Napról napra óvoda

Kedves Érdeklődő, aki rátaláltál erre az oldalra! Ebben a blogban szeretném Veletek megosztani mindazt, amit az elmúlt 36 évben az óvodáról, a gyerekekről, gyerekektől "megtanultam" és mindazt ami jó kedvre derít, elgondolkodtat, vagy gyönyörködtet.

Feedek
Megosztás

"Süss föl nap, Szent György nap!" -április 24.

Süss föl nap, Szent György nap,

Kert alatt a kislibáim

megfagynak.

Terítsd le a köpönyeged

Adjon isten jó meleget!

E nap Európában igen rég óta tavaszkezdő nap. Már a rómaiak is ezen a napon ünnepelték Pales istennőt, aki a pásztoroknak, nyájaknak, mezőgazdáknak és vincelléreknek volt a „patrónája”. Ünneplés gyanánt a pásztorok kiseperték az istállókat; vízbe mártott babérágakkal fröcskölték be, majd szalmatűz füstjével megfüstölték magukat meg a jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, ők pedig háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot is mutattak be ekkor, végezetül pedig kezet mostak a reggeli harmatban.

keresztény egyház a legendás sárkányölő Szent György névünnepét erre a tavaszkezdő napra helyezte.

A sárkány legyőzése:

A legenda szerint Silena városának közelében volt egy tó, abban élt egy sárkány, amely hosszú ideje félelemben tartotta a városbelieket, akik hiába fogtak fegyvert ellene, nem bírtak vele. A sárkány a város falára hágva mérges leheletével újra és újra megfutamította a derék polgárokat, akik, hogy megfékezzék, két juhot adtak neki naponta. Ám a juhok idővel megfogyatkoztak, ezért a városlakók úgy határoztak, hogy mindennap egy embert áldoznak a szörnyetegnek. Sorshúzással döntöttek, ami alól senki nem vonhatta ki magát. Egyszer a király leánya került sorra, s zokogva ment a tóhoz. Éppen akkor vetődött arra György, a kappadókiai vitéz, s megkérdezte a lányt, miért sír. Miközben a királylány elmesélte, mi tartja rettegésben a várost, a tóból kiemelkedett a sárkány, György lándzsájával hatalmasat sújtott rá, amitől a szörnyeteg a földre zuhant. Ekkor György és a királylány a sárkányt pányvára fogták, és a városba vezették. A polgárok megrettentek, ám György így szólt hozzájuk: „Ne rettegjetek, mert az Úristen küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak benneteket ettől a sárkánytól.” Azzal kirántotta kardját, és ledöfte. Később templomot építettek ezen a helyen, amelynek oltárnál forrás fakadt, s minden beteg, aki ivott belőle, meggyógyult.

Kép forrása: Found on activityvillage.co.uk

Kép forrása: Found on buttonbag.co.uk

Kép forrása: Found on spoonful.com

Kép forrása: Found on educacioilestic.cat

Kép forrása: Found on parents.com

Kép forrása: Found on crafts.kaboose.com

Hagyományok, szokások, hiedelmek

Szent György napja az állatok kihajtásának ideje, a pásztorok, kocsisok, cselédek szerződtetésének napja.

kihajt.JPG

Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött. Ezekkel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát próbálták biztosítani. A kihajtás legtöbbször zöld ággal történt. A zöldág a néphit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja ( „Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél”). Ha a zöldág ráadásul nyírfa vagy rózsafaággal történt, az még a rontást is elhárította.

De a jószág tűzön át hajtásának, is ilyen eredménye volt a néphit szerint. Kapuba fektetett láncon, fejszén, ekevason, néhol tojáson vagy a gazdasszony kötényén, kifordított szoknyáján is gyakran hajtották át az állatokat. Volt, ahol az állatokat kihajtás előtt még az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal megverték, mert azt tartották, hogy olyan erős lesz a lábuk, mint a lánc.

Máshol a láncon keresztül tüskés vesszőt raktak, majd tüzet gyújtottak rá, s erre karácsonykor eltett hamut tettek, hogy füstjétől a gonosz szellemek eltakarodjanak.

Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok gonosz működésétől. Úgy tartották, hogy akinek a kapufélfáját a boszorkányok megfaragták, e tettel elvitték a tej hasznát. A boszorkányok különböző tárgyakból (kútágas, lepedő, kötény) tejet tudnak fejni. A boszorkányok rontása ellen védekeztek a zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel való kimosásával.

Szent György napját a magyar néphitrontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes György napi szokás a harmatszedés, melynek mágikus célja volt.

harmat.jpg

A harmatot a bőséges tejhozam érdekében gyűjtötték.  Néhol vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, s ezt mondogatták: „Mind szedem…”, vagy „Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem”. Közben egy marék füvet is szedtek, melyet aztán  a tehén elé tettek. A harmatos ruhadarabot pedig a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen.

Egy leírás leírás szerint: „Akinek gyenge vetése van, az Szent György napján éjfélkor menjen ki a mezőre egy lepedővel és ahol szép vetést talál, azon húzza végig maga után a lepedőt, rá a saját vetésére, hogy a harmatot rávigye, akkor szép lesz a gabonája” A friss harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér. A harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva adtak a tehénnek, hogy jól tejeljen.

Evés-ivás, táncmulatság zárta György  napot. A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt Szent György-nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályi napig volt érvényben.

Szent György napját a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére. A kincsről úgy hitték, hogy minden hetedik évben Szent György-napkor lángot vet.

Időjósló nap:

Jó bortermés – tartja a mondás, de nem csak a bor, hanem általában a jó termés előhírnöke volt a  György napi égzengés.

A Szent György-nap előtti mennydörgésről azt tartották, hogy ha Szent György-nap előtt hallik, akkor  bő áldás lesz. Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső. A mennydörgés, akárcsak   A György napi eső, bő termést ígér.

Szent György-nap után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet. -  mondják, tehát nincs mese, a várva várt tavasz ekkor már mindenképpen beköszönt.

Szent György napját általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak. Jó előjelnek tartották a termésre, ha a varjú nem látszott ki a búzából.

Mint húsvétkor, ekkor is sor kerülhetett határjárásra, a kutak megtisztítására, a határjelek felújítására.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás: http://netfolk.blog.hu/2013/04/20/suss_fol_nap_szent_gyorgy_nap

 

Papírvirágok tízszer

Kép forrása: Found on nitsarts.blogspot.com

Kép forrása: Found on househunt.com

Kép forrása: Found on ladecasa.blog.br

Kép forrása: Uploaded by user

Kép forrása: Uploaded by user

Kép forrása: Found on flickr.com

Kép forrása: Found on stylowi.pl

Kép forrása: Found on stylowi.pl

Kép forrása: Found on flickr.com

Kép forrása: Found on lesateliersartifun.blogspot.com

Kép forrása: Found on thenshemade.com

Virágfüzér tízszer

Kép forrása: Found on colincowieweddings.com

Újságpapírból:

Kép forrása: Found on lebianchemargherite.blogspot.com

Papírcsíkból:

Kép forrása: Found on etsy.com

Selyempapírból:

Kép forrása: Found on etsy.com

Merített papírból:

Kép forrása: Found on apairandasparediy.com

Tortapapírból:Kép forrása: Found on blog.hwtm.com

Színes papírból:

Kép forrása: Found on krokotak.com

Tojástartóból:

Kép forrása: Found on mavenbride.com

Spárgából:

Kép forrása: Found on remppahaikara.blogspot.com

Műanyag kanalakból:

Kép forrása: Found on recreationsproject.wordpress.com

+1 ötlet:

Kép forrása: Found on weddingchicks.com

Mese, mese mátka: Az égigérő paszuly (Föld napjára)

Az égig érő paszuly


Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény asszony, annak egy fia, meg egy tehénkéje. Egyszer egy napon úgy kifogyott az éléskamrájuk, hogy nem akadt egyetlen betevő falatkájuk sem.


Mondja az anya a fiának:
- Eredj, és hajtsd el a tehénkét a vásárra! Arra vigyázz csak: jó árat kérj érte, nehogy kárunk legyen benne!
El is hajtotta a fiú a tehénkét, el is adta egy öregembernek egy szem paszulyért, no meg egy szép faragott furulyáért. Ahogy a vásárt megkötötték, azt mondja az öregember:
- Mindkettőre vigyázz ám, mert mind a kettő többet ér, mint amennyit mutat!
Hát amint megy haza a legény nagy vígan, beléfúj a furulyába. Nosza, táncra is kerekedik jókedvében, aki csak hallja.
A fiú azt gondolja:
“Vidám szerszám ez, s talán a paszuly még ennél is többet ér.”
Hazaér a fiú, mutatja az anyjának, miket is kapott a tehénkéért. Hej, a szegény asszony keserves sírásra fakadt. Hiába mondta a fiú, mit hallott az öregembertől, az anyja csak tovább sírdogált. Elültette erre a fiú az egy szem paszulyt, hogy lássák, mi lesz belőle.
Hát az, alig került a földbe, nyomban növekedni kezdett, s nőttön nőtt, egészen az égig.
Mondja a fiú az anyjának:
- No látja, édesanyám, mennyit ér a paszuly. Megyek is, felmászom a legtetejére.
Hiába is kérlelte az anyja, hogy maradjon, ő bizony elindult. Addig ment, mendegélt fölfelé a furulyájával, amíg el nem érte az égboltot. Ahogy felért, talált rajta egy kis nyílást. Azt gondolta akkor:
„A paszuly tetejét elértem már, most azt szeretném tudni, mi van odabent.”
Amint összeszedi a bátorságát, és belép, nem messze onnan kis házikót lát. Gondolja magában:
„Most már úgyis este van. Szállást kérek, s reggel hazatérek.”
Ahogy betér a házba, talál egy asszonyt, aki így fogadja:
-   Hol jársz itt, te legény, ahol az én gazdám, a hétfejű sárkány lakik? Ha meglát téged azon nyomban felfal!
Megszeppent a fiú, s könyörgött az asszonynak: bújtassa el, mert ő bizony nem kíván a sárkány szeme elé kerülni.
Elbújtatta hát az asszony a dagasztóteknő alá, és közben elmondta, ki ő és miféle. Azt, hogy ez a ház valamikor az övé volt, ám egy napon rátört a sárkány, elfoglalta a házat, őt magát pedig szolgálójává tette.
Alig bújt el a fiú, alig ért az asszony a panasza végére, üti az óra a tizenkettőt. Abban a minutumban nagy dörömbölés, zúgás támad. Jön haza a hétfejű sárkány, hóna alatt egy fekete tyúkkal. A tyúkot a földre teszi, s azt mondja:
- Tojj egyet!
A tyúk rögtön tojt egy aranytojást, majd mindig újat, valahányszor újra rákiáltott. Hanem a sárkány közben nagyon megéhezett. Azt mondta hát:
- Vacsorát ide, asszony!
Ad az asszony vacsorát, ám alig kezd enni a sárkány, azt kérdi:
- Miféle idegen szag van ebben a házban?
Az asszony így felelt neki:
- Csak nyugodjék, lelkem, vacsorázzon! Nincs itt semmiféle idegen.
Ám a sárkány hajthatatlan maradt:
- Dehogy nincs. Add elő rögtön, mert különben téged is széjjeltéplek!
Az asszony hiába csitította, nyugtatta a sárkányt, az addig járt-kelt, míg meg nem találta a fiút a dagasztóteknő alatt. Azon nyomban fel is akarta falni, de a fiúnak abban a nagy veszedelemben egyszeriben megjött a bátorsága, s azt mondta:
- Jó, jó, de ilyen vacsorához muzsika is dukál.
Azzal elővette a furulyáját, és muzsikálni kezdett. Nosza, nyomban táncra kerekedett a sárkány. Eleinte tetszett neki a nagy vigasság. Mondta is:
- Addig élhetsz, amíg engem is meg nem tanítasz muzsikálni. Utána egy percig sem.
Ez kellett csak a fiúnak. Fújta, fújta tovább a furulyát. Ahogy fújta, egyre inkább elfáradt a sárkány. Az ám, de hiába kiabálta a legénynek, hogy haja már abba, elege van a táncból, az bizony tovább fújta. Egészen addig, amíg a sárkány ki nem lehelte a lelkét. No, akkor abbahagyta. .
Hálálkodott az asszony, hogy megszabadította a sárkánytól, aztán azt mondta még neki:
- Ha vissza akarsz térni a földre, vidd magaddal ezt a fekete tyúkot, de a paszulyt vágd ám ki, nehogy más ide tudjon jönni!
Fogta a fiú a furulyát, a tyúkot, s gyorsan leereszkedett a szál paszulyon. Ahogy leért, vette a szekercéjét, s kivágta vele a szál paszulyt. Akkor bement az anyjához, aki nagyon búsult miatta, hogy hova lett.
- Ne búsuljon, anyám, lesz ezután mit együnk, lesz pénzünk is elég!
Azzal letette a földre a fekete tyúkot, megsimogatta, és azt mondta:
- Tojj egyet, tyúkocskám!
Hát a kis tyúk rögtön tojt egy aranytojást, aztán megint egyet, megint egyet, valahányszor a fiú megsimogatta. Csináltak is szép házat a sok aranytojás árából. Vettek sok szép jószágot, de még egy kis rétet is, ahol a fiú naphosszat kaszálgatott és muzsikálgatott.

Kép forrása: Found on plus.google.com

Kép forrása: Found on joyfullyweary.blogspot.com

Kép forrása: Found on dltk-teach.com

Kép forrása: Found on survivingateacherssalary.com

+ ötletek:

"Tablónak"

Kép forrása: Found on profdemat.over-blog.com

Centiméterként

Kép forrása: Nagykovácsi Kispatak Óvoda - Diófa csoport

Gyereknapra ajándéknak vagy vásári "portékának"

Kép forrása: Uploaded by user

Társsasjátéknak

Kép forrása: Found on littleredsschoolhouse.blogspot.kr

Dekoráció

Kép forrása: Uploaded by user

Kép forrása: Uploaded by user

Fejlesztő játék

Kép forrása: Uploaded by user

Szivárvány tízszer

Képről képre

Kép forrása: Found on paperpartyshop.com

Kép forrása: Found on craftsandcreationsideas.blogspot.com

Kép forrása: Found on craftsbyamanda.com

Kép forrása: Found on kindercraze.blogspot.com

Kép forrása: Found on kevandreveau.canalblog.com

Kép forrása: Found on delightfullearning.blogspot.com

Kép forrása: Found on garlandberneice.blogspot.com

Kép forrása: Found on mollymoo.ie

Kép forrása: Found on evolvingmommy.com

Kép forrása: Found on twigandtoadstool.blogspot.com

Madárfészek tízszer

Kép forrása: http://aspottedpony.com

Kép forrása: Found on clevercraftycookinmama.com

Kép forrása: Found on jugglingwithkids.com

Kép forrása: Found on myveryeducatedmother.com

Kép forrása: Found on jennicanknit.blogspot.com

Kép forrása: Found on voyoumagazine.ch

Kép forrása: Found on craftymorning.com

Kép forrása: Found on parents.com

Kép forrása: Found on cindyderosier.com

Kép forrása: Found on gurigami.blogspot.nl

+1 ötlet: Csak természetesen:

Kép forrása: Found on nlvbannister.blogspot.ca

Méhecske tízszer

Képről képre

Kép forrása: Found on kiflieslevendula.blogspot.nl

Kép forrása: Found on munira.inter.net.my

Kép forrása: Found on craftideas.info

Kép forrása: Found on joyslife.com

Kép forrása: Found on etsy.com

Kép forrása: Found on etsy.com

Kép forrása: Found on etsy.com

íkép forrása: Uploaded by user

Kép forrása: Found on projectnursery.com

Kép forrása: Found on kpcreek.com

+1 ötlet:

Kép forrása: Found on etsy.com