Napról napra óvoda

Kedves Érdeklődő, aki rátaláltál erre az oldalra! Ebben a blogban szeretném Veletek megosztani mindazt, amit az elmúlt 36 évben az óvodáról, a gyerekekről, gyerekektől "megtanultam" és mindazt ami jó kedvre derít, elgondolkodtat, vagy gyönyörködtet.

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

Témahét terv: szeptember 3. hete

 

Kép forrása: Found on merryatseven.blogspot.co.uk

Témahét terv/ napi bontás

Dátum: 2015. szeptember 14- 18

Feldolgozásra szánt téma: Alma, alma, alma no meg egy pici dió

Hétfő: (mozgás napja)

Kiemelt tevékenység tartalma:

v  játékok almával, labdával (gurítás technikájának gyakorlása

v  egyensúlygyakorlatok

v  jelkereső játék (ismétlés)

 

Kiemelten fejleszthető képességek:

v  kéz-szem koordináció

v  egyensúly érzékelés

v  mozgások erejének koordinálása

v  figyelemkoncentráció

Felkínált (kiegészítő) tevékenységek:

v  nyomdázás almával

 

Nagyobbak feladata: Folytasd a sormintát! ( feladatlap )

v  figyelemkoncentráció

v  újrahasznosítás

v  finommotorika

v  színek használata

v  monotómiatűrés

Értékközvetítési tartalmak:

v  A csoportélet hagyományaihoz tartozó mondókák: (rendrakó, meseváró, vigasztaló)

v  Alma alma piros alma dal éneklése, ismétlése

Módszerek, eszközök:

v  Beszélgetés, cselekedtetés,

v  Földre ragasztott jelek , liszt, homok, festék, agyag madarak

Feladatok, az ismeretek bővítésének lehetőségei:

v  magasság mérése almák segítségével

Reflexiók:

Mozgásos játékok almával: Akadálypálya

Az akadálypálya készítés azért jó ötlet, mert sokféle mozgásforma gyakorlására alkalmas. Igazából nem is kell hozzá sok eszköz, csak jó ötletek. A feladatok sorrendjét bárhogyan lehet variálni.

START:

1. feladat: futás a sorban lerakott almák megkerülésével (szlalomozás)

2. feladat: egy kosárban (vagy kis széken) levő almát fel kell venni és átvinni egy másik kosárba (kisszékre) úgy, hogy közben páros lábbal ugrálnak a gyerekek. Nagyobbak tarthatják az almát a két előrenyújtott karjuk között.

3. feladat: a következő célpontig hátrafelé haladva kell menni.

4. feladat: ismét fel kell venni egy almát és kinyújtott tenyéren egyensúlyozva kell eljuttatni a következő akadályig.

5. feladat: az almát áll alá szorítva kell továbbhaladni.

6. feladat: az almát a két térd közé kell tenni és így kell eljutni a következő akadályig.

7. feladat: az almát egy kanálba kell tenni és így kell továbbhaladni. Nehezíthetjük a dolgot például úgy, hogy téglákra kell rálépegetni, vagy azokat átlépni, vagy egy deszkán, illetve ugrókötélen kell végighaladni.

8. feladat: az almát be kell gurítani egy célba; például két karó közé, vagy egy oldalára fordított kosárba.

Almaszedés

Igazából ez egy versenyjáték, de ha nincsenek sokan a gyerekek időre is lehet játszani. Az a győztes, aki hamarabb végez a feladattal.

1. változat: az összes almát egy távolabbi ponton helyezzük el a földön. Startra oda kell szaladni és az almákat egyesével visszahordani egy kosárba, vagy tálba. Az győz, aki gyorsabb volt, vagy megadott idő alatt több almát hozott vissza.

2. változat. Az almákat egy kis asztalon, vagy széken egy tálban helyezzük el, és innét a gyerekeknek a szájukban a fogaikkal szorosan tartva kell egyenként visszahordani őket.

3. változat. Ezt a feladatot kombinálhatjuk az akadálypálya feladataival úgy, hogy  az almákat különböző módon kell visszajuttatni a kiindulási helyre. Például: az összes almát úgy kell elhordani, hogy áll alá szorítva viszik a gyerekek.

  • A mozgás fejlődése szorosan összefügg az idegrendszer fejlődésével, így a különböző mozgásformák elsajátítását célzó feladatok nagyon hasznosak ebben az életkorban. Az ovisoknál a nagymozgások fejlesztésének területei: a járás, futás, kúszás, mászás, bújás, gurulás, szökdelések páros és egy lábon.
  • Ezek a gyakorlatok fejlesztik a mozgáskoordinációt, a figyelem-koncentrációt és az egyensúlyérzéket is.
  • A versenyjátékok hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek megtanulják kezelni a győztes-vesztes szituációt, de természetesen ebben gyakran még segítenünk kell őket.

Forrás: http://jatsszunk-egyutt.hu

Kép forrása: Found on makemeasaint.blogspot.com

Kép forrása: Found on craftberrybush.blogspot.com

Kép forrása: Found on teachpreschool.org

Kedd: (kézművesség napja)

Kiemelt tevékenység tartalma:

v  mozaik alma ragasztása

v  technika: tépés, vágás, ragasztás

Nagyobbak: vonalkövetés

Kiemelten fejleszthető képességek:

v  finommotorika fejlesztése

 

 

Felkínált (kiegészítő) tevékenységek:

v  Jóga 8 tól

v  egyensúly az almával, egyedül és párban is

v  kapd el az almát

v  alma válogatása óriás kesztyűben, vagy csipesszel

 

v  önismeret

v  relaxáció

v  együttmozgás

v  testséma

v  reflexfejlesztés

v  finommotorika

Értékközvetítési tartalmak:

v  A hétfőn megismert mondókák, dalok ismétlése

Módszerek, eszközök:

v  Bemutatás, beszélgetés, gyakorlás, csoportos tevékenykedés

Feladatok, az ismeretek bővítésének lehetőségei:

Matematikai tapasztalatok: relációk

(kicsi, közepes, nagy )

Reflexiók:

Kép forrása: Found on something2offer.com

Kép forrása: Found on creativespotting.com

Kép forrása: Found on gyereketeto.hu

Szerda: Almaszüret (környező világ felfedezése)

Kiemelt tevékenység tartalma:

v  Almaszüret

 

Kiemelten fejleszthető képességek:

v  „idegen” helyhez való alkalmazkodás

v  Szabályok elfogadása

Felkínált (kiegészítő) tevékenységek:

v  futás

v  játszótér

v  gyaloglás

v  állóképességfejlesztés

Értékközvetítési tartalmak:

v  Nagykovácsi megismerése

v  gyalogos közlekedés szabályai

Módszerek, eszközök:

v  gyaloglás

Feladatok, az ismeretek bővítésének lehetőségei:

v  Hol laksz? Milyen utcában?

/matematikai tapasztalatok: halmazok számossága,  halmazképzés megadott szempontok alapján/

Reflexiók:

Kép forrása: Found on babble.com

Kísérlet a http://gyereketeto.hu oldalról:

Egy almát szeletelj fel, egy szeletet locsolj meg ecettel/citromlével, a másik szeletet forgasd meg sütőporban, a harmadik szeletet csomagold be egy nylonzacskóba!

Várj pár napot, közben figyelj!

Csütörtök: anyanyelvi játékok

Kiemelt tevékenység tartalma:

nyelvtörő: Azt mondják a hatalmasok…

mese:Tóth Elemér: Mese az almafáról, a szélről és egy Veronika nevű kislányról

vers: Édes  almát hoztam én

Kiemelten fejleszthető képességek:

v  memóriafejlesztés

v  fantázia

Felkínált (kiegészítő) tevékenységek:

v  Almafa készítése papírból ( gyűrés, vágás ragasztás )

v  Almakompót készítése vagy alma mártogatós

Nagyobbak feladata: térbeli építmények

v  Tervező készség

 

Értékközvetítési tartalmak:

Módszerek, eszközök:

v

Feladatok, az ismeretek bővítésének lehetőségei:

v  főzés

Reflexiók:

Kép forrása: Found on funathomewithkids.com

Kép forrása: Found on craftberrybush.com

Péntek: énekes játékok, körjátékok

Kiemelt tevékenység tartalma:

v  Egy üveg alma… ( dal )

v  Erre csörög a dió

Kiemelten fejleszthető képességek:

v  Ritmusérzék

v  figyelemkoncentráció

v  Együttműködés, egymásra figyelés

Felkínált (kiegészítő) tevékenységek:

v  pólófestés diófestékkel

v  dió szedése óriás kesztyűben vagy csipesszel

 

Értékközvetítési tartalmak:

v  hagyományok őrzése

Módszerek, eszközök:

v  együttkészítés

Feladatok, az ismeretek bővítésének lehetőségei:

v  növényi festékek, miből milyen színt lehet keverni

Reflexiók:

Kép forrása: www.dioskonyv.byethost3.com

 

Csoportélethez kapcsolódó mondókák:

Vigasztaló:

Áj, háj, varjúháj, ha megfújom, majd nem fáj.

Rendrakó:

Egy, kettő, három, én a rendet várom!

Vers:

Édes almát hoztam én,

Gömbölyű, tűzszínű mint a méz

Enné hét falu, kad el kisfiú,

Üljünk fatövébe kettecsként

 

Weöres Sándor: Volt egy szép ládika

Volt egy szép ládika,
nőtt benne egy almafa,
én azon az almafán
dinnyét szedtem délután.
Nagyot ugrott Sárika,
beszakadt a ládika."

Mondóka:

Fölmásztam az almafára

Elszakadt a nadrág szára.

Hogyha enne rongyünnep

Én lennék ott a herceg

Az Alma meg a kerti manó:

Hajnalban vadlibák húztak el a kert fölött. Alacsonyan repültek, s hát látták, hogy az almafán egy alma búslakodik árválkodik egyes-egyedül. Teljesen zöld volt.

— Hát te még itt vagy?! — kiáltottak rá. — Nem tudod talán, hogy mögöttünk hószárnyakon közelít a félelmetes, hideg tél? Egy-kettő, bújj a kamrába!
Szegény alma nagyon megrémült, és ijedtében még jobban elzöldült. Mitévő legyen? Hiszen ment volna ő szívesen a kamrában, de nem szedték le, mivel olyan halvány az orcája. 
— Szél, szél, lökj le, kérlek, a földre! — könyörgött. A szél jól szemügyre vette az almát. 
— Nem vagy még elég piros — dörmögte — , de hát semmi közöm hozzá. Ha úgy kívánod, lelöklek a földre.
Jó nagyot fújt, és megrázta az almafát.
Az alma lepottyant, és hosszan gurult a fűben. Épp arra ment a kerti manó. Pókhálóból volt a zekéje, nagy, kerek szalmakalapot viselt a fején. Megbotlott az almában.
— Hát te mit keresel itt? — kiáltotta. — Nem tudod talán, hogy a vadlibák mögött hószárnyakon közelít a félelmetes, hideg tél? Bármely pillanatban beronthat a kertbe. Gyorsan bújj a kamrába!
— Bújnék én örömest — mondta az alma —, de nem tehetem. Nincs még pír az orcámon, nem akarnak befogadni.
— Hát ezen igazán könnyű segíteni ! — kacagott fel vidáman a kerti manó. — Várj csak egy cseppet!
Száraz fűszálakból fürgén ecsetet kötött, arany napsugarakat olvasztott egy kettétört mákfejbe, jól elkeverte frissen szedett hajnali harmattal, s gyönyörű, kicsattanó pirospozsgásra festette a sápadt alma pufók orcáját.
— Köszönöm, köszönöm! — hálálkodott az alma, és felderült.
Hevert a szép piros alma a fűben. Gyerekek jöttek a kertbe, észrevették, odaszaladtak.
— Nézzétek, milyen gyönyörű alma!
Gyorsan felkapták, vitték a kamrába, szépen beillesztették a többi alma közé, a polcra, s hát egy se volt oly szép, ő volt mind közt a legnagyobb, legkövérebb, legpirosabb, leggyönyörűbb!
Vidáman kuksolt a polcon. Jöhet már a tél!

Tóth Elemér: Mese az almafáról, a szélről és egy Veronika nevű kislányról

Beköszöntött az ősz, és a természet hosszú álomra készült. Az állatok az erdőben és mezőn eleséget gyűjtögettek, hogy a tél során legyen miből lakmározniuk. A barlangjaikat, vackaikat, kotorékaikat és odúikat kibélelték száraz fűvel meg lombbal, hogy a hideg ne férkőzhessen a bundájuk alá, és nyugodt, mély álmot alhassanak.

A fák is örültek a téli alvásnak, sorra hullajtgatták el a leveleiket és a termésüket. Majd ha az ágak teljesen lecsupaszodnak és a termés terhétől is megszabadulnak, a nedvek áramlása – amelyek úgy keringenek bennük, mint a mi testünkben a vér – bizony igencsak lelassul. Ekkor a tél betakargatja őket szép fehér dunyhájával, és a fák elalszanak.

A kert sarkában, a kerítés közvetlen közelében egy almafa állt. Leveleit már rég messze sodorta a szél, az ágai azonban mégis földig hajoltak. Mégpedig azért, mert gyönyörű almák csüngtek róluk, pirosak és édesek, mint valami hatalmas piros rubintok.

A kert gazdái teljességgel megfeledkeztek az almafáról.

Nem így a kerten végigszáguldó őszi szél, amely cigánykodva kavargott körülötte minden pillanatban:

– Add nekem az almáidat! Széthordom őket a környéken. Földíszítem velük a városháza tornyát és körülaggatom a kéményeket, hogy ne legyenek feketék és szomorúak. Adj legalább néhányat belőlük…

És fújt, süvített, ahogy csak az erejéből tellett.

Az almafa azonban keményen összezárta ágait, úgy védte gyümölcsét, hogy egyetlenegy se pottyanjon le és zúzódjék össze a kemény földön. Veronikának őrizgette őket. Bizonyosan eljön majd és szépen leszedi valamennyit! Még a nyáron megígérte…

Hanem Veronika csak nem jött.

Hogyan is jöhetett volna, amikor ágyban feküdt, állig betakarózva és egyre-másra szedte a különféle tablettákat és itta a forró mézes teát. Bent a szobában csodálatosan meleg volt, kint az ablak alatt azonban a szél füttyögette vad őszi nótáját.

Veronika lehunyta a szemét, úgy hallgatta.

– Add nekem az almáidat, add nekem őket! Gyönyörű pirosak, rubintos fényűek. Messzire viszem, messzire hordom, add nekem őket…

– Anyu, az almafa! – szökkent fel Veronika az ágyból.

– Jaj, látod, látod, a betegséged miatt csaknem megfeledkeztünk róla – mondta az édesanyja. – Milyen kár lett volna!

Azzal kendőt kötött, fogott egy kis kosarat és nyomban kifutott a kertbe. Rövidesen mosolygós piros almákkal rakott kosárkával tért vissza.

Valamennyi édes volt, mint a méz.

Veronika mindjárt ötöt evett meg belőlük.

És a szél?

Nos, a szél bizony hoppon maradt. Veronika még az alma csutkáját sem hagyta meg neki.

Dühbe is gurult erősen, és elnyargalt, hogy más kertben keressen magának egy elfeledett almafát. Talán éppen a ti kertetekben köröz…

+ ötletek:

Ezekről az ötletekről azt kell tudnotok, hogy mind, mind a gyerkőceinkké. Nálunk már sok-sok éve hagyomány már, hogy a pénteki beszélgető-kör egy kicsit más, mint a többi napokon, mert ezen áruljuk el (vagy választjuk ki közösen) a következő hét fogalmát, kérdédét, melyet "körbe, körbe járunk". Az almával kapcsolatban ezek az ötletek hangzottak el:

  • Célbadobás almával
  • Almamag ültetés és számolás

Kép forrása: Found on mamabeefromthehive.blogspot.com

  • Almakarika ecetes vízbe - szárítás

Kép forrása: Found on mamaskram.blogspot.de

  • Almalé préselés, sütemény sütés, kompót és almás-mézes saláta készítés

Kép forrása: Found on postris.com

  • Almatorony építés
  • Almavásár játék
  • Almából autó barkácsolás

Kép forrása: Found on chicagonow.com

Szép hetet mindenkinek!

 

Alma tízszer

Drégely László: Almafácska
Almafának
Hét az ága,
Nyolcadik a koronája,
Zöld levél közt
Piros alma,
Teljen véle 
Meg a kamra,
Jusson minden
Napra kettő -
Így múljon el
Sok esztendő!
Kép forrása: Uploaded by user
Kép forrása: Found on flickr.com

+ 3 ráadás:
Kép forrása: Found on gyereketeto.hu
Kép forrása: Uploaded by user


Ötlet-tár szeptember harmadik hetére - alma

"Érik az alma, hajlik a gallya"

Kép forrása: ndextras.wordpress.com

Mesék:

Az alma meg a kerti manó (lengyel mese, átdolgozta Sebők Éva)

Hajnalban vadlibák húztak el a kert fölött. Alacsonyan repültek, s hát látták, hogy az almafán egy alma búslakodik árválkodik egyes-egyedül. Teljesen zöld volt.
— Hát te még itt vagy?! — kiáltottak rá. — Nem tudod talán, hogy mögöttünk hószárnyakon közelít a félelmetes, hideg tél? Egy-kettő, bújj a kamrába!
Szegény alma nagyon megrémült, és ijedtében még jobban elzöldült. Mitévő legyen? Hiszen ment volna ő szívesen a kamrában, de nem szedték le, mivel olyan halvány az orcája. 
— Szél, szél, lökj le, kérlek, a földre! — könyörgött. A szél jól szemügyre vette az almát. 
— Nem vagy még elég piros — dörmögte — , de hát semmi közöm hozzá. Ha úgy kívánod, lelöklek a földre.
Jó nagyot fújt, és megrázta az almafát.
Az alma lepottyant, és hosszan gurult a fűben. Épp arra ment a kerti manó. Pókhálóból volt a zekéje, nagy, kerek szalmakalapot viselt a fején. Megbotlott az almában.
— Hát te mit keresel itt? — kiáltotta. — Nem tudod talán, hogy a vadlibák mögött hószárnyakon közelít a félelmetes, hideg tél? Bármely pillanatban beronthat a kertbe. Gyorsan bújj a kamrába!
— Bújnék én örömest — mondta az alma —, de nem tehetem. Nincs még pír az orcámon, nem akarnak befogadni.
— Hát ezen igazán könnyű segíteni ! — kacagott fel vidáman a kerti manó. — Várj csak egy cseppet!
Száraz fűszálakból fürgén ecsetet kötött, arany napsugarakat olvasztott egy kettétört mákfejbe, jól elkeverte frissen szedett hajnali harmattal, s gyönyörű, kicsattanó pirospozsgásra festette a sápadt alma pufók orcáját.
— Köszönöm, köszönöm! — hálálkodott az alma, és felderült.
Hevert a szép piros alma a fűben. Gyerekek jöttek a kertbe, észrevették, odaszaladtak.
— Nézzétek, milyen gyönyörű alma!
Gyorsan felkapták, vitték a kamrába, szépen beillesztették a többi alma közé, a polcra, s hát egy se volt oly szép, ő volt mind közt a legnagyobb, legkövérebb, legpirosabb, leggyönyörűbb!
Vidáman kuksolt a polcon. Jöhet már a tél!
Kép forrása: www.blogmemom.com
Tóth Elemér: Mese az almafáról, a szélről és egy Veronika nevű kislányról

Beköszöntött az ősz, és a természet hosszú álomra készült. Az állatok az erdőben és mezőn eleséget gyűjtögettek, hogy a tél során legyen miből lakmározniuk. A barlangjaikat, vackaikat, kotorékaikat és odúikat kibélelték száraz fűvel meg lombbal, hogy a hideg ne férkőzhessen a bundájuk alá, és nyugodt, mély álmot alhassanak.

A fák is örültek a téli alvásnak, sorra hullajtgatták el a leveleiket és a termésüket. Majd ha az ágak teljesen lecsupaszodnak és a termés terhétől is megszabadulnak, a nedvek áramlása – amelyek úgy keringenek bennük, mint a mi testünkben a vér – bizony igencsak lelassul. Ekkor a tél betakargatja őket szép fehér dunyhájával, és a fák elalszanak.

A kert sarkában, a kerítés közvetlen közelében egy almafa állt. Leveleit már rég messze sodorta a szél, az ágai azonban mégis földig hajoltak. Mégpedig azért, mert gyönyörű almák csüngtek róluk, pirosak és édesek, mint valami hatalmas piros rubintok.

A kert gazdái teljességgel megfeledkeztek az almafáról.

Nem így a kerten végigszáguldó őszi szél, amely cigánykodva kavargott körülötte minden pillanatban:

– Add nekem az almáidat! Széthordom őket a környéken. Földíszítem velük a városháza tornyát és körülaggatom a kéményeket, hogy ne legyenek feketék és szomorúak. Adj legalább néhányat belőlük…

És fújt, süvített, ahogy csak az erejéből tellett.

Az almafa azonban keményen összezárta ágait, úgy védte gyümölcsét, hogy egyetlenegy se pottyanjon le és zúzódjék össze a kemény földön. Veronikának őrizgette őket. Bizonyosan eljön majd és szépen leszedi valamennyit! Még a nyáron megígérte…

Hanem Veronika csak nem jött.

Hogyan is jöhetett volna, amikor ágyban feküdt, állig betakarózva és egyre-másra szedte a különféle tablettákat és itta a forró mézes teát. Bent a szobában csodálatosan meleg volt, kint az ablak alatt azonban a szél füttyögette vad őszi nótáját.

Veronika lehunyta a szemét, úgy hallgatta.

– Add nekem az almáidat, add nekem őket! Gyönyörű pirosak, rubintos fényűek. Messzire viszem, messzire hordom, add nekem őket…

– Anyu, az almafa! – szökkent fel Veronika az ágyból.

– Jaj, látod, látod, a betegséged miatt csaknem megfeledkeztünk róla – mondta az édesanyja. – Milyen kár lett volna!

Azzal kendőt kötött, fogott egy kis kosarat és nyomban kifutott a kertbe. Rövidesen mosolygós piros almákkal rakott kosárkával tért vissza.

Valamennyi édes volt, mint a méz.

Veronika mindjárt ötöt evett meg belőlük.

És a szél?

Nos, a szél bizony hoppon maradt. Veronika még az alma csutkáját sem hagyta meg neki.

Dühbe is gurult erősen, és elnyargalt, hogy más kertben keressen magának egy elfeledett almafát. Talán éppen a ti kertetekben köröz…

Kép forrása: craftkids.asia

Versek, mondókák
Weöres Sándor: Volt egy szép ládika
Volt egy szép ládika,
nőtt benne egy almafa,
én azon az almafán
dinnyét szedtem délután.
Nagyot ugrott Sárika,
beszakadt a ládika."

Édes almát hoztam én
Gömbölyű, tűz színű, mint a fény
Enné hét falu, kapd el kisfiú
Üljünk fatövébe kettecskén.

Mérges pulykát hoztam én
Szárnyai, tollai, mint a szén
Enné…stb. 
(Mari-cseremisz mondóka)

Nyulász Péter: Almát eszem

Almát eszem ropogtatom 
Fogaim közt morzsolgatom 
Olyan finom, mint a méz 
Mind elfogyott idenézz, 
Hammm!

Kép forrása: www.craftberrybush.com

Kép forrása: Found on hubpages.com

Kép forrása: www.blogmemom.com

Kép forrása: http://www.momentsofmommyhood.com/

Kép forrása: http://www.easy-crafts-for-kids.com/

Kép forrása: http://www.notimeforflashcards.com/

Kép forrása: katiebrownhomeworkshop.com

Kép forrása: Found on michaels.com

"Fejlesztő" játékok, feladatok

Kép forrása: http://www.gettingmessywithmsjessi.com/

Kép forrása: Found on blogs.familyeducation.com

Kép forrása: http://mamabeefromthehive.blogspot.hu/

Almás desszert

Hozzávalók:

Hozzávalók: 6 db alma, 1 negyed csésze olvasztott vaj, 1-1 fél csésze zabpehely, liszt és barna cukor, 1 teáskanál fahéj, 1-1 csipetnyi só és őrölt gyömbér.

Az alapanyagokat összekeverjük. A megmosott, félbevágott és kimagozott almákat megtöltjük a keverékkel. Majd alufóliával bélelt tepsibe helyezzük őket. Ezután a 180°C -ra előmelegített sütőben kb 3o perc alatt aranyos barnára sütjük.

Kép forrása: http://hobbyturmix.com/

Karamellás alma

Kép forrása: http://www.laurenslatest.com/