Napról napra óvoda

Kedves Érdeklődő, aki rátaláltál erre az oldalra! Ebben a blogban szeretném Veletek megosztani mindazt, amit az elmúlt 36 évben az óvodáról, a gyerekekről, gyerekektől "megtanultam" és mindazt ami jó kedvre derít, elgondolkodtat, vagy gyönyörködtet.

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

Az árnyék tízszer

1. Boldizsár Ildikó: Az árnyék meséje

Valamikor réges-régen az árnyékok is színesek voltak. Az embereknek nem kellett tükörbe tekinteniük, ha meg akarták nézni magukat. Elég volt rápillantaniuk az utca kövére vagy a ház falára, és rögtön látták, hogy csálén áll a kalapjuk vagy leszakadt a kabátaljuk. Az árnyékok engedelmesen követték az embereket, és nagyon büszkék voltak pompás külsejükre. Nem volt közöttük két egyforma, mint ahogy az emberek világában sem akadt ilyen. Ha az emberek megálltak, hogy elbeszélgessenek, az árnyékok is szóba elegyedtek egymással:

– Hallottátok, mi történt azzal a zöld kockás fickóval? – kérdezgették. Vagy:

– Nem tudjátok, mi lehet a piros sapkással? Olyan régen láttuk! És hol van az a sárga hasú a csíkos nadrágjával?

Talán örökre így is maradt volna, ha egy napon az egyik árnyék azt nem gondolja magában: „Miért kell nekem folyton az ember nyomában járni? Miért nem mehetek oda, ahová én akarok? Unom már, hogy mindig őt kell követnem, az ő ritmusára kell lépnem, az ő mozdulatára kell emelnem a karom. Akkor kell ébrednem, amikor ő kikel az ágyból, s csak akkor aludhatok el, ha ő már álomra hajtotta a fejét. Elég volt ebből!”

Az árnyék még aznap elmondta bánatát a többieknek. Az árnyékok sugdolózni kezdtek egymás között: – Igaza van! – mondogatták. – Mi nem akarjuk többé követni az embereket!

Így hát azon kezdték törni árnyékfejüket, hogyan szabadulhatnának meg tőlük. A kisfiú árnyéka azt eszelte ki, hogy délben, amikor a legkisebbre kell zsugorodniuk, töpörödjenek kicsire, és ne kezdjenek növekedni, amikor a nap továbbindul az égen. De a többiek nem akarták ezt, mert attól féltek, hogy örökre kicsik maradnak. A mesemondó árnyéka azt találta ki, hogy bújjanak álruhába. Elmesélte, hogy az állatok között is vannak álruhás állatok. Nem hitték el neki, de a tudós árnyéka elmagyarázta, hogy a tövises sáska a levelekhez tud hasonlítani, a botsáska a fák ágaihoz, az üvegsügér pedig a víz színéhez. Ezen az árnyékok jót nevettek, és már sorolták is, ki milyen álruhába bújna legszívesebben: teáskanna… füles kosár… hintaszék… vitorlás hajó. De egyiknek sem sikerült, hiába próbálgatták.

– Tudjátok mit? – szólalt meg akkor a futó árnyéka. – Szökjünk meg tőlük!

– De hogyan?

– Talán akkor a legkönnyebb, amikor alszanak. Lemászunk az ágyukról, és csöndben kisurranunk a házak ajtaján. A tisztáson megvárjuk egymást… – mondta az árnyék, de befejezni már nem tudta a mondatot, mert a futó futásnak eredt.

Nagy volt az izgalom azon az estén az árnyékok között. A kislány árnyéka annyira izgatott volt, hogy elfelejtette utánozni a kislányt fogmosás közben. A táncosnő árnyéka mindent összekevert: ha a táncosnő a bal kezét emelte, ő a jobbot tette fel, ha a jobb lábát lendítette, neki a balja lendült. Szerencsére senki sem vette észre a tévedéseket.

Aztán eljött az éjszaka. Az árnyékok búcsú nélkül hagyták ott az embereket, és boldogan gyülekeztek a tisztáson. Hang nélkül indultak az erdő felé. Vándoroltak egész éjszaka, siettek, hogy minél messzebb kerüljenek az emberektől. Menet közben arról álmodoztak, milyen jó lesz majd ezentúl azt csinálni, amihez kedvük van.

Az éjszaka után eljött a reggel is. Fölkelt a nap, ébredeztek a színek is. De hiába jött szemét dörzsölgetve a piros, ásítozva a zöld, álomittasan a világoskék, az erdő közepét nem tudták beragyogni.

Ott, az erdő közepén, száz meg száz fekete alak kuporgott, ott kuporgott az egész árnyékvilág. Abban a pillanatban, amikor leváltak az emberről, elveszítették színeiket, kockáikat, pöttyeiket meg csíkjaikat, és egyformák lettek valamennyien. Bánták már a szökést, és szerettek volna visszafordulni, de nem találták a visszafelé vezető utat. Az emberek a keresésükre indultak, és késő délután rájuk is találtak. De attól kezdve az árnyékok nem láthatták többé az emberben magukat, és az ember sem láthatta magát bennük.

2. Árnyékfogó

Kiolvasunk egy fogót. Elkezdi kergetni társait. A megfogás módja különös: a fogónak az éppen üldözött játékos árnyékára rá kell lépnie. Ha ez megtörtént, akkor ezt hangosan közli a megfogott játékossal, és ettől kezdve ő lesz az új fogó. Válasszunk egy játékvezetőt, aki az árnyékra-lépéseket ellenőrzi. A játékot napos időben, déltájban játszhatjuk. Kora reggel és késő délután túl hosszúak az árnyékok és így a megfogás túl könnyű.

3. A színház:

Kép forrása: Found on awhitecarousel.com

Kép forrása: Found on designmom.com

4. Játék a kezekkel:

Kép forrása: Found on flickr.com

Kép forrása: Found on etsy.com

5. A rajzolás

Kép forrása: Found on palisadespreschool.org

Kép forrása: Found on alittlelearningfortwo.blogspot.com

6. Árnykép készítés:

Kép forrása: Found on playbasedlearning.com.au

7. Építés

Kép forrása: Found on pre-kteacher.tumblr.com

8. Napóra készítés:

Kép forrása: Found on otherwiseeducating.blogspot.com

Kép forrása: Found on scholastic.com

9. Elemlámpás "játék" (kísérlet)

Kép forrása: Found on nature-watch.com

10. Feladatlapok

Kép forrása: Found on kidsunder7.com

Kép forrása: Found on kleuteridee.nl

További ötletek: https://hu.pinterest.com/akarczewicz/az-árnyék/

Táncművészet Világnapja (április 29.): Táncos lányok tízszer

"Táncolj csak
táncolj
csak körbe
tűzbe
égbe
alkonyatba
táncolj csak
táncolj
bele a napba
táncolj …"

Kép forrása: Found on hello-newday.blogspot.com

Kép forrása: Found on etsy.com

Kép forrása: Found on icreativeideas.com

Kép forrása: Found on diyready.com

Kép forrása: Found on etsy.com

Kép forrása: Found on etsy.com

Kép forrása: Found on bbpaperandink.blogspot.com

 

 

 

 

 

 

 

 

Kép forrása: Found on etsy.com

Kép forrása: Found on ebay.com

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kép forrása: Found on media-cache-ak0.pinimg.com

+1 ötlet:

Kép forrása: Found on thesitsgirls.com

Mese, mese mátka: Az égigérő paszuly (Föld napjára)

Az égig érő paszuly


Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény asszony, annak egy fia, meg egy tehénkéje. Egyszer egy napon úgy kifogyott az éléskamrájuk, hogy nem akadt egyetlen betevő falatkájuk sem.


Mondja az anya a fiának:
- Eredj, és hajtsd el a tehénkét a vásárra! Arra vigyázz csak: jó árat kérj érte, nehogy kárunk legyen benne!
El is hajtotta a fiú a tehénkét, el is adta egy öregembernek egy szem paszulyért, no meg egy szép faragott furulyáért. Ahogy a vásárt megkötötték, azt mondja az öregember:
- Mindkettőre vigyázz ám, mert mind a kettő többet ér, mint amennyit mutat!
Hát amint megy haza a legény nagy vígan, beléfúj a furulyába. Nosza, táncra is kerekedik jókedvében, aki csak hallja.
A fiú azt gondolja:
“Vidám szerszám ez, s talán a paszuly még ennél is többet ér.”
Hazaér a fiú, mutatja az anyjának, miket is kapott a tehénkéért. Hej, a szegény asszony keserves sírásra fakadt. Hiába mondta a fiú, mit hallott az öregembertől, az anyja csak tovább sírdogált. Elültette erre a fiú az egy szem paszulyt, hogy lássák, mi lesz belőle.
Hát az, alig került a földbe, nyomban növekedni kezdett, s nőttön nőtt, egészen az égig.
Mondja a fiú az anyjának:
- No látja, édesanyám, mennyit ér a paszuly. Megyek is, felmászom a legtetejére.
Hiába is kérlelte az anyja, hogy maradjon, ő bizony elindult. Addig ment, mendegélt fölfelé a furulyájával, amíg el nem érte az égboltot. Ahogy felért, talált rajta egy kis nyílást. Azt gondolta akkor:
„A paszuly tetejét elértem már, most azt szeretném tudni, mi van odabent.”
Amint összeszedi a bátorságát, és belép, nem messze onnan kis házikót lát. Gondolja magában:
„Most már úgyis este van. Szállást kérek, s reggel hazatérek.”
Ahogy betér a házba, talál egy asszonyt, aki így fogadja:
-   Hol jársz itt, te legény, ahol az én gazdám, a hétfejű sárkány lakik? Ha meglát téged azon nyomban felfal!
Megszeppent a fiú, s könyörgött az asszonynak: bújtassa el, mert ő bizony nem kíván a sárkány szeme elé kerülni.
Elbújtatta hát az asszony a dagasztóteknő alá, és közben elmondta, ki ő és miféle. Azt, hogy ez a ház valamikor az övé volt, ám egy napon rátört a sárkány, elfoglalta a házat, őt magát pedig szolgálójává tette.
Alig bújt el a fiú, alig ért az asszony a panasza végére, üti az óra a tizenkettőt. Abban a minutumban nagy dörömbölés, zúgás támad. Jön haza a hétfejű sárkány, hóna alatt egy fekete tyúkkal. A tyúkot a földre teszi, s azt mondja:
- Tojj egyet!
A tyúk rögtön tojt egy aranytojást, majd mindig újat, valahányszor újra rákiáltott. Hanem a sárkány közben nagyon megéhezett. Azt mondta hát:
- Vacsorát ide, asszony!
Ad az asszony vacsorát, ám alig kezd enni a sárkány, azt kérdi:
- Miféle idegen szag van ebben a házban?
Az asszony így felelt neki:
- Csak nyugodjék, lelkem, vacsorázzon! Nincs itt semmiféle idegen.
Ám a sárkány hajthatatlan maradt:
- Dehogy nincs. Add elő rögtön, mert különben téged is széjjeltéplek!
Az asszony hiába csitította, nyugtatta a sárkányt, az addig járt-kelt, míg meg nem találta a fiút a dagasztóteknő alatt. Azon nyomban fel is akarta falni, de a fiúnak abban a nagy veszedelemben egyszeriben megjött a bátorsága, s azt mondta:
- Jó, jó, de ilyen vacsorához muzsika is dukál.
Azzal elővette a furulyáját, és muzsikálni kezdett. Nosza, nyomban táncra kerekedett a sárkány. Eleinte tetszett neki a nagy vigasság. Mondta is:
- Addig élhetsz, amíg engem is meg nem tanítasz muzsikálni. Utána egy percig sem.
Ez kellett csak a fiúnak. Fújta, fújta tovább a furulyát. Ahogy fújta, egyre inkább elfáradt a sárkány. Az ám, de hiába kiabálta a legénynek, hogy haja már abba, elege van a táncból, az bizony tovább fújta. Egészen addig, amíg a sárkány ki nem lehelte a lelkét. No, akkor abbahagyta. .
Hálálkodott az asszony, hogy megszabadította a sárkánytól, aztán azt mondta még neki:
- Ha vissza akarsz térni a földre, vidd magaddal ezt a fekete tyúkot, de a paszulyt vágd ám ki, nehogy más ide tudjon jönni!
Fogta a fiú a furulyát, a tyúkot, s gyorsan leereszkedett a szál paszulyon. Ahogy leért, vette a szekercéjét, s kivágta vele a szál paszulyt. Akkor bement az anyjához, aki nagyon búsult miatta, hogy hova lett.
- Ne búsuljon, anyám, lesz ezután mit együnk, lesz pénzünk is elég!
Azzal letette a földre a fekete tyúkot, megsimogatta, és azt mondta:
- Tojj egyet, tyúkocskám!
Hát a kis tyúk rögtön tojt egy aranytojást, aztán megint egyet, megint egyet, valahányszor a fiú megsimogatta. Csináltak is szép házat a sok aranytojás árából. Vettek sok szép jószágot, de még egy kis rétet is, ahol a fiú naphosszat kaszálgatott és muzsikálgatott.

Kép forrása: Found on plus.google.com

Kép forrása: Found on joyfullyweary.blogspot.com

Kép forrása: Found on dltk-teach.com

Kép forrása: Found on survivingateacherssalary.com

+ ötletek:

"Tablónak"

Kép forrása: Found on profdemat.over-blog.com

Centiméterként

Kép forrása: Nagykovácsi Kispatak Óvoda - Diófa csoport

Gyereknapra ajándéknak vagy vásári "portékának"

Kép forrása: Uploaded by user

Társsasjátéknak

Kép forrása: Found on littleredsschoolhouse.blogspot.kr

Dekoráció

Kép forrása: Uploaded by user

Kép forrása: Uploaded by user

Fejlesztő játék

Kép forrása: Uploaded by user

Ötlet-tár: "Ő"k is tojásból születnek

1. Hangya

Kép forrása: gouldamandina.qwqw.hu

Pákolitz István: Hangya

Kenyérmorzsát visz a hangya,

segít neki apja, anyja,

sietnek, mert fú a szél,

fúvó szélből eső kél.

 

Ha én fúvó szél lehetnék,

a felhő elé kerülnék:

szétfújnám az égi tájon,

hogy a hangya meg ne ázzon.

Kép forrása: Found on daniellesplace.com

2. Gyík

Kurczina TeréziaFürge gyík (részlet)

Ez a fürge gyíkocska
életét csak most szokja. (...)

Alig több, mint húsz centi,
gyíkruhája egyedi!

Háta után nagy farok,
lábacskái vastagok.

Fürge, mint a gondolat,
megeszi a pókokat.

Kép forrása: Found on skiptomylou.org

3. Kígyó

Kép forrása: www.haziallat.hu

Két kurta kövi kígyó kovakövön kúsz, mit tíz-húsz hízott hiúz húz.


Kép forrása: Found on dltk-kids.com

4. Teknős

Kép forrása: www.zooszeged.hu

Mentovics Éva: Teknősbéka

Izzó homok melegétől
tojásomból kikelek,
komótosan poroszkálok,
nehéz páncélt cipelek.

Kép forrása: Found on patchworkparent.blogspot.co.uk

5. Krokodil

Kép forrása: www.stop.hu

Orbán Ottó: Krokodil

Krokodil, krokodil,
hétpróbás,
bőrpikkelyes, sárbundás.

Krokodil, krokodil,
kipislogsz a nádból,
krokodil, krokodil,
a szemed sem áll jól!

Kép forrása: Found on juf-joyce.nl

6. Cápa (nem tévedés! Pl. a zebra, macska, rablócápa tojásból születik)

Kép forrása: www.divecenter.hu

Weöres Sándor: Hold és felhő

Árok mellett üszkös a fa dereka,

üszkös a fa dereka, kikorhadt.

Felhő-cápa úszik az egeken át,

űzi a hegyeken át  a Holdat.

Egyszer égig fölmásznék,

mennyei cápát horgásznék.

Föl ne mássz, mert üszkös a fa dereka,

üszkös a fa dereka, kikorhadt.

Kép forrása: Found on cucinakristina.com

7. Pingvin

Kép forrása: termeszettar.hu

Ez történt egyszer, hajdanán,
Hol tenger volt és óceán,
A Földnek déli sarkkörén,
Jéghegyek közt, az ég ölén.

Egy csöpp kis pingvin született,
Nem járt még, nem is tipegett,
Csak fázott és áhítozott,
Szép ruhára vágyakozott.

- Ingem legyen fakó-fehér,
S kabátom, ami földig ér. -,
Meghallja a tündérkirály,
Varázslata tüstént rá száll.

Már ott lopódzik mögötte,
Hókusz-pókusszal megbökte,
És csodák csodájára lásd,
Egy ing takarta, hópalást.

A Nap is álmélkodva járt,
Frakk lett rajta, hosszú kabát.
Csokornyakkendőt is kötött,
Ünnepi volt így a kölyök.

Sárga lakkcipőt is kapott,
Lába azóta sem kopott,
Büszkén viseli délcegen,
Vigyáz rá mindig szép legyen.

Azóta mindnek frakkja van,
Így totyognak nagy boldogan,
A Föld sarkán, a jéghegyen,
Az óperenciás-tengeren.

Kép forrása: Found on indesignartsandcrafts.com

8. Dino

Kép forrása: est.hu

Dínó-ország közepében
dínó-lakás épül éppen. -
Buzgó a két gyerek-dínó,
sürgő-forgó, fát aprító.

Pikkely Péter követ ragad,
rakosgat egy rücskös falat. -
Ügyes! Ügyes! örül Huba,
ő az, akin nincs még ruha.

Mert...

oly kicsike zöldnyi szentem,
bőre vékony, fázva szeppen. -
Szeretne már nehéz gúnyát,
miben nyúlánk fákon túl-lát.

Akkor...

magas lesz, mint a felnőttek,
hátán redők rendeződnek... -
fél erdőt fog lépni lába,
ha majd szalad iskolába.

Hopp...

és míg arról ábrándozik,
hogy felér a csillagokig; -
kész lett az új dínó-fészek,
kényelmesen mind elférnek. (...)

Forrás: http://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/147800
Pieris.hu - interaktív művészeti portál

Kép forrása: Found on misadventuresofayalibrarian.blogspot.com

9. Sárkány (hogy a mese se maradjon ki)

Kép forrása: dragomen.hupont.hu

Csorba Piroska Peti naplójából: A sárkány

Ancsa azt képzeli, hogy a szekrényben
lakik egy sárkány,
fél is arra menni.
Én csak nevetek rajta,milyen buta.
Persze mert lány!
De azért ráfordítottam a kulcsot,
hogy ne féljen,
pedig akkor se jönne ki
belõle a sárkány,
ha az ajtaját sarkig kinyitnám,
mert a sárkány egyáltalán nincs is
a szekrényben,
én csak tudom,
hiszen itt lakik az ágyam alatt!

Befejezésül részlet a Kalevalából:

"Tojáshéj alsó feléből idelent az anyaföld lett,
tojáshéj felső feléből magos mennybolt lett odafent,
sárgájából a tojásnak sziporkázó nap született,
fehérjéből a tojásnak halvány hold keletkezett,
tojás tarka foltjaiból csupa csillag lett az égen,
tojás fekete foltjából felleg lett a levegőn."

Kép forrása: Found on housingaforest.com

Ötlet-tár: János vitéz gyerekekkel, gyerekeknek

Kép forrása: Found on Uploaded by user

"Tüzesen süt le a nyári nap sugára

Az ég tetejéről a juhászbojtárra."

Kép forrása: Found on krokotak.com

Kép forrása: Found on Uploaded by user

Kép forrása: Found on Uploaded by user

"Faluvégen nyája mig szerte legelész,
Ő addig subáján a fűben heverész."

Kép forrása: Found on amber-rose-creations.com

Kép forrása: Found on carolynshomework.blogspot.com

"Egy kőhajtásnyira foly tőle a patak,
Bámuló szemei odatapadtanak."

Kép forrása: Found on pinkandgreenmama.blogspot.com

"De nem ám a patak csillámló habjára,

Hanem a patakban egy szőke kislyányra,"

Kép forrása: Found on mamamoontime.com

"Jaj neked Iluska, szegény árva kislyány!
Hátad mögött van már a dühös boszorkány;"

Kép forrása: www.folio.hu

"Megállt, elővette kedves furulyáját,
Kezdte rajta fújni legbúsabb nótáját"

Kép forrása: www.meska.hu

1. A furulyakészítés legszükségesebb szerszámai egy jó éles kés vagy bicska, és egy kb. 40 cm hosszú 5-6 mm vastag fémpálca, aminek egyik végére faágból egy rövid fogantyút húzzunk, vagy csavarjuk be ronggyal.

2. A furulya anyaga lehet fa, fém vagy műanyag, de legalkalmasabb a bodzafa. Ez hazánk minden táján megtalálható bokor formájában. Lehetőleg olyan ágat válasszunk ki, melynek hossza a két gyűrű közötti egyenes szakaszon 30 cm, vastagsága pedig 2 cm körüli legyen.

3. A furulya csövének elkészítéséhez először vágjuk le a hosszát úgy, hogy a két gyűrűből is maradjon egy kevés, így nehezebben reped el. Hántoljuk le a fa héját, majd forgató mozdulatokkal először hidegen, azután a pálcát megtüzesítve fúrjuk ki a puha belet, s addig tágítsuk a furatot, amíg a cső belső átmérője 12-14 milliméter lesz. Ajánlatos a pálcát enyhén hullámosra hajtogatni.

4. A szélhasító (a sípél) a furulyakészítés legkényesebb művelete. A cső vastagabb végétől 2 cm-re merőlegesen vágjunk bele a cső falába, majd ettől további 1 cm-ről szembe indulva a bevágásig, metsszünk ki egy ék alakot. Ilyen mozdulattal faragjuk az ék alakot addig, amíg félkör íve éles lesz. Ez a szélhasító sípél. Vigyázzunk, hogy ne vágjunk mélyen a cső falába, mert ha a sípél túlzottan távol van a szélcsatornától, levegősen fog szólni a furulyánk.

5. A befúvónyílás – szélcsatorna a síp fontos alkotórésze. A cső szélhasítóval ellátott végébe egy 2 cm hosszú dugót faragunk, aminek oldalából lejtősen lehasítunk egy részt. A dugót úgy helyezzük a csőbe, hogy a lehasított rész alkotta nyílás keskenyebb vége a sípél felé legyen.

6. A kész sípot ki kell próbálni, mielőtt tovább folytatnánk a munkát. Akkor lesz jó a hangszerünk, ha közepes fúváserővel szép, tömör hangon szól furulyánk alaphangja. A fúvást fokozva előbb az alaphang oktávja, majd a kvint, végül ennek a kvartja szólal meg. Ez azt jelenti, hogy amikor elhelyezzük a hangnyílásokat, két oktávot biztosan lehet játszani majd a furulyánkon.

7. A hangnyílások, lyukak, kimérésének legáltalánosabb gyakorlata szerint a legfelső, hatodik hangképző nyílásnak a cső hosszanti felezőpontján kell lennie. Az első (legalsó) nyílás távolsága a cső végétől pedig annyira legyen, mint amennyi a legfelső lyuk és a szélhasító nyílás közötti távolság egyharmada. A lyukak egymás közötti távolsága nagyjából megegyezik, kivételt képez a második és a harmadik lyuk távolsága, ezeket közelebb kell egymáshoz elhelyezni. Itt lesz a mi-fá félhang.

8. A lyukak sorát a sípél ellentétes oldalára kell készíteni! A lyukak fúrásához tüzesítsük meg a pálca hegyét, majd az 1. lyuk kijelölt helyére nyomjuk, amíg át nem ég a cső fala. Ezt a lyukat addig kell tágítani, amíg a takart, illetve nyitott hangnyílással megfújt hangszer dó-re hangot ad. A többi lyuk fúrásánál is ezt az elvet kövessük mindaddig, amíg furulyánkon tiszta dó-sort kapunk. A harmadik lyuk kisebb méretű mint a többi (mi-fá).

9. A furulyák egymáshoz való hangolása is megoldható egy kb. 4 cm hosszú fém vagy műanyag csővel, aminek belső átmérője valamivel szűkebb mint a furulya csövének külső mérete (ez a hangológyűrű). A furulyát vágjuk el a sípnyílás és a hatodik lyuk felezőpontján, majd az egyik darabra szorosan, a másik darabra lazán húzzuk rá a hangológyűrűt. A laza részre faraghatunk egy vájatot, amibe faggyúval bekent cérnát vagy fonalat csavarjunk, így könnyedén fog csúszni a hangológyűrűben. Ha az összeillesztett furulyát kissé széthúzzuk, a furulya hosszabb lesz, a hangja mélyül. Csak a megközelítően egyforma hosszúságú furulyák hangolhatók egymáshoz.

10. A furulyakészítés befejező része a hangszer díszítése. Régen a pásztorok csodálatos díszítésekkel, faragással látták el használati eszközeiket. Próbáljuk meg mi is díszíteni hangszerünket akár a pásztorfaragásokat utánozva, akár saját ízlésünk szerint. A fafurulyákat ajánlatos paraffinolajjal átitatni, hogy a nyáltól, párától ne dagadjon, repedjen, deformálódjon. Végezetül csak a varázsige kell: szólj síp, szólj!

Béres János

"A falu messzire volt már háta megett,
Nem látta lobogni a pásztortüzeket;"

Kép forrása: Found on etsy.com

Kép forrása: Found on kidoinfo.com

"Sem erdő, sem holló őt nem háborgatván,
Kukoricza Jancsi ment a maga utján"


"Csalatkozott Jancsi, mert az nem volt csárda,
Hanem volt tizenkét zsiványnak tanyája."

"Egy láng lett a födél szempillantás alatt,
A láng piros nyelve az ég felé szaladt"
Kép forrása: Kép forrása: Found on parentingfuneveryday.com

"Katonák jövének, gyönyörű huszárok,
A nap fénye ezek fegyverén csillámlott"

Kép forrása: Found on totyi-gysz.blogspot.hu
Kép forrása: Found on Uploaded by user

Kép forrása: Found on Uploaded by use

Kép forrása: Found on Uploaded by user

Kép forrása: Found on Uploaded by user

"Cifra beszéd kéne azt elősorolni,
A vörös nadrágban mit érezett Jancsi,
Mit érezett, mikor a mentét fölkapta,
S villogó kardját a napnak megmutatta."

Kép forrása: Found on csakkreativan.blogspot.hu

Kép forrása: Found on mommo-design.blogspot.it

Kép forrása: Kép forrása: homelove.hu -

"Elérték végtére tetejét a hegynek;
Itt már oly meleg volt, hogy csak éjjel mentek.
Lassacskán mehettek; nagy akadály volt ott:
Hát a csillagokban a ló meg-megbotlott"

Kép forrása: Found on rockabyebutterfly.com

"A franciák földje gyönyörű tartomány"

Kép forrása: Found on decopeques.com

Kép forrása: Found on creativejewishmom.com

Kép forrása: Found on firstpalette.com

A török csapatnak nagy hasú vezére
Rendbe szedte népét a harcnak jelére;
A rendbe szedett nép ugyancsak megállott,
Amint megrohanták a magyar huszárok.

Kép forrása: www.folio.hu

"Most már örömömnek nincsen semmi híja;
Szaladjon valaki, s a szakácsot híja,
Készítsen, ami jó, mindent vacsorára,
Az én győzedelmes vitézim számára."

Found on abbeytournament.com

"Ment János vitézzel a megindult gálya,

Szélbe kapaszkodott széles vitorlája"
Kép forrása: Found on mollymoo.ie

Kép forrása: Found on makeandtakes.com

"Odalopózkodott a fészekhez lassan
És a grifmadárra hirtelen rápattan,"

Kép forrása: Found on Uploaded by user

"Nem szárnysuhogás volt az tulajdonképen,

Boszorkányok szálltak arra seprőnyélen."

Kép forrása: Found on amfiktion.fo.ru

Kép forrása: Found on kleinworthco.com

"A sárkánykígyó nagy száját feltátotta,

Hogy Jánost egyszerre szerteszét harapja"

Kép forrása: Found on gingersnapcrafts.com

"Tündérországban csak híre sincs a télnek,

Ott örökös tavasz pompájában élnek;"

Kép forrása: Found on etsy.com

Kép forrása: Found on blog.playdrhutch.com

"Benne tündérfiak és tündérleányok
Halált nem ismerve élnek boldogságnak"

Kép forrása: Found on terrific2s.blogspot.ca

Kép forrása: Found on etsy.com

Kép forrása: Found on etsy.com

"S beveté a rózsát a tónak habjába"

Kép forrása: Found on kollewin.com

Kép forrása: Found on indulgy.com

Kép forrása: Found on repiny.com

"Be szép volt Iluska! a tündérleányok

Gyönyörködő szemmel mind rábámulának;

Őt királynéjoknak meg is választották,

A tündérfiak meg Jánost királyokká.

A tündérnemzetség gyönyörű körében
S kedves Iluskája szerető ölében
Mai napig János vitéz őkegyelme
Szép Tündérországnak boldog fejedelme.


Ötlet-tár: Vonatozás

Kép forrása: Found on doityourselfdivas.blogspot.com

A hét mozgásos játékai: (gyorsuló, lassuló, forgó mozgások, modulat megállítások)

1. Két gyermek egymással szemben feláll, és egymás vállát megfogja. Az egyik mögé libasorban felállnak a többiek szintén vállfogással. Az első gyermek a mozdony, ő hátrafelé megy. Sípoló hangot kiadva elindul az egész vonat, és mindenféle kanyart leírva halad. Időnként állomáshoz érkezik, és megáll. Néhány széket tehetünk akadálynak, amelyet különböző irányból meg kell kerülni. Ha sokan játsszák, akkor két vagy több vonat is közlekedhet, de összeütközniük nem szabad.

2, Akadálypályát építünk, melyet a gyerekeknek ki kell kerülni. A gyerekek egymás vállát(derekát, kezét) fogva haladnak a térben az akadályok kerülésével, ha egy füttyöt hallanal előre, ha kettőt megállnak, ha hármat, akkor tolatnak.

3. Szigetelőszallagból sínpályát ragasztunk a földre és azon kell végig menni terpeszjárásban, futásban egyénileg (párban, kisebb csapatban), hogy ne lépjenek le róla.

4. A gyerekek párban állnak egymás mögött, egymás vállát vagy kezét fogva. Az első a mozdony, a második a kocsi. Bekötjük a második gyerek szemét és így kell végig menniük a síneken. (vagy az első gyerek szemét kötjük be és a második írányít úgy, hogyha kanyarhoz érnek akkor erősebben megszorítja azt a kezet vagy vállat, amerre éppen kanyarodni kell.)

5. "Építünk" 2 (3-4) állomást a játéktér 4 sarkában és elnevezzük őket. A gyerekek párban egymás vállát, kezé, derekát fogva vonatoznak és amikor meghallják, hogy melyik állomásra kell befutniuk minél gyorsabban megpróbálnak beállni az állomásra. (ha már többször játszottuk, akkor lehetnehezíteni azzal, hogy két "állomás" nevét is mondjuk és nekik kell kiválasztani azt, ahová előbb tudnak megérkezni.

És, ha elfáradtunk a sok-sok szaladgálásban:

Kép forrása: www.babamama.hu

A hét meséje:

Zágoni Balázs: Mozdonyos mese

Barni nagyon, de nagyon szerette a vonatokat. Főleg a mozdonyokat, de azért a vagonokat is. És tudta, hogy van ablakos vagon, alukálós vagon, olajos vagon, tehervagon, sőt még autószállító vagon is. Nagyon szeretett mozdonyt rajzolni, mozdonyos képet nézni, mozdonyos mesét hallgatni, és mozdonyokkal álmodni.

Apa legtöbbször olyan mesét kellett hogy mondjon, amelyben Barni és Apa együtt mozdonyt vezetnek. Eldöntötte, hogy ha nagy lesz, ő is mozdonyvezető lesz. Persze tudta, hogy ahhoz nagyon okosnak kell lenni, mert a mozdony nagy, és vigyázni kell, nehogy lecsússzon a sínekről. 

Amikor Apával és Anyával hazajöttek a tengerről, és a szomszéd néni megkérdezte, hogy milyen volt, Barni így válaszolt: 

– A tenger messze van, de hazafelé láttunk kilenc vonatot! 

Ennyire szerette Barni a vonatokat. Ika mama Vásárhelyen, Apa pedig Kolozsváron néha kivitte Barnit az állomásra vonatokat nézni. Barni ezt még a játszótérnél is jobban szerette. 

Történt egyszer, hogy Anya épp hazafelé utazott a vonattal, és Apa meg Barni félórával hamarabb mentek ki Anya elé, hogy bámészkodjanak még egy kicsit. De sajnos a vonatállomás üres volt. A vonatok mind délutáni álmukat aludták. 

Egy mozdony volt csak ébren, aki előbb balról jobbra ment át az állomáson egy ablakos vagonnal, később visszatért, most jobbról balra, egy tehervagonnal. Barni és Apa egy padon ültek, onnan figyelték a szorgalmas mozdonyt. Barni el is nevezte Sima Mozdonynak, mert szép sima volt a teteje. A mozdony harmadszor is megjelent, de ekkor két rövidet füttyentett, és megállt Barniék előtt. 

Barni és Apa nagyon meglepődtek. Kihajolt a mozdonyvezető bácsi, köszönt Apának, és mint régi ismerősökhöz illik, elkezdtek beszélgetni. Ezalatt Barni szemügyre vette a mozdonyt. Hatalmas kerekei és nagy rugói voltak, és olyan szerkentyűi, amelyeknek Barni a nevét sem tudta. A vezetőfülke olyan magasan volt, mint Zoliék emeletes házának a felső ablaka. A motorja pedig úgy dübörgött, hogy Barni nem is merte elengedni Apa kezét. 

A bácsi kikászálódott a vezetőfülkéből, és lejött Apához. Az ajtót nyitva hagyta, így Barni beláthatott a fülkébe. Nagyon sok gomb és fogantyú volt benne, de Barni nagy csodálkozására kormánykerék sehol sem volt. 

– Akkor vajon hogy irányítják ezt a nagy mozdonyt? – gondolkozott. 

Be szeretett volna nézni jobban, de hát még kicsi volt, a mozdony pedig nagy, és nagyon dübörgött. 

Ekkor Barnit hirtelen felemelték. 

– Gyere, nézd meg belülről! – mondta Apa, és már repítette volna a mozdony felé. 
– Nem, nem! – kiáltott Barni. – Nem szabad! – És úgy átölelte Apa nyakát, hogy Apa köhögni kezdett. 

Befúrta magát Apa ölébe, és nem akart se jobbra, se balra nézni. 
Apa megsimogatta a fejét, és a fülébe súgott. 
– Ugye Barni, te szereted a vonatokat? 

Barni egy icipicit bólintott. 
– És mindig azt mondtad, hogy mozdonyt akarsz vezetni, ugye? 

Barni egy kicsit nagyobbat bólintott. 
– Nézd, ez egy igazi mozdony, és a mozdonyvezető bácsi megengedi, hogy felülj rá. Mi akkor a baj, Barnikám? 
– A mozdony megharagszik, ha felülök! – súgta Barni, és elpityeredett. 
– Barni, ez a mozdony egy cseppet sem haragszik, és nem is örül. Ez egy gép, szót fogad annak, aki vezeti. 

Közben a mozdonyvezető felment a fülkébe, és megnyomta kétszer a sípot. Barni előbb összerezzent, majd felkapta a fejét. 

– Most mit mondott a mozdony? 

A mozdonyvezető bácsi még egyet sípolt. 
– Azt hiszem, azt mondta, hogy felülhetsz – mosolygott Apa. 
– De azt is mondta, hogy te is fel kell hogy szálljál velem, Apa – mosolygott vissza Barni. 

Így együtt szálltak fel a mozdonyra. A mozdonyvezető bácsi még sípolt egyet, előrenyomott egy kart, és lassan elindult a mozdony. 

– Aha – gondolta Barni –, szóval a mozdony nem kormánnyal, hanem egy karral működik. 

Elmentek az állomás végéig, a jelzőlámpáig. Ott megálltak, mert a lámpa pirosat mutatott. És ekkor Barni nagyon elámult, mert a mozdonyvezető bácsi megfordult, és beült a másik irányba egy másik székbe. Előtte meg pont ugyanolyan karok és fogantyúk voltak, sőt ugyanolyan síp is. Ez bizony olyan mozdony volt, amely mindkét irányba tudott menni! 

A mozdonyvezető bácsi most az ölébe ültette Barnit, és együtt nyomták a kart, amely elindította a mozdonyt. Barni nagyon óvatosan fogta, nehogy lecsússzon a mozdony a sínekről. A vezető bácsi pedig rátette Barni kezét a sípra is. 

– Nyomd meg nyugodtan, hadd sípoljon a mozdony! Nyomjad csak! 

Barni csak egy kicsit nyomta meg a sípot, nem akarta felébreszteni a garázsban alukáló mozdonyokat. Aztán visszaérkeztek a peronhoz, a mozdonyvezető bácsival együtt meghúzták a féket, és a mozdony megállt. Barni leszállt Apával, és visszamentek oda, ahova Anya vonatja kellett hogy érkezzen. Barni még visszafordult, és intett egyet a mozdonynak. A mozdonyvezető bácsi azt hitte, neki integet Barni, így ő is visszaintegetett, és sípolt egyet. 

– Apa, a mozdony egy gép, de most köszönt nekem, és láttam, hogy mosolygott is egy kicsit. Tudod, most összebarátkoztunk, és azt sípolta, hogy jöjjünk el holnap is. 

Hamarosan befutott Anya vonata, amit egy kék sima mozdony húzott. Volt mit mesélni Anyának, aki az elején nem is tudta elképzelni, hogy Barni igazi mozdonyt vezetett. Csak akkor kezdte elhinni, amikor Barni intett a mozdonynak, az pedig barátságosan kettőt visszasípolt.

Kép forrása: Found on ikatbag.com

A hét mondókája és versei

Megy a vonat fel a hegyre.
Segítsetek meg-sza-ka-dok, segítsetek meg-sza-ka-dok!
Legurul a vonat a hegyről.
Mostmár-csakkibírom, mostmár-csakkibírom!

Nagy Bandó András: Jön a vonat


Jön a vonat,
megy a vonat,
szuszorog,
zakatol, 
jön a vonat, 
megy a vonat, 
kocsikat 
hazatol. 

Jön a vonat, 
megy a vonat, 
hazahúz, 
bedudál, 
jön a vonat, 
megy a vonat, 
kalauz 
szalutál.

Enyedi György: A vonat

Si-ha-ha-ha,
Fut a vonat,
repíti az
utasokat.

Ha hegynek megy,
a kerekek
ezt suttogják:
"Se-gít-se-tek!"

Ám ha völgyben
vígan szalad,
füstje keskeny
ezüstszalag.

S ha a völgyet
már megunta,
besurran az
alagútba!

A hét alkotása:

Terepasztal építés:

Kép forrása: Found on Uploaded by user


Kép forrása: http://play-trains.com

Társasjáték készítése:

Alagút és vonatok barkácsolás:

Vonatsínek barkácsolása:

Kép forrása: www.babamama.hu


Köszönöm a képeket és az ötleteket az ovoneni.blog.hu oldalnak, Paróczainé Knyul Tímeának és Zalavári Anikónak.



Ötlet-tár: Hóvirág

 

Kép forrása: Found on welke.nl
Kányádi Sándor: Hóvilág, hóvirág
Hóvilág,
holdvilág –
alszik még a
hóvirág.
Félöles,
méteres
paplan alatt
aluszik:
számoljuk ki,
hányat kell még
alunnia
tavaszig.

"Latin neve hófehér tejvirágot jelent. A nép ajkán él úgyis mint árvavirág, fehér tavaszika, gergelynapi virág, de egyes vidékeken ‘gyócsé’-nak is nevezik. Találkozhatunk vele az ókori görög mitológiában és a keresztény kultúrában is. Gyakran ábrázolják együtt Máriával. A legenda szerint a Paradicsomból kiűzött emberpárt vigasztalta látványával — így lett belőle a remény szimbóluma. Törékeny fehér szirmaival, karcsú szárán himbálózó virágával valóban képes boldogságot csempészni az épp csak ébredező erdő sivárságába."

Forrás: http://novenyhatarozo.info/


Forrás: Found on etsy.com

/Amit még fontos tudnunk: 2005 óta védett növény. Már egy-egy szál leszedéséért is 10000 Ft bírságot is kiróhatnak arra, aki nem tud ellenállni a bókoló szépségnek./

Kép forrása: krokotak.com

Mesék a hóvirágról

Hóvirágos mese

Még tél volt, a fagyos földet vékony hótakaró fedte. Alatta, biztonságos, védett hagymakuckójában megbújva lakott a kis hóvirág. Már nem aludt, érezte, hogy elég régóta kuporog föld alatti vackában. Kiváncsi volt és gondolta, utánanéz, vajon az ibolya, a kankalin és a százszorszép odafent várakoznak-e már. Addig-addig nyújtózkodott, míg házikója felrepedt. Körülötte a hótakarón egy ablakocska nyílt, amin keresztül kidugta feje búbját a föld alól, majd a fény felé igyekezve virágkelyhét is kibontogatta. Óvatosan körülnézett, de virágbarátnői közül senkit sem látott. Bánatosan hajtotta le fejecskéjét, amit az éppen arra lengedező, élénk szellő megrezegtetett. "Hetek óta úton vagyok, de még egyetlen virággal sem találkoztam. Üdvözöllek tavasz hírnöke!" - szólította meg vidáman a hóvirágot. És ahogy a kis haranggal játszadozott, az finoman megcsendült. A fáradhatatlan csilingelésre kiváncsian dugták elő zöld fejüket a tavaszi virágok. A kis hóvirág nagyon megörült barátnőinek - az ibolyának, a kankalinnak és a százszoszépnek - és tovább csilingelve köszönte meg a szellőnek, hogy segített felébreszteni őket mély, téli álmukból.


Kép forrása:Óvodásgyermekek

Zelk Zoltán: A hóvirág

Az erdőket, mezőket hó borította, de a hó alatt a kis fűszálak ébredezni kezdtek már mély álmukból.
- Alszol még? - suttogta szomszédjának az egyik fűszál.
Bizony, aludt az még, de a suttogásra fölébredt: azt hitte, a szellő szólt hozzá, ezért még boldogan mosolygott is, mert éppen azt álmodta, hogy harmatcseppben fürdik, és napsugárban szárítkozik. De szomszédja hamar visszaterelte a valóságba:
- Miért mosolyogsz?
- Nem a szellő hív játszani?
Erre elnevette magát a füvecske.
- Jól mondod! Mert a szellő olyan erős, ugye, hogy leszedi rólunk ezt a vastag fehér dunyhát!
A másik fűszál csak most tért magához.
- Ah! Hát még mindig hótakaró alatt vagyunk! Még mindig nem láthatjuk az eget, a napsugarat!
Olyan szomorú lett, hogy bánatában a másik oldalára akart fordulni.
- Aludjunk inkább! Legalább szépet álmodunk!
- Ne aludj! - suttogta a másik - Nézzük meg, mi van a világban.
- Hogyan nézhetnénk meg mi azt, gyenge kis fűszálak, a nagy hótakaró alatt! Ha akárhogy erőlködünk is, akkor sem tudjuk kidugni fejünket a nehéz hótakaró alól.
De a másik fűszál nem nyugodott meg ebben.
- Meg kell keresnünk a módját!
- De hogyan?
Az első fűszál nem soká törte a fejét, hamarosan megszólalt:
- Én már kitaláltam!
Még jobban odalapult a földhöz, hallgatózott. Aztán megkopogtatta a földet.
- Fölébresztem a föld alatt alvókat - mondta titokzatosan.
- Hallják is azok! Még nálunk is messzebb vannak a napvilágtól.
De a kis fűszál szorgalmasan kopogtatta a földet, és reménykedve hallgatózott. Nemsokára aztán mozgolódást vett észre a föld alatt. Megörült a kis fűszál.
- Jó reggelt - kiabált jó erősen. - Kialudtátok magatokat?
A hóvirág még zsenge zöld csíraágyában aludt, de a kiabálásra fölébredt, és figyelni kezdett, meg is szólalt álmos hangon:
- Ki az, mi az?!
- Fűszálacska! - volt a válasz.
Megörült a hóvirágcsírácska, egyszerre víg lett.
- Hát ti már fölébredtetek? Akkor én sem leszek rest! - kiugrott csíraágyacskájából, bimbófejét nekifeszítette a földnek, s egyszeriben ott állt a fűszál előtt. Boldogan ölelték meg egymást.
- Csakhogy itt vagy! - mondogatták a fűszálak.
Igen ám, könnyű volt a jó puha földből kibújni - gondolta az első fűszál. - De hogyan lehet a nehéz hótakaró fölé kerülni?
- Te voltál az egyetlen reményünk - mondta a másik fűszálacska. - Én tudtam, hogy te bátor és erős vagy, és hírt adsz nekünk a nagyvilágról. Mert meguntuk már a sok alvást. Szeretnénk napvilágot látni, és megtudni: van-e már meleg napsugár.
A hóvirágbimbócska nem kérette magát, hiszen neki is ilyen vágyai voltak. A két fűszál észre sem vette, a hóvirág már a szabad ég alól kiáltott hozzájuk:
- Jaj de fényes a napvilág! Jaj de szép az ég!
Amint a napsugár tekintete a hóvirágra esett, úgy körülölelte langyos sugarával, hogy a hó is olvadozni kezdett. A két fűszál fölött egyszerre csak világosodni kezdett. Nemsokára ott álltak ők is a szabad ég alatt.
- Most már nemsokára jön a szellő is - mondta az első fűszálacska a szomszédjának.
- És akkor úgy lesz, mint ahogyan álmodtam - válaszolta a másik füvecske - , harmatcseppben fürdöm, s napsugárban szárítkozom.
A hóvirág szelíden mosolygott rájuk, s fehér bóbitáját a nap felé fordította.

Kép forrása: Found on etsy.com

Gála

Gála sokáig küzdött, hogy áttörje a hótakarót, melynek felszíne vékony jégréteggé szilárdult. Végre kidugta a fejét. Ő volt a legelső abban az évben, aki a kikeletiek nemzetségéből előbújt. Csodálkozva nézett körül. Levelei a hótól körbezárva, szorosan a szárához simultak.
A kertben napok óta nem járt senki. A gyümölcsfák mély álomba dermedve várták a kikeletet. A fenyők csöndesen szunyókáltak meleg hósipkájuk alatt.
A kis hóvirág ijedten nézett körül. Egyes egyedül ő volt ébren a kertben. Kis testére rátapadtak a hópelyhek. Fázósan húzta össze pártaleveleit.
Matilda, a csöppnyi virágtündér, a kert felett repült át. Egy hete ébredt fel elszáradt rózsaszirmokból vetett ágyacskájában, amit a fészer mögött álló, öreg diófa odvában vetett meg. Valaki vagy valami azt súgta, hogy hamarosan itt a tavasz, s ha ez így van, egy valamirevaló virágtündér nem lustálkodhat tovább.
Magában morgott, hogy nyugodtan alhatott volna még, hiszen semmi dolga nem akadt. Vagy mégis? A bokor közvetlen közelében a havon egy zöld pettyet vett észre. „Odamegyek, szemügyre veszem'" - szánta rá magát.
A tündér meglibbentette tarka szoknyácskáját, megrázta loknis, barna fürtjeit, és hártyás szárnyával odarepült, ahol az a zöld folt megtörte a havas kert egyhangúságát.
- Nini! Egy kisvirág! - kiáltotta vidáman. - No, várj csak, mindjárt rendbe teszlek!
Gála hálásan bólogatott, a tündérlány pedig kisvártatva elreppent, hogy odúja belső kamrájából előkotorja a takarításhoz használt szerszámokat. Legelőször is a puha szőrű kefére volt szüksége, amivel leseperte a havat a szirmokról és a levelekről. Utána következett a felszíni jégszurka. Matilda több helyen megroppantotta a jégfelületet, és Gála örömmel tapasztalta, hogy a hó szorítása alábbhagyott. 
- Így ni! Most már minden rendben lesz! - kiáltotta Matilda. Arcára szabálytalan foltban pirosítót kent a hideg és a munka. - Csak egy baj van. Ez a virág még így is bús. Vajon miért lógatja a fejét?
Matilda felreppent, a szerszámokat a bokor mellett hagyta, és megpróbálta felemelni a virág fejét.
- Ébredj, hallod? - nógatta.
A közeli madáretetőnél kis kék cinege szedegette a magokat. Sapkás fejecskéjét csodálkozva hajtotta oldalra, úgy figyelte Matilda rettentő küzdelmét. Lejjebb repült, a tündér melletti gyöngyvessző bokorra.
- Mi bajod azzal a szegény kis virággal? Miért emelgeted? - csicseregte.
Matilda mérgesen nézett fel a madárra, aki megzavarta munkájában.
- Hát nem látod? Valami baj van a virágzatával! Lefelé lóg!
A kis cinege begye le-felmozgott, úgy kacagott a tündérlányon.
- Hmm... Hát tudod, lehet, hogy nem figyeltél eléggé az iskolában, kis virágtündér, amikor a hóvirágról tanítottak benneteket. Hát nem tudod, hogy a bókoló virág lefelé lóg? 
Matilda elszégyellte magát. Arca újból elpirult.
- Semmi baj, kis tündérlány, semmi baj! Gyönyörűen végzed a dolgodat, csak így tovább. Hanem valamit mutatok neked! - mondta.
A cinege villámgyors zuhanórepüléssel lenn termett a havon. Fekete csőrével óvatosan megkoppintotta Gála fehér virágját.
- Nahát! Milyen csodálatosan csendül! Olyan, mint egy kisharang!- álmélkodott Matilda.
A kékcinke így válaszolt:
- Tudod, ezt a hangot most minden növény, madár és tündér meghallotta. 
Matilda óvatosan végigsimította Gála törékeny szárát. 
- Igen, most már tudom, köszönöm, kis cinege. Ő az első hóvirág. A tavasz hírnöke.

Kép forrása: Found on krokotak.com

Versek:

Fésűs Éva: Hóvirág

A hó alól üdezölden
kibújtam, és felkötöttem
pici, fehér bóbitámat,
jó hírt hoztam a világnak!
Alszik még a zúzmarás fa, 
fogva tartja fagy varázsa, 
de a föld szíve titokban 
egyre melegebben dobban.
Erdő, mező, ébredjetek! 
Tavasz tündér a vén telet 
napsugárral csiklandozza, 
míg elcsöppen jégcsap-orra!

Kép forrása: Found on krokotak.com

Lupsánné Kovács Eta: Hóvirág

A kíváncsi hóvirág kicsit kitekintett, 
csak egy szirmát nyitotta, a többi didergett. 

Maradj még a hó alatt, legalább vagy hét nap, 
várjál, míg az ereszben könnyet ejt a jégcsap. 

Hiszékeny kis hóvirág, a nap fénye megcsalt, 
úgy gondoltad hívogat, s játszik neked egy dalt. 

Nem jött el a te időd, hideg-kék az égbolt, 
csukd össze a szirmaid, ébresztő még nem volt. 

Majd, ha szellő simogat, mosolyog a Nap rád, 
minden fényes, csak akkor vedd le havas sapkád.

Kép forrása:www.pinterest.com

Bornemissza Endre: Hóvirág-köszöntő

Köszöntelek, hóvirág,

telet űző kisvirág.

Hópadkára könyökölsz,

hófehérben tündökölsz.

Figyeled, kék-e az ég,

s szól-e már a nyitnikék?

Érzed azt, hogy nyitni kell,

föld mélyéről jött a jel:

készülődik valami:

a tavasz szívdobogását

föld szagából, szél szavából,

a levegő illatából

érezni és hallani.

Kép forrása: krokotak.com

Káldi János: Hóvirág

Itt-ott látsz még hóruhát,

S már nyílik a hóvirág.

Csoda-fehér, egyszerű,

Szárra nőtt kis csengettyű.

Szinte már a hó alól,

Szüntelen a szava szól.

Mit csilingel? Mit csörög?

Búcsúzót a tél fölött.

Kép forrása: ovoda.webnode.hu

Ötlet-tár: Tavaszváró (ültetés)

"Fent, fent, legfelül ott ahol a varjú ül Bors néninek kertje van"

A hét verse:

Nemes Nagy Ágnes: Futóbab

Láttatok-e futóbabot,
piros babot, fehér babot,
mit Bors néni felfuttatott?
Babot futtat karóra,
karján van egy kar-óra,
azon méri hány perc alatt
fut a bab a karóra.
Piros bab,
fehér bab,
de legszebb a futóbab.

A hét meséje:

Az égigérő paszuly:

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény asszony, annak egy fia, meg egy tehénkéje. Egyszer egy napon úgy kifogyott az éléskamrájuk, hogy nem akadt egyetlen betevő falatkájuk sem.

Mondja az anya a fiának:

- Eredj, és hajtsd el a tehénkét a vásárra! Arra vigyázz csak: jó árat kérj érte, nehogy kárunk legyen benne!
El is hajtotta a fiú a tehénkét, el is adta egy öregembernek egy szem paszulyért, no meg egy szép faragott furulyáért. Ahogy a vásárt megkötötték, azt mondja az öregember:
- Mindkettőre vigyázz ám, mert mind a kettő többet ér, mint amennyit mutat!
Hát amint megy haza a legény nagy vígan, beléfúj a furulyába. Nosza, táncra is kerekedik jókedvében, aki csak hallja.
A fiú azt gondolja:
“Vidám szerszám ez, s talán a paszuly még ennél is többet ér.”
Hazaér a fiú, mutatja az anyjának, miket is kapott a tehénkéért. Hej, a szegény asszony keserves sírásra fakadt. Hiába mondta a fiú, mit hallott az öregembertől, az anyja csak tovább sírdogált. Elültette erre a fiú az egy szem paszulyt, hogy lássák, mi lesz belőle.
Hát az, alig került a földbe, nyomban növekedni kezdett, s nőttön nőtt, egészen az égig.
Mondja a fiú az anyjának:
- No látja, édesanyám, mennyit ér a paszuly. Megyek is, felmászom a legtetejére.
Hiába is kérlelte az anyja, hogy maradjon, ő bizony elindult. Addig ment, mendegélt fölfelé a furulyájával, amíg el nem érte az égboltot. Ahogy felért, talált rajta egy kis nyílást. Azt gondolta akkor:
„A paszuly tetejét elértem már, most azt szeretném tudni, mi van odabent.”
Amint összeszedi a bátorságát, és belép, nem messze onnan kis házikót lát. Gondolja magában:
„Most már úgyis este van. Szállást kérek, s reggel hazatérek.”
Ahogy betér a házba, talál egy asszonyt, aki így fogadja:
-   Hol jársz itt, te legény, ahol az én gazdám, a hétfejű sárkány lakik? Ha meglát téged azon nyomban felfal!
Megszeppent a fiú, s könyörgött az asszonynak: bújtassa el, mert ő bizony nem kíván a sárkány szeme elé kerülni.
Elbújtatta hát az asszony a dagasztóteknő alá, és közben elmondta, ki ő és miféle. Azt, hogy ez a ház valamikor az övé volt, ám egy napon rátört a sárkány, elfoglalta a házat, őt magát pedig szolgálójává tette.
Alig bújt el a fiú, alig ért az asszony a panasza végére, üti az óra a tizenkettőt. Abban a minutumban nagy dörömbölés, zúgás támad. Jön haza a hétfejű sárkány, hóna alatt egy fekete tyúkkal. A tyúkot a földre teszi, s azt mondja:
- Tojj egyet!
A tyúk rögtön tojt egy aranytojást, majd mindig újat, valahányszor újra rákiáltott. Hanem a sárkány közben nagyon megéhezett. Azt mondta hát:
- Vacsorát ide, asszony!
Ad az asszony vacsorát, ám alig kezd enni a sárkány, azt kérdi:
- Miféle idegen szag van ebben a házban?
Az asszony így felelt neki:
- Csak nyugodjék, lelkem, vacsorázzon! Nincs itt semmiféle idegen.
Ám a sárkány hajthatatlan maradt:
- Dehogy nincs. Add elő rögtön, mert különben téged is széjjeltéplek!
Az asszony hiába csitította, nyugtatta a sárkányt, az addig járt-kelt, míg meg nem találta a fiút a dagasztóteknő alatt. Azon nyomban fel is akarta falni, de a fiúnak abban a nagy veszedelemben egyszeriben megjött a bátorsága, s azt mondta:
- Jó, jó, de ilyen vacsorához muzsika is dukál.
Azzal elővette a furulyáját, és muzsikálni kezdett. Nosza, nyomban táncra kerekedett a sárkány. Eleinte tetszett neki a nagy vigasság. Mondta is:
- Addig élhetsz, amíg engem is meg nem tanítasz muzsikálni. Utána egy percig sem.
Ez kellett csak a fiúnak. Fújta, fújta tovább a furulyát. Ahogy fújta, egyre inkább elfáradt a sárkány. Az ám, de hiába kiabálta a legénynek, hogy haja már abba, elege van a táncból, az bizony tovább fújta. Egészen addig, amíg a sárkány ki nem lehelte a lelkét. No, akkor abbahagyta. .
Hálálkodott az asszony, hogy megszabadította a sárkánytól, aztán azt mondta még neki:
- Ha vissza akarsz térni a földre, vidd magaddal ezt a fekete tyúkot, de a paszulyt vágd ám ki, nehogy más ide tudjon jönni!
Fogta a fiú a furulyát, a tyúkot, s gyorsan leereszkedett a szál paszulyon. Ahogy leért, vette a szekercéjét, s kivágta vele a szál paszulyt. Akkor bement az anyjához, aki nagyon búsult miatta, hogy hova lett.
- Ne búsuljon, anyám, lesz ezután mit együnk, lesz pénzünk is elég!
Azzal letette a földre a fekete tyúkot, megsimogatta, és azt mondta:
- Tojj egyet, tyúkocskám!
Hát a kis tyúk rögtön tojt egy aranytojást, aztán megint egyet, megint egyet, valahányszor a fiú megsimogatta. Csináltak is szép házat a sok aranytojás árából. Vettek sok szép jószágot, de még egy kis rétet is, ahol a fiú naphosszat kaszálgatott és muzsikálgatott.

Csíráztatáa, hajtatás:

Ültetés

Kísérletek:

+1 ötlet: Muffin és marcipán:

Ötlet-tár: Utazás a Föld körül (Japán)

Képről képre

Este még azt hittem, hogy "na ezt jól elhibáztam, mert mi a csudát fogok fetölteni külön bejegyzésben?" Aztán rá kellett jönnöm, hogy van még bőven megosztásra váró ötlet.

Íme egy csokorral

Kép forrása: Found on Uploaded by user

Kép forrása: Found on vervlogendagen.blogspot.com

Kép forrása: Found on omiyageblogs.blogspot.com

Kép forrása: Found on thecraftyclassroom.com

íkép forrása: Found on squirrellyminds.com

Kép forrása: Found on ziggityzoom.com

Ismét cseresznyevirágok:

Képek forrása: Found on manualescanigo.blogspot.com

Tea "szertartás"

Kép forrása: Found on diycozyhome.com

Kép forrása: Found on zingzingtree.wordpress.com

Kép forrása: Found on twigandtoadstool.blogspot.com

 

Kép forrása: Found on redtedart.com

Kép forrása: Found on projectdenneler.com

Kép forrása: Found on almostunschoolers.blogspot.com

Bonsai

Kép forrása: Found on etsy.com

Pompommal:

Kép forrása: Found on etsy.com

Pípaszúrkálóból és papírból:

Kép forrása: Found on craftsforkids.com

Drótból:

Kép forrása: Found on kentoart.deviantart.com

Gyöngyből:

Kép forrása: Found on kentoart.deviantart.com

Kövekből:

Kép forrása: Found on etsy.com

Kép forrása: Found on dumpaday.com

PET palack aljából:

Kép forrása: Found on etsy.com

Ikebana például "harisnyavirágból":

Kép forrása: Found on etsy.com

Origami

Kép forrása: Found on flickr.com

Befejezésül ismét egy kedvenc:

Kép forrása: Found on luxuryhousingtrends.com

Ötlet-tár: Utazás a Föld körül (Kína)

Képről képre

Kép forrása: Found on etsy.com

Papír feltalálása, tüzijáték, Tavasz Ünnep, sárkányok, pagodák, rizs, tea, panda, bambusz, go, üvegtészta, dzsunka, árnyjáték, harcművészetek, szerencse süti, selyem és porcelán festés..... Felsorolhatatlan az a sok-sok minden, ami eszembe jutott erről az országról. Valószínűleg az ötleteket befejezni nem lehet csak valahol félbe hagyni:

Kép forrása: Found on tata02310.centerblog.net

Kínai "kalap"

Kép forrása: Found on sweetteaclassroom.com

Kép forrása: Found on kleuterklaskarinproot.blogspot.nl

Kép forrása: Found on knutselmap.nl

Kimonó és legyező

Kép forrása: Found on hankodesigns.com

Kép forrása: Found on spoonful.com

Kép forrása: Found on activityvillage.co.uk

Kép forrása: Found on lullabylubbock.blogspot.com

Írásjelek:

Kép forrása: Found on activityvillage.co.uk

Kép forrása: Found on artsymomma.com

Kép forrása: Found on txgranolamom.blogspot.com

A kinai "Nagyfal"

Kép forrása: Found on highhillhomeschool.blogspot.de

Pagodák:

Kép forrása: Found on education.com

Kép forrása: Found on knutselmap.nl

Kép forrása: Found on lamaternelledeluciole.blogspot.ro

Álarcok

Kép forrása: Found on media-cache-ak0.pinimg.com

Sárkányok:

Kép forrása: Found on discoverykidzone.blogspot.com

Kép forrása: Found on webkindergarten.net

Kép forrása: Found on craftgawker.com

Kép forrása: Found on caboucadin.com

Kép forrása: Found on eltallerdepepa.blogspot.com.es

Kép forrása: Found on mypoppet.com.au

Tüzijáték:

Kép forrása: Found on fisher-price.com

Szerencsesüti

Kép forrása: Found on kindovermatter.com

Lámpások napja (január 15.)

Kép forrása: Found on firstgradeowls.blogspot.com

 

Kép forrása: Found on ellenjmchenry.com

Kép forrása: Found on lajollamom.com

Kép forrása: Found on juflisette.nl

Tavasz ünnep

Kép forrása: Found on greenbayartroom.blogspot.ca

Kép forrása: Found on topdiyideas.com

Kép forrása: Found on ourowncorner.com

Fejlesztő játékok:

rizssel

Kép forrása: Found on ehow.com

Tésztával:

Kép forrása: http://www.growingajeweledrose.com

Evőpálcikával:

Kép forrása: Found on scottsbricks.blogspot.com

Abacus:

Kép forrása: Found on lessonplans.craftgossip.com

Befejezésül egy kedvenc:

Kép forrása: Found on danyabanya.com

Kép forrása: Found on etsy.com