Napról napra óvoda

Kedves Érdeklődő, aki rátaláltál erre az oldalra! Ebben a blogban szeretném Veletek megosztani mindazt, amit az elmúlt 36 évben az óvodáról, a gyerekekről, gyerekektől "megtanultam" és mindazt ami jó kedvre derít, elgondolkodtat, vagy gyönyörködtet.

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

Ötlet-tár: Az idő körforgása

Kép forrása: factorydirectcraft.com

Orgoványi Anikó: ARANYTOLLÚ ÉVMADÁR

Minden évben eljön hozzánk,
az Aranytollú Évmadár!
Tizenkét kis fiókája
tipegve nyomában jár.
Libabőrös január,
bice-bóca február, 
tollászkodó március,
kendermagos április,
selyemtollú május,
ezüstlábú június,
aranyszárnyú július,
csillagszemű augusztus,
holdfényfarkú szeptember,
tűztarajú október,
ködkaparó november,
kopasznyakú december.

Esztendőre mind felnőtt,
fészket raktak, ötvenkettőt,
s láss ekkora örömöt,
fiókák csipognak bennük,
épp háromszázhatvanöt!

Az óra

Kép forrása: funnycrafts.us

 

Jár a toronyóra, (lassan)

bimm-bamm,bimm-bamm.
Jár a falióra, (picit gyorsabban)tiki-taki,tiki-taki.
A zsebóra azt kattogja: (gyorsan)
tikitaki,tikitaki,tikitaki,tikitaki,TIKK!

Kép forrása: tippytoecrafts.blogspot.com

 

 

 

Mese a kakukkról meg az óráról

Volt egyszer egy erdő. Tele volt fákkal, a fák tele kakukkmadarakkal, az erdő szélén pedig órásmester lakott, aki naphosszat ilyen-olyan órákkal pepecselt, de olyan elmerülten, hogy se látott, se hallott… így élt, éldegélt, s mivel a saját munkáján kívül semmi sem érdekelte, amilyen nagyszerűen ismerte az órák szokásait, annyira fogalma sem volt a kakukkok szokásairól, sőt azt sem igen tudta, mi fán terem ez a madár. Éppen ezért, amikor egy szép nap a nyitott ablakon át beröppent az órával telis-deteli szobába egy kakukk, az órásmester illedelmesen meghajolt előtte, s így köszönt neki: – Jó reggelt fecske! – Én nem vagyok fecske, csak kukk-kukk… kakukkolta hangosan. Kukucs? – csodálkozott az órásmester. Dehogyis. Kakukk! – vágta ki végül a kakukk, és a nagy óra mutatóira pillantott. – Pontosan négy óra van- mondta nyájasan az órásmester, mert azt hitte, azért jött be hozzá a kakukk, hogy megtudja, hány óra van. – Kakukk – kakukk! – kiabált a vendég. – Nem kakukk-kakukk – javította ki az órásmester –, hanem kakukkkakukk-kakukk-kakukk. Négy, érted? Ám a kakukk azt felelte, hogy neki teljesen mindegy, négy óra van e vagy öt, s azzal nézegetni kezdte a sarkokat… Aztán egyszerre csak rátelepedett az órásmester fejére, beleült szép, fészekhez hasonlító gyapjúsapkájába, beletojt egy tojást, s azzal elrepült. – Hej, te kakukkmadár! – kiabált utána az órásmester a fejéhez kapva. – Elvesztettél egy tojást. – Kakukk-kakukk, mesebeszéd! – kiabált vissza az erdő mélyéből a madár. – Nem vesztettem el, hanem odacsempésztem, mert a kakukkok sose rakják tojásukat a saját fészkükre, mindig odacsempészik valaki másnak. És az órásmester ott maradt a tojással… Óvatosan kiemelte a sapkából, s szólt: – Hát legalább már a fejemen nem ül ez a gond. Még óvatosabban berakta egy falióra tokjába, majd rácsukta a kisajtót, hadd pihenjen szép nyugodtan a tojás. Csakhogy az órásmester nem ismerte a tojásszokásokat, így szörnyen elcsodálkozott, amikor egy szép napon, egyszerre kinyílt az ajtó, s egy parányi kakukk ugrott ki belőle. Kakukk- kakukk- kakukk… – kiabálta tizenkétszer egymás után. – Kikeltem a tojásból, itt akarok lakni az órában, és annyit fogok kakukkolni mindig, ahányat kívánsz. – Hát, ha már így van – mondta rá az órásmester –, akkor először is azt kell megjegyezned egyszer s mindenkorra, hogy egy órakor nem szabad tizenkettőt kiabálnod, csak egyet, mert tizenkettőt tizenkét órakor kell kakukkolnod. Egykor egyet, kettőkor kettőt, s hogy háromkor hányat, azt már magatok is tudjátok. Te meg az óra. Így magyarázta az órásmester, és így jelent meg a világon az első kakukkos óra…

Kép forrása: linesdotsanddoodles.blogspot.com

 

Óra, óra, miért nem ketyeg?
Oly szomorú, biztos beteg.
Ott áll búsan a sarokban.
Órás bácsi, nem lesz jobban?
Azt hirdeti: siessetek,
Egy percet se henyéljetek,
Mert az idő hamar eljár,
Tik-tak, tik-tak, mint a madár.

Kép forrása: onderwijsenzovoort.blogspot.com

 

A napszakok

Kép forrása: Keeping Life Creative

 

Kovács András Ferenc: Hajnali csillag peremén

Hajnali csillag peremén
várjuk a reggelt, te meg én:
harmatozó fény a házunk,
mélybe kalimpál a lábunk.

Vacsoracsillag peremén
lessük az estét, te meg én:
elsuhanó fény a házunk,
reszket a mélyben a lábunk. (részlet)

Vörös Andor: Napszakok

Harmat lesiet a
Fű derekán
Reggel érkezik a
Lába nyomán

Arcot simogat a
Nap delelőn
Fönn áll magasan az
Égi tetőn

Halkan beoson a
Hűs levegő
Álmot vele hoz az
Esti idő

Elmegy hova-tova
Táncol az éj
Tündér viszi el a
Hajnal egén

Drégely László: Három lepke

Szederje-bederje gesztenyefa ágon három sárga lepke.

Egyik elszáll reggel, másik elszáll délbe'

A harmadik este a csillagos égre,-
Csillagokról seper harmatot a rétre.
Havasi Attila: Éjjel, nappal
Nappal az égen caplat a Nap,
jó tempóban körbeszalad,
Éjjel a mélyben, a lenti sötétben
nagy csapat ördög húzza szekéren.

Éjjel az égen cammog a Hold,
reggel szusszan, jót gyalogolt.
Nappal a mélyben, nappali fényben,
ördögök őrzik mázas edényben.

A napok

Ténagy Sándor: Bolondos mondóka

Hétfőn, egy szem makkot leltem,
Kedden délben földbe tettem.
Szerdán este vödröt vettem,
Csütörtökön megöntöztem.
Péteken csak nézegettem,
Szombaton már büszkélkedtem.
S akár hiszed, akár nem:
Vasárnap az én tölgyfámról,
Annak mind a tíz ágáról
Száz szem makkot leszedtem.

Egri Mónika: A macska és a holnapután

A holnaputánt próbálta a macska megálmodni.
Nem a holnapot, mert az túl közelinek tűnt. Addig még bármi megtörténhet. (Egy napot illik adni a bárminek.)
De a holnapután épp annyira volt távol, amennyire egy álomhoz szükséges.

Szép kerek napnak indulna. – Álmodta a macska. – Amolyan lustán hömpölygősnek, vajas kifli illatú lábtörlővel, kakaós bárányfelhőkkel a bajuszon. Igazán megnyerő kezdet.
Lett volna...
De nem lett, mert a szúnyog arra járt, és a macska most már beleálmodta a zümmögést is a holnaputánba, mégpedig traktor formájában. A traktor pedig veszedelmes, mert nagy, hangos, és soha nem lehet tudni, merre indul el. Ebben a tekintetben kicsit hasonlít egy pulikutyához.

De a macska nem hátrált meg a traktortól, és jól beleálmodta magát a vezetőfülkébe.
Nem is olyan szörnyű – álmodta a macska, végül is most már én irányítok, és miközben szlalomozni kezdett az udvaron, azon járt az agya, hogyan tudná ezt a tudást a pulikutyán is alkalmazni.
Már épp kezdett volna rájönni, amikor hangos korgást hallott.
Naná, hogy a hasa korgott, de hogy ezt álmában tette, vagy valójában, nem tudta volna megmondani.
Végül is mindegy – álmodta a macska –, ha már úgyis alattam van ez a nagy jármű, elmegyek vele a boltba.
A szomszéd vegyesbolt most valahogy sokkal messzebbinek tűnt. Mintha húzták volna alatta az utat. Kinézett az ablakon, és azt látta, hogy valóban, az utat három kockás szőrű elefánt húzta nagy lelkesedéssel.
– Hát, így nehéz lesz haladnom, de kitolok veletek – álmodta a macska, megfordult, és betolatott a vegyeskereskedés ablakán. A három elefánt annyira meglepődött, hogy összegabalyodott az ormányuk, és a kockáikból sakktáblák lettek.

A boltban egy órástücsök szolgált ki, karján megannyi vekker ketyegett.
– Csak hogy mindig tudjam, mikor kell ciripelni – mentegetőzött a tücsök. – Mit adhatok?
A macska elgondolkodott. Ha álmodok, akkor bármit kérhetek.
– Mazsolás kolbászod van? – kérdezte furfangos mosollyal. A tücsök egy pillantás alatt előkapott a pult alól egy hatalmas kolbászt, tele mazsolával.
– Még valamit?
A macska törte a fejét, és most először gondolt arra, hogy talán mégis barátkozni kellene a pulikutyával, mert az egy okos kutya, nyilván okosakat is tud álmodni. Aztán arra gondolt, mit kérne a pulikutya a helyében?...Megvan!
– Csokoládés marhalábszárat kérek flambírozva! – kurjantotta a volán mögül, de végig se mondhatta, máris ott volt előtte egy tálban a marhalábszár. Füstölgött, és fura, égett csokoládé szagot árasztott.
– Ez már igen! – álmodta a macska. Tegyünk egy utolsó próbát.
– Egy meglepetés-menüt kérek... házhoz szállítással.
Egy másodperc sem telt el (már amennyire ezt álom közben mérni lehet), és egy óriási krokodil jelent meg, egyik karjára hűtőszekrény volt tetoválva, a másikra pedig biliárdasztal.
A krokodil egy szót sem szólt, vállára kapta a macskát traktorostól, mazsolás kalácsostól, marhalábszárastól, és egészen a mocsárig ügetett vele.
– Hová viszel? – ijedt meg a macska, hiszen nem is itt lakom!
– Nem bizony – mondta flegmán a krokodil. – Én lakom itt! Házhoz szállítást kértél, és meglepetés menüt. Mondhatom, igazán nagyszerű meglepetés menü leszel! Épp egy ilyen finom vacsorát kértem álmomban...
– Micsoda? Meg akarsz enni? – kiáltotta a macska. – De hiszen nem ehetsz meg, mert én nem álmodtam semmi ilyesmit!
– Te nem is – válaszolta a krokodil. – De én igen! És ez most az én álmom!
– Az nem lehet, én kezdtem előbb, akkor az én álmom... Na de várj csak egy picit.. Melyik napot is álmodod te éppen?
– Én? A holnapot – mondta a krokodil, és közben már a serpenyőjét tisztogatta.
– Na látod, akkor nincs itt semmi hiba. Én a holnaputánt álmodom... Szóval mégsem ehetsz meg.
– Milyen kár – szomorodott el a krokodil. Na de holnap szívesen látlak vacsorára.
– Hát persze – mosolyodott el a macska, és amilyen gyorsan csak lehetett, hazatolatott a traktorral.

Ebben a pillanatban egy légy szállt a macska orrára, és megrángatta a bajuszát.
A macska kótyagosan ébredt, és életében először meg akarta csókolni a legyet.
– Mondtam én, hogy holnapig bármi megtörténhet... morogta maga elé.
Aztán még sokáig nem mert elaludni.
Baracsi Gabriella rajza

 

Kép forrása: escueladeblanca.blogspot.com.es

 

Cseh Katalin: Sárkánynaptár
Hétfőn rossz a kedvem,
bús az első fejem.
Kedden víg vagyok,
másik fejem ragyog.
Szerdán öl az unalom,
harmadik főmet vakarom.
Csütörtökön a negyedik
fellegekbe emelkedik.
Pénteken az ötödik 
élménnyel telítődik.
Szombaton a hatodik
a többivel hadakozik.
A hetedik – vasárnap – 
naphosszat szunyókálhat.
Hét fejem van, kérem szépen,
magamat én hétszer érzem

Bartos Erika: Bodobács

Egy bodobácsot látok hétfőn,
Fölfele megy a hosszú lépcsőn.

Két bodobácsot látok kedden,
Orgona ágán ülnek ketten.

Hány bodobácsot látok szerdán?
Hármat a rózsa szúrós szárán.

Négy bodobácsot látok másnap,
Itt a csütörtök, táncot járnak.

Öt bodobács jön péntek reggel,
Friss füvet esznek édes meggyel.

Hat bodobácsról szól a szombat,
Összefogódzva morzsát hoznak.

Hét bodobács már alszik mélyen,
Nyári vasárnap, csillagfényben.

 

 

A hónapok

Országhegyi Károly: Tizenkét vándor

Elvonult a tizenkettő, zsákjaikban egy esztendő.

Az első havat hozott,
A második napot lopott.
A harmadik tavasz hozott.
A negyedik bolondozott,
Az ötödik felragyogott.
a hatodik nyárba hajlott,
A hetedik kalászt hajtott,
a nyolcadik tüzet fogott.
Kilencedik kaput nyitott,
Tizedik felhőt hordott,
Követője lombot fosztott,
Az utolsó elbúcsúzott.

Kép forrása: krokotak.com

 

Péterfy Emília: A hónapok

Első hónapja az évnek Január,
Télbundában még a szél is szánkón jár.

Második a vacoktat ó Február
Indul a tél. Varjú károg: kár,kár,kár.

Március a hónapok közt harmadik,
nyitogatja az ibolya szirmait.

Mókás kedvvel lép elébünk Április,
néhanapján hópelyhekkel bepiliz.

Ötödik hónap a Május, - Tavasz van,
virágpor hull a fákról, s madárdal.

Június a nyarat nyitó szép hónap,
kezdődik az aratás is maholnap.

Végre itt a vakáció: Július!
Szabad vagyok, mint erdőn a kis mókus.

Nyolcadik hónap a sorban Augusztus,
készül a nyár, hiába marasztaljuk.

Itt van az ősz, megérkezett Szeptember,
Nyaralóit hazaküldi a tenger.

Falevelet bőven hullat Október,
tizedik már a sorban: őszember.

Esőt, szelet, hideget hoz November,
sokszor morcos, zsörtölődő vénember.

Az év utolsó hónapja a December,
csillagszórós, örömszerző nagy mester.

Korsós Erika Szőke Jánosné Évszak tündérek és a tizenkét hónap meséje

(Forrás: Óvodapedagógusok)

Volt egyszer egy hatalmas erdő, az erdőben négy házacska. Az egyikben élt a Tavasz tündér, a
másikban Nyár tündér, a harmadikban Ősz tündér és a negyedikben Tél tündér. Szép háza volt mind
a négy tündérnek, de néha nagyon egyedül érezték magukat. Sokszor gondoltak arra, milyen jó
lenne, ha lakna velük valaki.
Nem tudtak arról, hogy az erdő mélyén tizenkét testvér él, a tizenkét hónap: Január, Február,
Március, Április, Május, Június, Július, Augusztus, Szeptember, Október, November és December.
A testvérek naphosszat csak üldögéltek és azt tervezgették, hogyan építsenek maguknak házat.
Kicsit lusták voltak, így mindig csak halogatták az építkezést. Egy szép napon aztán végre
felkerekedtek, elindultak, hogy kiválasszák az erdőben a megfelelő helyet, ahol felépítik a házukat.
Elöl ment Január, utána Február, majd Március, őt követte Április, Május, Június, Július, Augusztus,
Szeptember, Október, November és végül December.
Mentek, mentek és nemsokára megláttak egy házat. Tetszett nekik a ház, látták, hogy jó tágas.
Megbeszélték, megkérdezik, hogy nem lakhatnának-e ők is itt? Bekopogtak, Tavasz tündér nyitott
ajtót.
- Jó napot kívánunk! Mi vagyunk a tizenkét hónap: Január, Február……December. Látjuk, szép
nagy házad van, nem lakhatnánk mi is itt veled?
- Jó napot tizenkét hónap! Én Tavasz tündér vagyok! Szívesen befogadnálak benneteket, de csak
hárman fértek el. Azok lakhatnak itt, akik virágzó fákat, friss zöld füvet adnak az embereknek.
Március, Április és Május boldogan költöztek be Tavasz tündérhez, hiszen ők hozzák a Földre a
langyos szellőt, az első nyíló virágokat, a melengető napsugarakat.
Elköszöntek egymástól és a kilenc testvér tovább indult: Január, Február, Június, Július, Augusztus,
Szeptember, Október, November, December.
Hamarosan egy újabb házhoz értek. Bekopogtak.
- Jó napot kívánunk! Mi vagyunk a kilenc hónap: Január, Február, Június, Július, Augusztus,
Szeptember, Október, November, December. Szép házad van, nem lakhatnánk itt veled?
- Jó napot kilenc hónap! Én Nyár tündér vagyok! Hármat közületek szívesen befogadok, akik
forróságot, sok gyümölcsöt, zöldséget hoznak az embereknek.
- Mi adjuk mindezt az embereknek – mondta Június, Július és Augusztus.
Be is költöztek a házba.

Már csak hatan mentek tovább: Január, Február, Szeptember, Október, November, December.
Hamarosan Ősz tündér házához értek. Bekopogtak.
- Jó napot kívánunk! Mi vagyunk a hat hónap! Január, Február, Szeptember, Október, November,
December. Beköltözhetnénk hozzád a házadba?
- Jó napot hat hónap, én Ősz tündér vagyok! Hárman beköltözhettek, de csak azok, akik szőlőt, diót,
tököt, de hűvös szeleket is hoznak az embereknek.
- Mi vagyunk azok! – mondta Szeptember, Október és November.
Ők is beköltöztek és már csak hárman mentek tovább: Január, Február és December.
Nem sok időbe telt és rátaláltak Tél tündér házára. Bekopogtak.
- Jó napot kívánunk, mi vagyunk a három hónap: Január, Február, December. Beköltözhetnénk a
szép nagy házadba mi is?
- Jó napot három hónap, én Tél tündér vagyok! Beköltözhettek hozzám, ha hideget, havat, jeget
hoztok az embereknek.
- Mi hozzuk a fagyot, a ködöt, a zord időt a Földre – örvendezett Január, Február és December.
Így aztán mind a tizenkét hónap otthonra talált: Tavasz tündérnél – Március, Április és Május, Nyár
tündérnél – Június, Július és Augusztus, Ősz tündérnél – Szeptember, Október és November, Tél
tündérnél – Január, Február és December.

Az évszakok

Kép forrása: Found on fundamentalsinfirstgrade.blogspot.com

Évszakok (angol mondóka)

A tavasz csicsergő, csepergő, tekergő
A nyár darázsló, parázsló varázsló
Az ősz cuppogó, huffogó, puffogó
A tél hőzöngő, berzengő, borzongó

Lengyel Ferenc: Négy vándor

Négy vándor jár egymás mögött,
lépésben mérik az időt,
s ahogy jönnek sorra-sorra,
fordul az év, mint az óra.

A négy testvér a négy évszak.
Egymás mögött vándorolnak,
jönnek-mennek szakadatlan,
soruk végeláthatatlan

Kép forrása: Found on sunhatsandwellieboots.com

Devecsery László: Évszakok

Egyszer volt…, …hogy’ is volt? Talán egyszer volt, hol nem volt! Ki tudja hol volt? Ki tudja hol van?
Az üveghegyen innen? Az Óperenciás-tengeren túl? Ahol a kurta farkú malac túr?
Dehogy! Sem így, sem úgy! Völgyön innen, hegyen túl, hol sok szikla égbe szúr…
Induljunk el messzire, messzire, hagyjuk el a völgyet, kapaszkodjunk fel magasra, nagyon magasra.
Sok-sok hegyet, óriási sziklát kell elhagynunk, amíg elérkezünk a Hónapok hegyéhez. Ne kérdezd, merre találod a térképen, hiszen nem árulhatom el senkinek. Még teneked sem! 
Egyik hegy olyan, mint a másik. Miről ismerjük meg ezt a nevezetes helyet? Miről, miről…, különleges formájáról. Mitől olyan különleges? Fényképen vagy a valóságban láttál már hegyet és sziklát eleget. Magasak, hegyesek. Ez is magas, hegyes is. Igen ám, de az óriási hegycsúcs mellett tizenkét kisebb csúcs is emelkedik. Ráadásul, ha megérkeztél, s körülsétálsz a hegyoldalon, akkor egyik ámulatból a másikba esel.
Előbb azt érzed, lefagy a fejedről az a formás fülecskéd, s hozzá fúj a szél és hull a hó, a másik pillanatban enyhe szellő simogat, majd váratlanul pirossá válik az orrod a tűző naptól, a nagy melegtől, azután hűvös szél és köd ölel körül, s a következő pillanatban ismét hóembert építhetnél.
Mi ez a varázslat? Egyszerű a magyarázat: a tizenkét hónap négy évszakot varázsol körénk. Lakásuk körül is mindig ott a tavasz, a nyár, az ősz és a tél, vagyis az

évszakok…

Nézd, a TAVASZ erre jár:
huncut, pajkos kicsi lány.
Szoknya lebben, szellő száll,
jót kacag – és meg-megáll.

Ébresztgeti a Napot,
kancsóból hint harmatot.
Ezerszínű lesz a rét:
ráteríti köntösét.

Virág nyílik, rügy fakad,
minden él az ég alatt.
Ajtó koppan, vendég jön:
illendően beköszön!

Meleget hoz NYÁR-LEGÉNY,
szelíd esőt hint a szél.
Almát, körtét melenget,
eperszemet szemezget.

Aranytenger a vidék,
hullámzik a messzeség.
Búzaszemek megértek:
– Munkára fel, legények!

Patakparton víg a nyár,
ki teheti odajár.
Fürdik, játszik nagyokat,
amíg az ősz kopogtat.

Kedves apó, ez az ŐSZ,
ő is köztünk elidőz.
Szőlőt érlel, szüretel,
emberekkel ünnepel.

Ecsetet vesz kezébe,
azt vette a fejébe,
színt fest minden levélre,
így megy a tél elébe.

Hullanak a levelek,
meg is szólal: – Elmegyek,
mert a TÉL már közeleg:
nagyszakállú, ősz, öreg.

Szakállából hull a hó,
fehér öröm: csudajó!
A hóember nem fázik,
lyukas pipán pipázik.

A madár-nép didereg,
egy picit sem csicsereg.
Jégcsapok az ereszen:
összebújnak hidegen.

Csillog-villog a világ,
s ablakon a jégvirág;
a fák ágán dér-levél,
havat hoz az esti szél.
A tizenkét hegycsúcs alatt tehát a tizenkét testvér lakása rejtőzik. Január délceg, fiatal fiú. Odabent csupa-csupa fehér minden. Ablakán jégvirágok nyílnak, ereszén jégcsapok erdeje sokasodik. Ruhája fehér, arca piros. Kéményében hideg szelek muzsikálnak, s hófúvás kavarog háza körül.
Február kedves, mosolygós, csípős nyelvű lány. Világoskék ruhát visel, szoknyája mellett szelek suhognak. A hófelhők mögül, melyek a csúcs körül laknak, néha már előbukkan a Nap.
Március-leány sárgászöld színekkel díszítette szállását, s önmagát. Intésére langyos, könnyű fény köszönt ránk, s az ágakra rügyek szaladnak.
A szomszédságból mindig nevetés, móka, kacagás hallatszik. Április, akit a testvérei csak Ápri Julisnak hívnak, vidám és kiszámíthatatlan. Üde zölddel borít be mindent: házat, fákat, mezőt és rétet.
A tavasz két leányát alig-alig győzi nevelgetni, tanítgatni fiútestvérük: Május. Ő már majdnem komoly férfiember, s ezt sötétzöld öltözetével is bizonyítani szeretné.
Odébb a nyár: Június vidám sárgában, Július narancsszínnel, Augusztus pirosas sárgával, mindannyian a Nap ragyogásával. A három hegycsúcsot is mindig fény ragyogja be.
A fény és a ragyogás mellett, kicsit odébb a komor ősz lakik: Szeptember, világos barnán, Október szürkén, ködbundában, November sötétbarna kabátban.
Kit is felejtettem el? Senkit, most következik a vén, kedves, öreg apóka: December, mintha sötétkék kristályok csillognának körülötte. Havat, szelet, hideget és meghitt ünnepeket hoz nekünk. 
Az évszakok velünk laknak, s mi is ővelük.

Kép forrása: Found on Uploaded by user

A téma feldolgozásának egy lehetséges változata napi bontásban:

Január 3. – kedd: az óra

Kiemelt tevékenység tartalma: mozgás

Gyerekek által kitalált mozgások karikával, labdával, kupakokkal

Kiemelt mozgások:

- Forgások, fordítások, körzések

- Mozgások labdával

- Guruló átfordulás, hossztengelykörüli forgás

- Papír gyűrése lábbal

Játék:

- Versenyek, versengések csapatban labdával

- Kelj fel Jancsi!

- Labdapattogtató „iskolák” napok, hónapok neveinek sorolásával

Felkínált kiegészítő tevékenységek:

Jóga, korcsolyázás

Óra barkácsolása kartonból, dobozokból

Órák, óra képek sorrendbe állítása megadott szempontok alapján

Órás „kalap” készítése kartonból

Nagyobbak feladata: Körforma létrehozása. körző használata, számlapok készítése, díszítése

Beszélgető-kör játéka: Párválasztó játékok a kalapokkal

Értékközvetítési tartalmak:

Mondóka: Jár a toronyóra

Mese: Az óra és a kakukk

Módszerek, eszközök:

- Beszélgetés, játékos cselekedtetés. magyarázat, ellenőrzés, értékelés

 


Január 4. – szerda: a hét napjai

Kiemelt tevékenység tartalma: ének, zene, tánc

Ritmusérzék fejlesztése:

- Az egyenletes lüktetés és a ritmus összekapcsolása

Térformák: kör, kettőskör

Új ének:

Jár a falióra

Este van már nyolc óra

Ismétlő dalok, körjátékok, mondókák:

Tél: Ácsorogjunk, bácsorogjunk, Komatálat hoztam

Tavasz:: Fehér liliomszál, Fű, fű, fű

Nyár: Gólyát látok, Badacsonyi szőlőhegyen

Ősz: Lipem-lopom a szőlőt, Hej a Sályi piacon

Zenehallgatás, szabad mozgás, festés zenére

PONCHIELLI * AZ ÓRÁK TÁNCA

Felkínált kiegészítő tevékenységek

Hétfejű sárkányok rajzolása, festése

Óvodai heti rend tábla barkácsolása, rajzolása, díszítése dobozkartonból

Halmazok alkotása. számlálás hetes számkörben

Ugráló iskola a hét napjaival

Nagyobbak feladata:

Meseszövés (7 testvér)

Folytasd! (évszakok, hónapok, napok) – labda átadással, pattogtatással)

Beszélgető-kör játéka:

Hol ketyeg az óra?

Melyik napra gondoltam? (felismerés magánhangzókról)

Rímkereső

Mondj egy szót! (A napok kezdő és befejező hangjaival)

Értékközvetítési tartalmak:

Cseh Katalin: Sárkánynaptár

Módszerek, eszközök:

- Beszélgetés, magyarázat, gyakorlás, kiscsoportos, egyéni cselekedtetés, értékelés

 

 

Január 5. – csütörtök: az évszakok

Kiemelt tevékenység tartalma: környező világ felfedezése

Évszakok felismerése tárgyról, képről, meséről, versről, dalról

Évszakok jellemző időjárása, emberek tevékenysége

Családi képek válogatása, tabló készítése 4 színű kartonra

Felkínált kiegészítő tevékenységek

Évszak „tündérek”, évszak rajzok, évszakok festékfolyatással

Díszek az „Évszak fára” papír és filc vágása, ragasztása varrása

„Évszak országok” építése (Gyűjtemények felhasználása, jellemző színek használata, csoportszobai játékok, tárgyak válogatása, felhasználása

Nagyobbak feladata:

Párosító játék (hónapok)

Feladatlap: Keresd a hibát?

Beszélgető-kör játéka:

Találd ki, melyik évszak vagyok!(rögtönzött jelmezek, jellemző tárgyak, mondatok)

Évszak nevek hangjai (Mondj gyorsan egy szót T-vel, É-vel. L-lel!)- hangok sorrendje

Értékközvetítési tartalmak:

Lengyel Ferenc: Négy vándor

Módszerek, eszközök:

- Beszélgetés, magyarázat, játékos cselekedtetés, pozitív megerősítés, értékelés

Az "órás" kalap és a játékok:

Készítsünk egy-egy kalapot vagy előre vagy a gyerekekkel együtt. Fontos elem, hogy mindegyiken jelenjen meg az óra úgy, hogy 1-től 12-ig mutatja az egész órákat és, hogy mindegyikből két darab készüljön!

Az elkészült kalapokkal már játszhatunk is:

1. variáció, ha páratlanul lennénk: Egy jól körülhatárolt helyre letesszük az összes kalapot és háromra mindenkinek fel kell vennie egyet és meg kell találnia a párját (akinek az órája ugyanannyit mutat, mint az övé.) Aki kalap nélkül marad az lesz a kalap lopó (fogó) és a célja az, hogy "elcsenje" valakinek a kalapját. Akinek a kalapját megszerzi, annak a helyébe áll és a "kalaptalan" lesz az új fogó. Fontos szabály: a párok futás közben nem engedhetik el egymás kezét!)

2. variáció, ha párban vagyunk: A gyerekek választanak egy kalapot, majd szaladgálnak a megadott térben. Előre meghatározott jelre párt keresnek és elvégzik a játékvezető által kitalált "feladatot" (pl fogjátok meg egymás kezét, guggoljatok le, majd álljatok fel stb.) A feladat végrehajtása után elmondják a köövetkező mondókát két ill, egy vagy keresztezett kéz összeütésével):

Ecc, pecc, bejöhetsz, a barátom te lehetsz!

Egyet, kettőt tapsolunk, aztán tovább szaladunk! (Fruzsi mondókája)

Aztán kalapot cseélve szétválnak és tovább futnak.

Fontos szabály: Ugyanazt két egymás utáni játékban nem választhatja párjának!



Cinege album: Nálunk is járt a Mikulás (no, meg a manói) 2016.

1. felvonás tegnap délután: Mikulásváró uzsonna kizárólag édes, csokis hozzávalókból: Tejszínhabos kakaó, kakaós kalács és természetesen csoki kanál

És miután mindenkinek gömbölyödött már a pocakja elkészült a Mikulás "meglepetés" is, hogy legyen hol kipihenni a fáradalmait:

és az ablakba kerültek a cipőink is.

2. felvonás ma reggel: a rosszcsont manóink ismét megtréfáltak és nem jutottunk be a csoportszobába, mert hiába szedtük le a szalagokat az ajtó zárva maradt.

Hiába énekeltünk, mondtunk varázsigéket az ajtó nem és nem akart kinyílni. Beindult a nagy kulcskereső akció. Kerestük a virágok tövében, a mosókonyhában, a konyhában, az irodákban sőt, még a padláson is, de hiába. Aztán nagy szerencsénkre Gergő megtalálta az öltözőnk egyik legmagasabb pontján, a kesztyűbe eldugva:

3 felvonás, amikor végre bejutottunk a csoportszobába, akkor ezt láttuk: a Mikulás valóban járt nálunk. Evett, ivott, pihent egyet, de vajon hol vannak a cipőink?

Újabb keresgélés ládák alján, szekrényekben, de hiába. Aztán felhangzik az ablak felől: Ott a Mikulás és egy hatalmas zsákot hagyott az udvaron.

Vajon mi lehet benne? Talán? Talán a cipőink?

Úgy van! (és a manók engesztelésül rengeteg arany csoki tallért is elrejtettek a zsákba, melyet hihetetlen gyorsasággal gyűjtöttek össze a most már cipővel is rendelkező cinegefiókák.)

Ennyi izgalom után már igazán jól esett a reggeli is, melyhez természetesen rénszarvasos pohár is járt:

És amíg megnyugodva, végre cipővel a lábunkon és aranytallérokkal a zsebünkben teáztunk az öltözőben a csizmákba is került meglepetés:

Alig egy nap és mennyi, mennyi izgalommal, kalamajkával járó izgalmas pillanat! (Jövőre már ideje lenne, hogy mi tréfáljuk meg ezeket a rosszcsont manóinkat.)