Napról, napra, ünnepről, ünnepre

Október 31. Halloween

Az angol Halloween szó szerinti fordításban a Mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. Ősi kelta ünnep, az Írországban és Skóciában élő törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet - a Samhain-t, vagyis "a nyár végét" és ilyenkor egyszerre hódoltak a Napisten és a holtak Ura előtt.

A kelták az újévet november elsején a Samhain-fesztivál keretében ünnepelték. Pogány hagyományok szerint több istent imádtak, ám ezek közül is kimagaslott a számukra legfontosabb istenalak, a napisten(Samhain). Ő jelképezte az emberek számára a termékenységet, a munka szeretetét és a bőséget. Az újév a napos időszak lezárását, a termés betakarítását és a hideg, téli napok kezdetét jelentette. Szimbolikusan azt jelképezte, hogy Samhain a hideg fogságába került. A kelták hite szerint a halottak istene az óév utolsó napján, október 31-én megengedte az elhunyt lelkeknek, hogy családjaikhoz hazalátogassanak. Az emberek féltek a rossz szellemektől és a démonoktól, ezért az ünnepség kezdetén hatalmas máglyákat gyújtottak, áldozatokkal kedveskedtek isteneiknek. Hasonló célt szolgálhatott, hogy állatjelmezekbe öltöztek, mivel ezzel akarták elijeszteni falvaikból az ártó lelkeket. Hajnalig tartó, tűz körüli táncukkal elbúcsúztatták a napsugaras időszakot. Reggel a vallási vezető kőedényekben egy-egy maroknyi parazsat adott minden családnak, hogy otthonukba beköltözzön a fény és a melegség. Így üldözték el a rossz szellemeket, akik esetleg az éjszaka folyamán nem tértek meg a másvilágra.

Jack, vagyis a lámpás története:

Halloween szimbóluma, hosszú évszázadok óta a kivájt töklámpás, az ún. Jack-lámpa, amely eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak.

Jack a hiedelem szerint egy részeges, ám tréfás és leleményes kovács volt. Olyannyira, hogy még az ördögöt is megviccelte; mikor az eljött érte, hogy elvigye, Jack felzavarta őt egy hatalmas fa tetejére, aztán keresztet rajzolt a fa törzsére. Mivel az ördög köztudottan irtózik a kereszt érintésétől, nem tudott lejönni a fáról. Jack csak azután engedte le az alvilági figurát a fáról, miután az megígérte, hogy nem kísérti őt többé. Amikor Jack meghalt, a mennyországba nem engedték be iszákossága és csínytevései miatt, ám a pokolban sem találhatott otthonra, mert az ördög is haragudott rá, amiért korábban túljárt az eszén. Ezért csak odadobott Jacknek egy izzó fadarabot a pokol tüzéből, hogy legalább vak sötétben ne kelljen kóborolnia az idők végezetéig. Jack beletette a mécsest egy kivájt fekete retekbe (más források szerint répába) és azóta bolyong lámpásával a mennyország és a pokol között. A kelta retket (répát) az amerikaiak időközben tökre változtatták, (állítólag azért, mert abból több volt nekik) és a világító sárga gömb lassan Halloween szimbólumává vált.

Forrás: http://www.edenkert.hu/

Szimbólumai

Töklámpás:

Forrás: likebalaton.hu

Szellemek, csontvázak, múmiák:

Kép forrása: Home made CRAFT /Bohem Style

Kép forrása: waddleeahchaa.com

Kép forrása: thegoldjellybean.com

Boszorkányok, fekete macska, seprű

Kép forrása: www.iheartcraftythings.com

Kép forrása: www.momtastic.com

Kép forrása: www.parentmap.com

Kép forrása: http://www.thehankfulhouse.com/


Kép forrása: apumpkinandaprincess.com

Kép forrása: www.allkidsnetwork.com

Kép forrása: www.frugalcouponliving.com

Denevér, pók, egér, holló

Kép forrása: www.fancyhouseroad.com

Kép forrása: www.tipjunkie.com

Kép forrása: http://smallforbig.com/

Kép forrása: www.pbs.org

Kép forrása: www.koolkidscrafts.com

Kép forrása: biblecraftsandactivities.com

Madárijesztő

Kép forrása: www.craftsforkids.com

És, ha hozzátok is bekopogtatnának:

Kép forrása: fabulesslyfrugal.com

Kép forrása: www.babble.com

Kép forrása: julesfood.blogspot.com

Kép forrása: http://blog.hwtm.com/

Kép forrása: apumpkinandaprincess.com

Kép forrása: www.examiner.com

November 1. Mindenszentek napja

A római katolikusoknál november 1-jén tartott főünnep

"A keresztény Keleten már 380-tól megtartották az összes vértanú ünnepeként. A nyugati keresztény egyházban 609-től ünneplik, attól az évtől, amikor IV. Bonifác pápa Rómában átvette és május 13-án Mária és az összes vértanú tiszteletére felszentelte az eredetileg apogány istenek tiszteletére épült Pantheont.

8. században uralkodó III. Gergely pápa tette a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává. 835-ben IV. Gergely pápa a mindenszentek ünnepét november 1-jérehelyezte és egyetemes ünneppé tette, Jámbor Lajos frank császár pedig az egész Frank Birodalomban hivatalosan is elismertette.

A hagyomány szerint VI. León bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, miután templomot emeltetett szent életű felesége emlékére. Mivel azt nem engedték, hogy a templomot a császárnénak szenteljék, León úgy döntött, hogy a mindenszenteknek dedikálják."

Forrás: http://hu.wikipedia.org/

Kép forrása: http://kezmuvesjd.blogspot.hu/

November 2. Halottak napja

"A katolikus egyházban a Mindenszentek utáni nap (nov. 2., ha az vasárnap, akkor nov. 3.) a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. Ezen a napon a „küzdő egyház” tehát a „szenvedő egyházról” emlékezik meg. Általános szokás szerint az előtte való nap délutánján, a „halottak estéjén” rendbe hozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, és az este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják, „hogy az örök világosság fényeskedjék” az elhunytak lelkének. Idegenben elhunyt, ismeretlen földben nyugvók emlékének a temetőkereszt vagy más közösségi temetőjel körül gyújtanak gyertyát. Régente néhol egyenesen máglyát gyújtottak, miközben szünet nélkül harangoztak.

Elterjedt szokás szerint ezen az estén otthon is égett a gyertya, mégpedig annyi szál, ahány halottja volt a családnak."

Forrás: http://jelesnapok.oszk.hu/

Kép forrása: jovonk.info

Szokások és hagyományok

A népi kultúrában a mindenszentek ünnepéhez kevés (és leginkább egyházi) szokás kötődik, ezzel szemben ahalottak napja igen színes hagyományokkal rendelkezik. A két napra vonatkozó tradíciók azonban az idők során többé-kevésbé összekeveredtek.

Sok európai országban (köztük Magyarországon is) szokás, hogy ezeken a napokon az emberek meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak az emlékükre. Ezt a szokást nem csak a katolikusok tartják, hanem a protestánsok is átvették.

A gyertyák a halottakért égnek, mivel a tűz megtisztulást hoz számukra. A gyertyák célja – a megemlékezésen túl – az, hogy a véletlenül kiszabadult lelkek könnyebben visszataláljanak sírjaikba és ne kísértsék az élőket. A sírok megtisztításának és feldíszítésének eredetileg az volt a célja, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben.

November 2-án az elhunytak emlékezetére pár órára a harangok is megszólalnak. A néphit szerint ennek köszönhetően a halottak lelkei megnyugszanak és megpihennek, szenvedéseik pedig enyhülnek. Többfelé úgy tartották, hogy a két ünnep közötti éjszakán halottak miséznek a templomban és a harangszó kíséretében hazalátogatnak körülnézni. Az emberek fényt gyújtottak minden helyiségben, hogy a hazatérő halottak könnyen eligazodjanak a házban.

Régen hagyomány volt, hogy a “halottak hetében” az emberek nem dolgoztak, mivel ebben az időszakban a munka megzavarta a halottakat és bajt hozhatott a ház népére. A munkatilalomnak köszönhetően nem volt szabad földet művelni, mosni, takarítani, de még káposztát savanyítani sem. Sokfelé szokás volt az is, hogy a halottak számára megterítettek, kenyeret, sót és vizet tettek az asztalra. Az ortodox hívek a temetőbe is vittek ennivalót és a sírokra helyezték azokat, a maradékot pedig a koldusoknak adták.

Forrás: http://www.csaladivilag.hu/

Kép forrása: www.sziromvilag.hu

Szeged környékén szokás volt, hogy már mindenszentek ünnepén fehér üres kalácsot sütöttek, mézzel vonták be a tetejét és ezt tették ki az asztalra a halottaik számára.

Kép forrása:brigokonyhaja.blogspot.com

A foszlós kalács sütésének titka:

  • A hozzávalók szobahőmérsékletűek legyenek, azaz a tészta összeállítása előtt 2-3 órával tegyük ki a tojást, lisztet stb. a konyhapultra.

  • A kalácstészta készítésekor a konyha kellemesen meleg és huzatmentes legyen.

  • Lehetőleg friss élesztőt használjunk (ne szárítottat), langyos tejben oldjuk fel kevés cukorral és egy kis liszttel. Letakarva tegyük félre 15-20 percre. Ha ennyi idő alatt nem futna fel az élesztő, kukába vele, és kezdjük elölről a kovászkészítést.

  • A lisztet ne csak úgy öntsük a tálba, hanem szitáljuk bele. Ez is hozzásegít ahhoz, hogy a kalácstészta levegősebb legyen.

  • A tojást alaposan verjük fel, és ebben keverjük el a csipet sót és a maradék cukrot.

  • Fakanállal kezdjük el összekeverni a tésztát, majd amikor már nagyjából összeállt, váltsunk a kezünkre.

  • A kihűlt olvasztott vajat csak a végén dolgozzuk bele a tésztába, egészen addig gyúrjuk, míg hólyagos nem lesz. Minél jobban megdolgozzuk a tésztát, annál több levegő kerül bele, és jobb lesz az állaga.

  • Tetejét hintsük egy kis liszttel, takarjuk le és langyos helyen hagyjuk duplájára kelni. Vigyázat, nehogy túlkeljen a tészta, 3/4-1 óra alatt illik megkelnie langyos helyen.

  • A megkelt tésztát már ne gyötörjük, óvatosan bánjunk vele, minél több levegő maradjon benne.

  • Vékonyan lisztezett felületen formázzuk. Fektessük tepsire, vagy még jobb, ha gyümölcskenyérformába tesszük, így biztosan megtartja szép formáját, és nem terül el.

  • Legyünk türelmesek, és ne spóroljunk időt a második kelesztéssel sem.

  • Forró (180–200 fokos) sütőben süssük, semmiképp se légkeverésen! Egy kis gőz jót tesz neki, ehhez helyezzünk egy vízzel teli kis hőálló tálkát a sütő aljába.

  • Sütés közben folyamatosan figyeljük, ha túl gyorsan pirulna a teteje, takarjuk le alufóliával.

  • Mielőtt kivennénk a sütőből, végezzünk tűpróbát.

  • Forrás: http://www.nosalty.hu/

  • Recept:

Hozzávalók:

  • 60 g vaj
  • 25 g élesztő+1 ek cukor
  • 2,5 dl langyos tej
  • 80 g cukor (én sósan csináltam, így 1/2 ek-al tettem bele csak)
  • 1 egész tojás + 1 tojás sárgája
  • 1 csapott tk só (ebből pedig 2 és fél teáskanállal)
  • 400 g finomliszt
  • 100 g rétesliszt (ha esetleg nincs otthon, nagyon finom csak finomliszttel is, akkor 500 g finomliszt)
  • 1 egész tojás a kenéshez

Elkészítés:

Első lépésként a vajat olvasztottam meg és kicsit félreraktam hűlni. Az elmorzsolt élesztőt 1 evőkanál liszttel és 1 ek cukorral egy kis tálba szórtam. Ráöntöttem fél dl langyos tejet és jól elkevertem. Eközben a lisztet egy nagy tálba szitáltam, elkevertem a sóval. Beleütöttem a tojást, a sárgát, ráöntöttem a maradék 2 langyos tejet, majd a felfutott élesztőt. Kézzel elkezdtem összegyúrni. Ebben az állapotában még kicsit ragacsos, de hamar összeáll a tészta. Gyúrom pár percig, majd elkezdem hozzáadni az olvasztott vajat. Én kb 3 részben adagoltam hozzá. Állítólag ez a legfontosabb momentum, mert ettől lesz igazán foszlós a kalács. Ne ijedj meg, amikor hozzáadod a vajat, teljesen szétesik a tészta és úgy néz ki, mint egy nyúlós valami és úgy érezheted, hogy sosem fog összeállni, de szépen lassan felveszi a tészta a vajat. Amikor elválik a tál oldalától, akkor jöhet az újabb adag vaj. Mikor elfogyott minden vaj, még pár percig átdolgozom a tésztát és visszateszem a tálba kelni. Letakarom és 35-40 percre meleg helyre teszem. Ha letelt az ideje, újra a pultra teszem.

Egyenlő részre elosztom, majd rudakat sodrok a tésztából és megfonom. A fonatokat tepsire teszem, majd lekenem a tojással és 40 percre félreteszem kelni.

Ha megkelt, újra lekenem tojással és előmelegített, nem légkeveréses 180 fokos sütőben sütöm 35-40 percig. Ha nagyon pirulna, alufóliával vagy sütőpapírral le lehet takarni a tetejét, én is így teszek.