Kép forrása: Found on rangirangi.com

Az érzékelés és az észlelés kapcsolatáról röviden

A két fogalom szoros kapcsolatban áll egymással. Az érzékelés a külvilágelemeinek, az ezekről érkező ingerinformációknak érzékeinkkel történő fizikai, idegitermészetű megragadása (látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás). Az emberi elme azígy nyert érzékleteket összekapcsolja a tapasztalataival, így jön létre az észlelés,amely már pszichikai, intellektuális folyamat. A fizikai természetű érzékelés és apszichikai eredetű észlelés együtt építenek hidat a külső világ és az én belső világa közt.

(Forrás: files.szello.webnode.hu)

Az idő érzékelése és észlelése az egyik leglassabban, legnehezebben kialakuló képesség, mely jó, ha az óvodáskor végére megalapozódik. A kisgyermek időészlelése még leginkább személyes élményein kerszetük válik megfoghatóvá. Egy-egy pozitív vagy negatív élményhez, vele megtörtént eseményhez köti az idő múlását és még nem nagyon érti a tegnapot, a holnapot és a többi idő múlását jelző szavunkat. Könnyedén megtanulja ugyan az évszakok, honapok, napok nevét, de csupán csak, mint a számok esetében csak a szavak sorrendjét jegyzi és nincs még meg mögötte az idő múlását jelző kapcsolat. Óvónőként, hányszor, de hányszor tapasztaltam, hogy a hónap és napsoroló mondókákat nagy élvezettel , hibátlanul modogatják, de bizony amikor  a ritmikus szöveget elhagyatnám és csak a hónapok, napok nevét szeretném hallani, akkor összekeverednek az ezeket jelölő szavak.

Az óvodás a mában és a pillanatban él, de bizony mire iskolába kerül szüksége van arra, hogy minél jobban el tudjon igazodni az időben hosszabb távon is. Ebben a bejegyzésben ehhez próbálok meg egyszerűen megvalósítható ötleteket összegyűjteni:

1. Talán el se hiszitek, de nagyon fontos, hogy minél többet hallják az időt, az idő múlását meghatározó szvakat:

- ha a reggeli ébresztő simogatás közben elhengzik az, hogy "Szép, jó reggelt ezen a téli, hétfő reggelen" máris segítettünk és, ha minden naphoz esetleg kapcsolunk egy-egy zenét, mely halkan szól a háttérben (minden nap, ugyanaz), akkor már több érzékszerv működését is összekapcsoltuk és ezzel is segítettünk. (Egy-két napig talán koncentrálnunk kell, hogy mi magunk ne felejtsük el ezt a mondatot, de aztán már rutinból fog menni.)

- ha reggeli közben megbeszélitek, hogy mi fog történni a nap folyamán, de úgy hogy hozzáteszitek a napszakokat jelölő szavakat is (Reggeli után oviba meggünk és délelőtt ott leszel. Délben borsófőzelék lesz ebédre és délután alvás után megyek érted és együtt elmegyünk bevásárolni. Este játszhatunk a kedvenc játékoddal és lefekvés után folytatom a mesét....)

- ha délután, miután meghallgattad a gyerkőcöd élményeit, Te is elmondod a tieidet a napszakokat beleszőve vagy a holnapi terveidet....... és így tovább, ha hozzászoksz, ahhoz, hogy a beszélgetések, tevékenységek alatt használod az időt meghatározó szavakat már sokat segítettél.

2. A heti és napi ritmus is segíti a gyerekek időészlelésének fejlődését. A jól kialakított, gyerek igényeihez igazodó heti és napi ritmus nem korlátok közé szorítja, hanem segíti, támogatja abban, hogy eligazodjék a világban, az időben és biztonságérzetet ad a számára, hiszen állandóságot biztosít. Nem véletlen az, hogy bár az óvodai programok sokat változtak az elmúlt években, de az egyik "állandó" része mindegyiknek, mely megmaradt az az, hogy minden csoportnak ki kell alakítania a heti és napi "rutinját". Ha jól belegondolunk ezt a rutint egy egészségesen fejlődő, egészséges csecsemő is kialakítja a saját maga számára, ha hagyjuk. Nekünk csak ezt a folyamatot kell "tovább vinnünk" és kialakítani azt a rendszert, mely nap, mint nap ismétlődik, hiszen enélkül nem tudnánk szervezni az életünket, nem tudnánk kielégíteni szükségleteinket. Ahogy piciként a testi szükségletek alakítják ezt, később már a szociális, kapcsolatok iránti igény és tevékenységi vágy is formálja, alakítja. Minden gyereknek szüksége van arra, hogy mindennek meg legyen a "maga ideje", mert ezáltal érzi kiszámíthatónak a körülötte lévő világot. Persze ez a ritmus is változik. Ahogy növekszik, fejlődik, nyit a világ felé más, más időkeretekre van szüksége egy-egy tevékenységhez és ezt figyelembe véve a "napi és heti"ritmusnak is változnia kell, mert különben már nem segít, hanem gátol és nem ugyanaz a ritmusa a télnek, mint a nyárnak, a közösségbe járó időszaknak és a hétvégéknek, a hétköznapoknak és az ünnepeknek.

A heti és napi ritmus önmagában is sokat segíti az időészlelés fejlődését, de még hatékonyabbá tehetjük a fejlesztő hatását, ha láthatóvá tesszük. Egy "képes napirendi tábla", melyet akár saját fényképekből is összeállíthatunk vagy egy hét napjait mutató óra, melyre ráragasztjuk az aznapi "kiemelt tevékenységet" (pl. ha van különóra, vagy játszóterezés napja vagy könyvtárlátogatás stb.) is sokat segíthet, hiszen a "megfoghatatlan" időt, láthatóvá teszi.

Kép forrása: www.createva.hu

Kép forrása: gyereketeto.hu

3. Az idő múlásáról, évszakokról, hónapokról, napokról, napszakokról szóló mesék, versek, mondókák és dalok is segítenek. Az interneten rengeteget találhattok és válogathattok köztük kedvetekre, ezért ide csak egy, két kedvencemet másoltam be.

Lengyel Ferenc
Négy vándor

Négy vándor jár egymás mögött,
lépésben mérik az időt,
s ahogy jönnek sorra-sorra,
fordul az év, mint az óra.

A négy testvér a négy évszak.
Egymás mögött vándorolnak,
jönnek-mennek szakadatlan,
soruk végeláthatatlan

Kép forrása: Found on Uploaded by user

Devecsery László: Évszakok
Egyszer volt…, …hogy’ is volt? Talán egyszer volt, hol nem volt! Ki tudja hol volt? Ki tudja hol van?
Az üveghegyen innen? Az Óperenciás-tengeren túl? Ahol a kurta farkú malac túr?
Dehogy! Sem így, sem úgy! Völgyön innen, hegyen túl, hol sok szikla égbe szúr…
Induljunk el messzire, messzire, hagyjuk el a völgyet, kapaszkodjunk fel magasra, nagyon magasra.

Sok-sok hegyet, óriási sziklát kell elhagynunk, amíg elérkezünk a Hónapok hegyéhez. Ne kérdezd, merre találod a térképen, hiszen nem árulhatom el senkinek. Még teneked sem! 
Egyik hegy olyan, mint a másik. Miről ismerjük meg ezt a nevezetes helyet? Miről, miről…, különleges formájáról. Mitől olyan különleges? Fényképen vagy a valóságban láttál már hegyet és sziklát eleget. Magasak, hegyesek. Ez is magas, hegyes is. Igen ám, de az óriási hegycsúcs mellett tizenkét kisebb csúcs is emelkedik. Ráadásul, ha megérkeztél, s körülsétálsz a hegyoldalon, akkor egyik ámulatból a másikba esel.
Előbb azt érzed, lefagy a fejedről az a formás fülecskéd, s hozzá fúj a szél és hull a hó, a másik pillanatban enyhe szellő simogat, majd váratlanul pirossá válik az orrod a tűző naptól, a nagy melegtől, azután hűvös szél és köd ölel körül, s a következő pillanatban ismét hóembert építhetnél.
Mi ez a varázslat? Egyszerű a magyarázat: a tizenkét hónap négy évszakot varázsol körénk. Lakásuk körül is mindig ott a tavasz, a nyár, az ősz és a tél, vagyis az

évszakok…

Nézd, a TAVASZ erre jár:
huncut, pajkos kicsi lány.
Szoknya lebben, szellő száll,
jót kacag – és meg-megáll.

Ébresztgeti a Napot,
kancsóból hint harmatot.
Ezerszínű lesz a rét:
ráteríti köntösét.

Virág nyílik, rügy fakad,
minden él az ég alatt.
Ajtó koppan, vendég jön:
illendően beköszön!

Meleget hoz NYÁR-LEGÉNY,
szelíd esőt hint a szél.
Almát, körtét melenget,
eperszemet szemezget.

Aranytenger a vidék,
hullámzik a messzeség.
Búzaszemek megértek:
– Munkára fel, legények!

Patakparton víg a nyár,
ki teheti odajár.
Fürdik, játszik nagyokat,
amíg az ősz kopogtat.

Kedves apó, ez az ŐSZ,
ő is köztünk elidőz.
Szőlőt érlel, szüretel,
emberekkel ünnepel.

Ecsetet vesz kezébe,
azt vette a fejébe,
színt fest minden levélre,
így megy a tél elébe.

Hullanak a levelek,
meg is szólal: – Elmegyek,
mert a TÉL már közeleg:
nagyszakállú, ősz, öreg.

Szakállából hull a hó,
fehér öröm: csudajó!
A hóember nem fázik,
lyukas pipán pipázik.

A madár-nép didereg,
egy picit sem csicsereg.
Jégcsapok az ereszen:
összebújnak hidegen.

Csillog-villog a világ,
s ablakon a jégvirág;
a fák ágán dér-levél,
havat hoz az esti szél.


A tizenkét hegycsúcs alatt tehát a tizenkét testvér lakása rejtőzik. Január délceg, fiatal fiú. Odabent csupa-csupa fehér minden. Ablakán jégvirágok nyílnak, ereszén jégcsapok erdeje sokasodik. Ruhája fehér, arca piros. Kéményében hideg szelek muzsikálnak, s hófúvás kavarog háza körül.
Február kedves, mosolygós, csípős nyelvű lány. Világoskék ruhát visel, szoknyája mellett szelek suhognak. A hófelhők mögül, melyek a csúcs körül laknak, néha már előbukkan a Nap.
Március-leány sárgászöld színekkel díszítette szállását, s önmagát. Intésére langyos, könnyű fény köszönt ránk, s az ágakra rügyek szaladnak.
A szomszédságból mindig nevetés, móka, kacagás hallatszik. Április, akit a testvérei csak Ápri Julisnak hívnak, vidám és kiszámíthatatlan. Üde zölddel borít be mindent: házat, fákat, mezőt és rétet.
A tavasz két leányát alig-alig győzi nevelgetni, tanítgatni fiútestvérük: Május. Ő már majdnem komoly férfiember, s ezt sötétzöld öltözetével is bizonyítani szeretné.
Odébb a nyár: Június vidám sárgában, Július narancsszínnel, Augusztus pirosas sárgával, mindannyian a Nap ragyogásával. A három hegycsúcsot is mindig fény ragyogja be.
A fény és a ragyogás mellett, kicsit odébb a komor ősz lakik: Szeptember, világos barnán, Október szürkén, ködbundában, November sötétbarna kabátban.
Kit is felejtettem el? Senkit, most következik a vén, kedves, öreg apóka: December, mintha sötétkék kristályok csillognának körülötte. Havat, szelet, hideget és meghitt ünnepeket hoz nekünk. 
Az évszakok velünk laknak, s mi is ővelük.


Kép forrása: Found on fundamentalsinfirstgrade.blogspot.com

Cseh Katalin: Sárkánynaptár

Hétfőn rossz a kedvem,
bús az első fejem.
Kedden víg vagyok,
másik fejem ragyog.
Szerdán öl az unalom,
harmadik főmet vakarom.
Csütörtökön a negyedik
fellegekbe emelkedik.
Pénteken az ötödik 
élménnyel telítődik.
Szombaton a hatodik
a többivel hadakozik.
A hetedik – vasárnap – 
naphosszat szunyókálhat.
Hét fejem van, kérem szépen,
magamat én hétszer érzem

4. Egy, egy ajándék vásárlása során sem árt, ha eszedbe jut, hogy az idővel foglalkozó könyveket és játékokat is szemügyre vedd, hiszen jobbnál, jobbak vannak már a polcokon

5. Befejezésül: mi magunk is készíthetünk játékokat ezzel kapcsolatban:

pl. saját képekből (ahogy növekedett a gyerkőc) időbeli sorba rendezés vagy egy-egy esemény, tevékenység sorrendje vagy naptár készítése vagy...... az ötletek a végtelenségig folytathatók lennének és ha van olyan, melyet már kipróbáltál, akkor köszönöm, ha megosztod velünk.

Otthon is könnyen elkészíthető ötleteket találhatsz még a "Kincsek és kacatok óvodáknak, szülőknek, gyerekeknek" Facebook oldalon.

Kedvcsináló:

Kép forrása: Kép forrása: Found on cardboard-crafts.blogspot.com

+1 ötlet: