig, kiskönyvedet büszkén átadhatod óvó nénidnek, hiszen megszerezted a Kispatak Barangoló címet. Neved és kiskönyved kikerül óvodánk „Zöld Falára és oklevélben ismerjük el hogy a környék látható és láthatatlan titkainak ismerője lettél. Jó túrázást és izgalmas kalandokat kívánunk!

1. ÚTVONAL A piros ruhás Csenő manók országa, avagy a Nagyszénás Tanösvény kapuja. …de ha kedvet kaptok, akkor bebarangolhatjátok az egész útvonalat, mely 2,1 km hosszú és kb. 1,5 óra alatt bejárható és betekintést nyújt az 1965-óta Európa Diplomával büszkélkedő Szénás-hegycsoport ritka természeti kincseibe.  Az első állomás nemcsak arról híres, hogy természetes botanikus kert, hiszen ebben a régi murvabányában sok-sok védett növényt meg és felismerhetsz (István király-szegfűt, pilisi lent, budai imolát és berkenyét), de arról is, hogy a Cinege csoportosok állítják, hogy a tisztás szélén őrködő hatalmas galagonya bokor tövében található az egyik lejárat a manók birodalmába.  A pecsétet őrző ládikát a bokor aljába rejtettük el, hogy őrizzék meg nekünk a manók, és ha szeretnél nekik örömet okozni, akkor keress egy szép csillogó követ a meredélyben és tedd le ajándékként a láda mellé.

Pilisi len

Az 1. útvonal ládájába ezt a "levelet" találhatod:

Kedves Barangoló!

Köszöntünk birodalmunkban!

Amíg szusszansz egyet olvass/hallgass meg egy történetet egy messzi távolban lakó rokonainkról, a mocsári manókról.

Aztán, ha kipihented magad, barangolj tovább, de óvatosan, halkan lépkedj, és mindig nézz a lábad elé, mert mindenütt apró lények nyüzsögnek, akiket nehéz felfedezni! Kérünk, hogy mindent csak csodálj meg, és ne szedj le egy növényt sem, mert nem tudhatod, hogy nem egy virágtündér vagy erdei manó lakóhelyét teszed- e tönkre.

Köszönjük, hogy vigyázol Mindenre és Mindenkire: a kissapkás erdei manók

"Élt egyszer a messze Szibériában, valamikor nagyon régen, egy vándorló kedvű vadász. Jártában-keltében egy irdatlan nagy mocsár akadt az útjába. Vad át nem jutott, madár át nem röpült rajta, akkora volt.

Hanem a vadászt nem olyan fából faragták, hogy egy mocsártól megijedjen. Kapta magát, nekiveselkedett, át akarta ugrani. De nem ugrott elég nagyot, s épp a mocsár közepébe pottyant, egy nagy zsombékra.

Körülnézett, s elállt szeme-szája: egy sereg megnyergelt, fölszerszámozott nyúl ugrándozott körülötte. Úgy ficánkoltak, mint a jóvérű paripák.

De ámult még nagyobbat is a vadász! Mert egyszer csak apró emberkék bújta elő a zsombékok alól: a mocsári manók.

Fölpattantak a nyúlparipák hátára, odavágtattak a mi vadászunk elé, köszöntötték szépen, aztán mindjárt elpanaszolták neki nagy bajukat:

- Csak te segíthetsz rajtunk, földi halandó! Ragadozó vad pusztít a birodalmunkban.. Úgy látjuk, vadász vagy. Lődd le azt a fenevadat!

A mi vadászunk fogta az íját, megkereste a fenevadat, leterítette, s vitte a mocsári manóknak. Örvendeztek a manók, nem győztek hálálkodni:

- Nagy jót tettél velünk, vadász! Bizony megháláljuk, nem maradunk adósaid. Adunk neked az élet vizéből. Eredj haza, és várj bennünket.

Hazament a vadász a völgybe, ahol lakott, s megvitte a hírt atyafiságának, nemzetségének: hamarosan halhatatlanok lesznek. Eljönnek a mocsári manók, és hozzák az élet vizét.

Várták-lesték a vendégeket. Az asszonyok sütöttek-főztek, az emberek fát aprogattak, tüzet élesztettek, a gyerekek még álmukban is a mocsári manókról beszéltek.

Egy nap aztán megérkeztek. Porzott az út utánuk, úgy vágtattak nyúlparipáikon vezérük fenyőfa bödönkében hozta az élet vizét.

Amikor az emberek meglátták, micsoda paripákon ügetnek, olyan harsány nevetésre fakadtak, hogy rengett a hasuk belé.

Megharagudtak a mocsári manók, le se szálltak nyúllovukról. Fogta a vezérük a fenyőfa bödönét, s ráloccsantotta az élet vizét a fenyőkre. Aztán visszavágtattak a mocsárba.

Azért öregszenek meg azóta is az emberek, s ezért zöldellnek száz meg száz évig Szibéria erdeiben és mindenütt máshol a fenyők.

Kép forrása: debreceniwaldorfovi.blogspot.com

2. útvonal: Anna-lak, avagy a kipikopik kedvenc játszóhelye

Az 1900-as évek elején létesített "Anna-gunyhó" a többször bővített vadászlak a 2001. évi felújítás után nyerte el mai formáját.

Évtizedekkel ezelőtt a Budai-hegyek ezen része, mint vadászterület, hosszú ideig hivatalosan le volt zárva a természetjárók elől.

Ma nagyon kellemes pihenőhely. Kiépített tűzrakóhellyel, padokkal, asztalokkal várja a falatozni vágyókat. Igazi piknik hely.

Éles szemű megfigyelők azonban észrevehetnek bújócskázó, kergetőző gesztenyegyerekeket is, hiszen ez a kedvenc játszóhelyük

Néhány pillanatra csendesedj el és fülelj, hátha elviszi a szél hozzád a hangjukat!

Kép forrása: www.sztarklikk.hu


3. ÚTVONAL Az Ördögárok patak forrása, avagy a Fülesmackó barangoló.

Mindhárom túraútvonal közül ez a legnehezebb, ezét hagytuk utoljára. Mostanra tán rutinos barangolónak számítasz, így ez sem okoz majd túl sok fejtörést. Ehhez a titkos helyhez nem vezet semmilyen túraútvonal, így nem tudunk nektek konkrét térképet mutatni, de annyit elárulunk, hogy két irányból is meglelheted a ládát… Nem hagyhattuk ki ezt a pontot, hiszen innen ered óvodánk névadója, ez a „kispatak” táplálja a Békás tavat, ami annyi remek kalandhoz nyújt helyszínt minden ovis számára. Az óvodás csoportok közül a Fülesmackók kutatták fel először eme helyet és most az Ő segítségükkel Te is meglelheted.

Kép forrása: www.youtube.com

Kedves Barangoló! Ha bármilyen furcsaságot találsz, vagy nem találsz… Elveszett láda, eltűnt pecsét, esetleg kifogyott tinta, kérlek, a legközelebbi munkanapon hívd a Kaszáló utcai ovit a 26/355-607 telefonszámon hogy pótolhassuk a hiányt. Segítségedet előre is köszönjük!

/Az ötlet K. Dorkáé és akik kivitelezték: Kispatak Óvoda "ZÖLD" m.k. tagjai/

Reméljük, hogy minél többen kedvet kaptatok ahhoz, hogy ilyen vagy valami hasonló formában fedezzétek fel saját közvetlen környezeteteket vagy akár Nagykovácsit!

Szeretettel és szépséggel vár Benneteket a nagyvilág eme kicsiny "szeglete" (is)!

"Játszunk most együtt"

Kép forrása: donatszerintavilag.blogspot.com700 × 438

Kedves Gyerekek és játszani szerető Felnőttek!

A mai bejegyzésemben egy játékra szeretnélek meghívni Benneteket. Valójában nem is igazán játék, hanem segítségkérés, de ahhoz, hogy megértsétek miről is van szó előbb el kell, hogy áruljak Nektek egy titkot: a Cinege csoport gyerkőcei már sok-sok éve kapcsolatban vannak a manókkal.

Írhattam volna azt is, hogy barátságban, de ez bizony nem lenne teljesen igaz, hiszen sokszor sokféle manó tört már borsot az orrunk alá. Az egyik évben a piros ruhás csenőmanók elcsenték a csoportból az összes piros tárgyat és mi hegyeket, völgyeket bejárva szedegethettük őket össze a bokrok, fák aljáról. Egy másik évben a Mikulás manói a cipőinket szedték össze és a tornaterem plafonjára kötve találtuk meg őket egy batyuban és alig, alig tudtuk onnan levarázsolni őket. Aztán az is megtörtént már, hogy reggel a csoportunkba érkezve egyetlen játékunkat sem találtunk meg. A játékok helyett kövekkel, ágakkal, csigaházakkal volt tele minden polc, kosár és bizony egy napig ezekkel kellet kitalálnunk mindenféle játékot és csak másnap kaptuk vissza a többit. Olyan is volt, hogy a mesekönyveink tüntek el és hiába barangoltuk be az egész óvodát pincétől a padlásig, sehol, de sehol nem találtuk meg őket. Most aztán hihetitek azt, hogy ezek után csak haragudni tudunk rájuk, de ez nem igaz, mert minden csínytevés után kaptunk tőlük egy-egy levelet, amiből például kiderült, hogy a könyveinkre azért volt szükségük, mert a manó csemeték állandóan sírtak és már az összes saját mesekönyvet kiolvasták nekik. Ezek után mi mást is tehettünk, mint hogy írtunk egy mesét a kcsiknak és visszakértük a könyveinket.

Történetek sokaságát írhatnám még le, amikor hol a manók kértek segítséget tőlünk, hol mi a manóktól és arról is beszámolhatnék, hogy hány és hány csodás meglepetésben volt részünk, amit a manók készítettek nekünk és, hogy mennyi, de mennyi segítséget adtunk és kaptunk, de azt hiszem, hogy ennyi elég már ahhoz, hogy elhiggyétek: ma egy újabb segítségkérő levelet kaptunk tőlük.

Íme a levél:

Halihó, kedves Cinegések!

Ismét hozzátok kell fordulnunk segítségért, mert megfázott a már majdnem ezeréves, zöldszakállas, gombakalapos varázsló manónk és nem érzi az illatokat. Hogy ez miért is baj? Csupán csak azért, mert így Húsvét táján ő szokta összekeverni azt a titkos összetételű illatot, amit a tavaszi szél szétszór az erdők, mezők, falvak és városok fölött, amitől minden gyerek és felnőtt megérzi, hogy már tényleg itt a tavasz. A maradék illatokat meg összekeveri vízzel és ebből készülnek a legfinomabb illatos kölnik, melyekkel Húsvétkor a fiúk meglocsolhatják a lányokat. Most már értitek, hogy miért ekkora baj az, hogy a vénségesen vén, kicsit mogorva, gombakalapos manó csak prüszköl és hapcizik egyfolytában?

Kipróbáltunk már minden általunk ismert gyógymódot. Főztünk 100 éves varázskönyvekből főzetet, tanácsot kértünk minden erdő, mező lakótól, de hiába csak nem gyógyul. A hetek alatt, - amióta az ágyat nyomja - a virágtündérek meg csak hozzák és hozzák az illatokat (mert. hogy ők gyűjtik össze kora tavasszal). A gyöngyvirág tündér fedeles ksaraitól már lépni sem tudunk, a jácint tündér dobozai lassan beborítanak minden talpalatnyi helyet. Az ibolya tündér üvegcséi toronymagasan állnak a sarokban és mivel ez a kicsit mogorva manóapó nem árulja el a titkos receptet nem tudjuk elkészíteni a valódi "tavasz illatot." Próbáloztunk már sokszor, de mindet elrontottuk. Hol túl ibolya illatú lett a levegő, hol a jázmin illat nem érződött eléggé.

Segítsetek, mert a Húsvét nem létezhet tavaszi illat nélkül!

Készítsetek varázsfőzetet a saját receptetek szerint és küldjétek el a következő címre: Nagykovácsi Békás-tó

Égigérő Nyárfa 3. ága 6. fagyalgömb lakása

Segítségeteket előre is köszönöm: Valdi, a vizimanó

Utóirat: Ha a receptet is leírnátok és hozzá még egy gyógyító mondókát is, akkor legközelebb, ha valamelyikünk megfázna és náthás lenne, rögtön tudnánk segíteni és nem lenne körülöttünk ekkora galiba!

Ezt a levelet találtuk ma a manó postaládába, mely nem más, mint egy korhadt farönk a Békás-tó mellett.

Miközben olvastam a manók levelét az jutott az eszembe, hogy ha többen próbálunk meg segíteni, többféle gyógyító főzetet készítünk, többféle gyógyító mondókát küldünk, akkor biztosabb, hogy tudunk segíteni és akkor Húsvétra még elkészülhet a tavasz illat.

Kérlek, ha van időtök és kedvetek készítsetek az óvodában vagy otthon Ti is varázsfőzetet! Írjátok, rajzoljátok le a hozzávalókat és az elkészítés menetét és találjátok ki hozzá mondókát, ezeket küldjétek el a Kincsek és kacatok óvodáknak, szülőknek, gyerekeknek Facebook oldalra vagy erre a blog oldalra!

Az elkészült főzetet meg a fent megadott címre vagy tegyétek ki valamilyen vizes hely közelébe, ahonnan a vizi manók el tudják juttani Nagykovácsiba.

Köszönjük, ha Ti is segítetek! (Arról, hogy meggyógyult-e a zöldszakállú, gombakalapos mamóapó, majd beszámolok, de Ti is rájöhettek, ha Húsvét reggelén kimentek az ajtó elé és virágos tavasz illatot hoz a szél, akkor biztosak lehettek benne, hogy nem dolgoztunk hiába.