Napról napra óvoda

Kedves Érdeklődő, aki rátaláltál erre az oldalra! Ebben a blogban szeretném Veletek megosztani mindazt, amit az elmúlt 36 évben az óvodáról, a gyerekekről, gyerekektől "megtanultam" és mindazt ami jó kedvre derít, elgondolkodtat, vagy gyönyörködtet.

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

Cinege album: Gólya hét képről képre

Gólya-dal
(Gryllus Vilmos)
Kémény tetején
kelepel a gólya,
Fészkét gallyakból,k
is ágakból hordja.
Belseje néhány
puha-pihe szalma,
Gólyafiókák
kicsi birodalma.

De mikorra aztán
vége van a nyárnak,
Felnőnek a gólyák,
csak az őszre várnak.
Messzire szállnak,
napsütötte délnek,
Övék már az egész világ,
mégis visszatérnek.

Mese a piros kalapos békáról (Lengyel mese, átdolgozta: Sebők Éva)


Két kisbéka élt a Zöld Völgyben. Kutykuruty, a kisebbik, folyton elégedetlenkedett...

Morcosan nézte a zöld füvet, zöld vizet meg a saját zöld kabátját.

- Csúnya a kabátom! - nyafogta durcásan.

- Ugyan miért? - álmélkodott Brekeke, a nagyobbik.

- Az is zöld, mint minden. Jaj, de unalmas!

- Tudod,mit? Kiakasztunk egy meghívót, hogy akinek csak van piros valamije, jöjjön hozzánk vendégségbe. Hej, de vígan leszünk majd!

Kiakasztották a meghívót. Nagy, öreg béka tappogott a fűz alá.

- Hát ez meg mire jó? - csóválta a fejét. - Vendégség...

- Hogy jól mulassunk!

- Ej, csak aztán sírás ne legyen a vége! - intette őket az öreg.

De már ekkor, kop-kop-kop, kopogtak is a vendégek. Két piros bóbitás harkály jött elsőnek, utánuk a katicabogarak, mögöttük meg a légyölő galóca ballagott, különleges, fehér pontokkal, ezüstfoltokkal díszített piros kalpagjában. A kisbékák irigyen, sóhajtozva nézték őket. Mindenki valami pirosban büszkélkedett. Kínálgatták a vendégeket gyöngyvirág poharakból hajnali harmattal, tücskök húzták a talpalávalót, remekül mulattak. De jaj - miféle hang zavarja meg vidámságukat?

- Kelep! Kelep! Itt vagyok! - bólogatott jókedvűen a gólya. - Piros a csizmám, nekem is szól hát a meghívás, igaz? Táncolni akarok a mulatságtokon!

Hanem a kisbékáknak ekkor már hűlt helyük volt, zsupsz! - fejest ugrottak a vízbe, s kereket oldottak, a gólya meg kénytelen-kelletlen hazament. De a kisbékák nem okultak az esetből. Piros kabátkát, piros kalapkát szabtak-varrtak maguknak, abban szökdécseltek a tóparton.

Látta ezt a bölcs, öreg béka, és így sopánkodott:

- Jaj, csak baj ne legyen belőle!

A gólya meg a fészkéről belátott a Zöld Völgybe, s észrevette az ugrándozó kis piros alakokat. "Magától sétáló kalapok?" - csodálkozott, és nyomban odasietett. Közelebb érve látta, hogy a kiöltözött kisbékák hancúroznak ott, a legteljesebb nyugalomban.

- No, már most nem bújtok el előlem! - rivallt rájuk. - Idepiroslik a kalapotok!

Ekkor rettentek csak meg a kisbékák! Akárhova ugrottak, felhangzott a gólya kelepelése:

- Nem bújtok el, itt piroslik, ott piroslik a kalap!

- Dobjátok le gyorsan azokat a piros holmikat! - kiáltott rájuk egy nagy, zöld levél rejtekéből a bölcs, öreg béka.

Jobbra röppent a kabát, balra a kalap, s a két kisbéka zöld kabátjában máris besurrant a zöld fűbe, máris beugrott a zöld vízbe.

- Hová lettek? - bökdöste csodálkozva a kalapokat a gólya. Bizony, hiába bökdöste, nem menekültek a kalapok. Hű, de mérges volt!

A két kisbéka pedig ott csücsült a zöld víz mélyén, ott kuksolt a zöld kabátban, beleolvadva a sok-sok zöldbe. Aligha kívánnak maguknak egyhamar piros kalapot, piros kabátot!

Sz. Pál-Kutas Orsolya: Békakesergő

Béka, béka, brekeke,
Tóba lóg a feneke.
Leveleken ugrálna,
Ha a lába nem fájna.

Minap kinn a határba,
A kis gólya megvágta.
De a béka ügyes volt,
A patakhoz eliszkolt.

Most levélen kesereg,
Mert ugrálni nem mehet,
Ne félj béka holnapra,
Ugrálhatsz a patakba.

Szalai borbála : A gólya csizmája

Jaj, de csinos,
de szép piros
a gólya csizmája!
Mért megy benne
térdig bele
pocsolyába, sárba?!

Sose bánjad
a csizmámat! -
feleli a gólya.
- Minden este,
szép fényesre,
mosom én a tóban!

Jön a gólya!

A gyerekek a békák. Hason fekszenek a szőnyegen, a fejüket a karjukra fektetik, és nem mozdulnak. Kiválasztunk egy gyereket, ő lesz a gólya, aki magasra felhúzott lábakkal lépdeli át a békákat. Aki megmozdul, azt a gólya elkapja és megcsiklandozza. Mielőtt elindul a gólya, hogy ennivalót keressen, a  következő versikét mondogatjuk: 

Bújj be béka a bokorba,
erre lépdel most a gólya,
ha rád talál hosszú csőre,
nem mégy többet esküvőre.
Forrás: http://golyameskete.blogspot.com

Szűcs Imre: Csizma van a gólya lábán

Csizma van a gólya lábán,
piroslik a szára,
piros, piros, égő piros,
két rubint az ára,
bele is lép a kótyonfity
minden pocsolyába!

Hosszú lábú gólya néni,
Mit akar ma ebédelni?
- Békacombot, hosszú kígyót,
Nekem egy kis jó falatot!
Brekeke, brekeke,
Forog a kút kereke!

Hosszú lábú gólya bácsi,
Mit akar kend vacsorálni?
- Békahúst, brekeke.
Ejnye, bizony jól esne!
- Tessék hát belőle!
Mind elugrik előre

Gólya tízszer

Kép forrása: ffkoekeloere.blogspot.nl

Éhes volt az öreg gólya,
békát fogni ment a tóra.
Ám a béka sem volt rest,
Vízbe ugrott egyenest.

Kép forrása: Dzieciaki w domu


Kép forrása: krokotak.com

Szalai borbála : A gólya csizmája

Jaj, de csinos,
de szép piros
a gólya csizmája!
Mért megy benne
térdig bele
pocsolyába, sárba?!

Sose bánjad
a csizmámat! -
feleli a gólya.
- Minden este,
szép fényesre,
mosom én a tóban!

Kép forrása: Renáta Hovoříková

Márkus Katalin: A gólya vacsorája

Fészek szélén áll a gólya,
lenézett a kerek tóra.
A nap már lenyugodott, de
őkelme nem vacsorázott.
Békacombra fáj a foga
ezért néz a kerek tóra.
Tópartján ül béka Béni
fél szemmel a gólyát nézi.
Rosszat sejt, és fél nagyon,
vajon merre bujdosson?
Jól ismeri már a gólyát,
és a békás vacsoráját.
Ezért gondolt egy nagyot,
kerek tóba fejest ugrott.
Látta ezt a fehér gólya,
mi lesz most a vacsorája?
A békacomb már elugrott,
jó lesz, ha egy siklót fogok.
Óvatosan leszállt a rétre,
hogy a siklót becserkéssze.
Jaj! a sikló nem vigyázott,
már a gólya csőrében ficánkol.
Gyorsan lenyelte a gólya,
s így lett ő a vacsorája.
Kortyolt egyet a tó vízéből,
majd, jóllakottan hazarepült.
Béka Béni megnyugodva
bújt a lapulevél ágyba.
Nem lett belőle vacsora,
mert a gólyát jól becsapta.

Kép forrása: marigiani.blogspot.gr

Gólya viszi a fiát. Ebben a játékban két idősebb gyerek úgy fog kezet, hogy egymás csuklójába kapaszkodnak. Ekkor egy kisebb gyerek ráül a karjukra, és addig hordozzák ide-oda, amíg el nem fáradnak. Közben ezt mondogatják:

Gólya viszi a fiát, 
hol felveszi, hol leteszi, 
Viszi, viszi, 
itt leteszi, hopp!

Egy másik változat:

Gólya viszi a fiát,
Arany lepedőbe!

Harmadik változat:

Gólya viszi a fiát,
mi meg a kis …...-t (a kisgyerek neve).

 

Még egy magyar népi játék: Gólyázás (Ha kipróbáljátok ezt a játékot, nagyon vigyázzatok egymás épségére!)

Ezt a játékot bottal játszák. Ha csak két játékos van, akkor az egyik feldobja a botját, a másik pedig megpróbálja eltalálni a sajátjával.


Kép forrása: Preschoolactivities .us

Szűcs Imre: Csizma van a gólya lábán

Csizma van a gólya lábán,
piroslik a szára,
piros, piros, égő piros,
két rubint az ára,
bele is lép a kótyonfity
minden pocsolyába!

Kép forrása: Preschoolactivities .us

Békás tóra gólya szállt

Békás tóra gólya szállt,
Kerek tóba besétált.
Hajlottak a fűszálak,
Intettek a békának:

Béka vigyázz!
Ki ne bújj!
Guggolj le és lapulj!

De a béka nem ügyelt,
Intő szóra nem figyelt,
Kiugrott a tópartra,
Hamm, a gólya bekapta!

(játékos mondóka, ölbevéve a gyermeket a végén a nyakába "harapunk".

Kép forrása: Martina Starostová

Gólya-dal
(Gryllus Vilmos)
Kémény tetején
kelepel a gólya,
Fészkét gallyakból,k
is ágakból hordja.
Belseje néhány
puha-pihe szalma,
Gólyafiókák
kicsi birodalma.

De mikorra aztán
vége van a nyárnak,
Felnőnek a gólyák,
csak az őszre várnak.
Messzire szállnak,
napsütötte délnek,
Övék már az egész világ,
mégis visszatérnek.

Kép forrása: eviminaltintopu.com

Kiszámoló fogóhoz:

Gólya gólya brekeke,
Kell-e béka pecsenye?
Itt van már,
Tessék hát,
Fogj magadnak egy békát!

A kertben vagy a szabadban egy nagyobb területet jelölünk ki, ez lesz a békás, amiben a gólya sétálgathat majd. A többi gyerek béka lesz, akik a tavon kívül állnak, és kukucskálva ezt mondják:

"Gólya, gólya, berekeke,
kell-e békapecsenye?"

Belépnek a tóba, és ott folytatják:

"Itt van már, tessék hát,
fogj magadnak egy békát!"

Ekkor a gólyának nagyon gyorsan el kell kapnia egy békát, de mindig csak a kijelölt tóban kaphat el valakit. Akit elkaptak, az lesz a gólya.


Kép forrása: mentootlet.blogspot.hu