Napról napra óvoda

Kedves Érdeklődő, aki rátaláltál erre az oldalra! Ebben a blogban szeretném Veletek megosztani mindazt, amit az elmúlt 36 évben az óvodáról, a gyerekekről, gyerekektől "megtanultam" és mindazt ami jó kedvre derít, elgondolkodtat, vagy gyönyörködtet.

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

"Fecskét látok, szeplőt látok"

Kép forrása: krokotak.com

Mentovics Éva Fecskefészek

Kisfecskéknek kényelmes 
pihe-puha ágya -
sárból van a kis fészek, 
tollból meg a párna.

Eresz alá építik, 
így ha vihar támad,
megvédi a háztető 
a kis fecske-házat.

Kép forrása: krokotak.com

Játékok
Fecskék a dróton
A teremben a földön két-három vonalat húzunk, v. anyagcsíkokat fektetünk le. A játékban a gyermekek lesznek a kis fecskék, akik menetirányban futkároznak. Figyelniük kell nagyon, mert amikor az óvónő jelez, gyorsan odafutnak egy vonalhoz ( kötélhez ) és megállnak rajta. Majd az óvónő újabb jelzésére tovább futhatnak.

Fészekfogó
A gyermekek egymással szemben párban kezet fognak és egy fészket alkotnak. A teremben megkeresi a helyét az előzőleg kiválasztott futó és fogó játékos is. A fogó gyermek elkezdi kergetni a futót és próbálja őt megfogni. A futó ha tud gyorsan bemenekül az egyik fészekbe, és akivel szemben megáll annak igyekszik megfogni a kezét, ezzel alkotva egy új fészket. Akinek háttal állt meg, annak kell az ő szerepét átvennie és neki kell a fészkek körül tovább futnia a fogó elől. Akit a fogónak sikerül megfognia, az lesz az új fogó.

Kép forrása: mentootlet.blogspot.hu

Fecske

Puha fészek melegén
fiatal kis fecske
kíváncsian egyre csak
édesanyját leste.

Kicsi fecske csivitel
kora reggel óta.
„Mondd, anyuka, hogy leszek
jó fecskefióka?”

Sárból hogyan tapasztunk
fészket ilyen szépen?
S hol a napfény, amikor
felhő van az égen?

Ősszel hová repülünk
olyan nagyon messze?
S mondd, ott túl a tengeren
hegy és folyó lesz-e?

Csicsereg és kukucskál,
jobbra, balra, szerte.
Felröppen egy szúnyogért,
s ni, már le is nyelte!

„Jól csináltad, fiacskám,
éppen, ahogy kellett!
Majd megtanulsz minden mást is
édesanya mellett!”

(Kvitko B./Radó Lili fordítása)

Kép forrása: lenvirag.blogger.hu

Fehér Ferenc: Fecske

Villás farkú fecske,

gyönge még a teste.

Erőtlen fióka,

tenyerem lakója.

Villás farkú fecske,

repülsz te még messze,

szállni fogsz az égbe…

Ha szeretsz, majd nézz le!


Kép forrása: silhouetteonlinestore.com

Találós kérdések:

Ficsicsergek, csicsergek,villás farkam tavaszt lenget.

Sárból rakott vár a házam,Reggel, délben, este látom.Gazdájának háta bársony,Farka villa, hasa vászon.

Vászon a nyaka, muzsika a szája,bársony a háta, villa a farka.

Képről képre: Dobozba zárt képek Március 15-re

 

Petőfi Sándor: János vitéz (közös alkotások)

Cinege album: Gólya hét képről képre

Gólya-dal
(Gryllus Vilmos)
Kémény tetején
kelepel a gólya,
Fészkét gallyakból,k
is ágakból hordja.
Belseje néhány
puha-pihe szalma,
Gólyafiókák
kicsi birodalma.

De mikorra aztán
vége van a nyárnak,
Felnőnek a gólyák,
csak az őszre várnak.
Messzire szállnak,
napsütötte délnek,
Övék már az egész világ,
mégis visszatérnek.

Mese a piros kalapos békáról (Lengyel mese, átdolgozta: Sebők Éva)


Két kisbéka élt a Zöld Völgyben. Kutykuruty, a kisebbik, folyton elégedetlenkedett...

Morcosan nézte a zöld füvet, zöld vizet meg a saját zöld kabátját.

- Csúnya a kabátom! - nyafogta durcásan.

- Ugyan miért? - álmélkodott Brekeke, a nagyobbik.

- Az is zöld, mint minden. Jaj, de unalmas!

- Tudod,mit? Kiakasztunk egy meghívót, hogy akinek csak van piros valamije, jöjjön hozzánk vendégségbe. Hej, de vígan leszünk majd!

Kiakasztották a meghívót. Nagy, öreg béka tappogott a fűz alá.

- Hát ez meg mire jó? - csóválta a fejét. - Vendégség...

- Hogy jól mulassunk!

- Ej, csak aztán sírás ne legyen a vége! - intette őket az öreg.

De már ekkor, kop-kop-kop, kopogtak is a vendégek. Két piros bóbitás harkály jött elsőnek, utánuk a katicabogarak, mögöttük meg a légyölő galóca ballagott, különleges, fehér pontokkal, ezüstfoltokkal díszített piros kalpagjában. A kisbékák irigyen, sóhajtozva nézték őket. Mindenki valami pirosban büszkélkedett. Kínálgatták a vendégeket gyöngyvirág poharakból hajnali harmattal, tücskök húzták a talpalávalót, remekül mulattak. De jaj - miféle hang zavarja meg vidámságukat?

- Kelep! Kelep! Itt vagyok! - bólogatott jókedvűen a gólya. - Piros a csizmám, nekem is szól hát a meghívás, igaz? Táncolni akarok a mulatságtokon!

Hanem a kisbékáknak ekkor már hűlt helyük volt, zsupsz! - fejest ugrottak a vízbe, s kereket oldottak, a gólya meg kénytelen-kelletlen hazament. De a kisbékák nem okultak az esetből. Piros kabátkát, piros kalapkát szabtak-varrtak maguknak, abban szökdécseltek a tóparton.

Látta ezt a bölcs, öreg béka, és így sopánkodott:

- Jaj, csak baj ne legyen belőle!

A gólya meg a fészkéről belátott a Zöld Völgybe, s észrevette az ugrándozó kis piros alakokat. "Magától sétáló kalapok?" - csodálkozott, és nyomban odasietett. Közelebb érve látta, hogy a kiöltözött kisbékák hancúroznak ott, a legteljesebb nyugalomban.

- No, már most nem bújtok el előlem! - rivallt rájuk. - Idepiroslik a kalapotok!

Ekkor rettentek csak meg a kisbékák! Akárhova ugrottak, felhangzott a gólya kelepelése:

- Nem bújtok el, itt piroslik, ott piroslik a kalap!

- Dobjátok le gyorsan azokat a piros holmikat! - kiáltott rájuk egy nagy, zöld levél rejtekéből a bölcs, öreg béka.

Jobbra röppent a kabát, balra a kalap, s a két kisbéka zöld kabátjában máris besurrant a zöld fűbe, máris beugrott a zöld vízbe.

- Hová lettek? - bökdöste csodálkozva a kalapokat a gólya. Bizony, hiába bökdöste, nem menekültek a kalapok. Hű, de mérges volt!

A két kisbéka pedig ott csücsült a zöld víz mélyén, ott kuksolt a zöld kabátban, beleolvadva a sok-sok zöldbe. Aligha kívánnak maguknak egyhamar piros kalapot, piros kabátot!

Sz. Pál-Kutas Orsolya: Békakesergő

Béka, béka, brekeke,
Tóba lóg a feneke.
Leveleken ugrálna,
Ha a lába nem fájna.

Minap kinn a határba,
A kis gólya megvágta.
De a béka ügyes volt,
A patakhoz eliszkolt.

Most levélen kesereg,
Mert ugrálni nem mehet,
Ne félj béka holnapra,
Ugrálhatsz a patakba.

Szalai borbála : A gólya csizmája

Jaj, de csinos,
de szép piros
a gólya csizmája!
Mért megy benne
térdig bele
pocsolyába, sárba?!

Sose bánjad
a csizmámat! -
feleli a gólya.
- Minden este,
szép fényesre,
mosom én a tóban!

Jön a gólya!

A gyerekek a békák. Hason fekszenek a szőnyegen, a fejüket a karjukra fektetik, és nem mozdulnak. Kiválasztunk egy gyereket, ő lesz a gólya, aki magasra felhúzott lábakkal lépdeli át a békákat. Aki megmozdul, azt a gólya elkapja és megcsiklandozza. Mielőtt elindul a gólya, hogy ennivalót keressen, a  következő versikét mondogatjuk: 

Bújj be béka a bokorba,
erre lépdel most a gólya,
ha rád talál hosszú csőre,
nem mégy többet esküvőre.
Forrás: http://golyameskete.blogspot.com

Szűcs Imre: Csizma van a gólya lábán

Csizma van a gólya lábán,
piroslik a szára,
piros, piros, égő piros,
két rubint az ára,
bele is lép a kótyonfity
minden pocsolyába!

Hosszú lábú gólya néni,
Mit akar ma ebédelni?
- Békacombot, hosszú kígyót,
Nekem egy kis jó falatot!
Brekeke, brekeke,
Forog a kút kereke!

Hosszú lábú gólya bácsi,
Mit akar kend vacsorálni?
- Békahúst, brekeke.
Ejnye, bizony jól esne!
- Tessék hát belőle!
Mind elugrik előre