"Amikor paripám vágtat, odanéz valahány csillag" (Március 15.)

Forradalom és szabadságharc. Magyarország és a magyarság tudata. hazafiasságra nevelés az óvodában. Nehéznek tűnő, elvont fogalmak, melyeket talán még mi magunk is nehezen tudunk szavakba foglalni. Érzések, melyek sok-sok élmény és tapasztalat során alakulnak ki, de egy óvodáskorú gyereknek még igazán kevés van ezekből. Hogyan és miképp tudjuk mégis megalapozni, elülteni a magot, melyből idővel kiteljesedhetnek ezek az érzésesek?

Ebben a bejegyzésben ehhez próbálok meg ötleteketani, gyűjteni. Kicsit ugyan "rendszertelennek" tűnő lehet az összeállítás, hiszen több oldalról is megközelíthetjük ezt a témát. Kezdhetjük azzal, hogy mi az, hogy ország. Mi különbözteti meg az egyiket a másiktól (térkép nézegetés és abból puzzle készítése, zászlók keresgélése, festése, nyelvek különbözősége stb.) vagy azzal, hogy mit is jelképez a magyar zászló és címer.

A magyar zászló színeinek jelentése:

piros - erő

fehér - hűség

zöld - remény

A magyar címer jelképei:

korona - függetlenség, alkotmányosság

Árpád Sávok - a hét törzs egyesülésének jelképe, a vérszerződés hét vágására utal

kettős kereszt koronával és a hármas dombbal - egy egységes vallásra utaló jel, melyben a hármas domb a Föld jele a rovásírásból átemelve

Fogalmak, melyek tartalma bizony nehezen tehető megfoghatóvá, de egy-egy jól kiválasztott mese vagy történet sokat segíthet abban, hogy ne magyarázatokon keresztül éljék át ezeket az érzéseket.

Kiindulhatunk a magyar zászló színeiből (és mi így teszünk évek óta). Első nap a piros színé. Mindenki piros ruhában jön, piros tárgyakat hoz, pirost keresünk egész nap mindenhol és közben beszélgetünk arról, hogy milyen érzéseket kelt ez a szín bennünk és ha elhiszitek, ha nem a nap végére valahogy többet tudunk már arról, hogy mit is jelent az, hogy erő. Már nemcsak az az erős, aki legyőzi a másikat, hanem az is, aki saját félelmeit képes leküzdeni. Második nap a fehéré, a harmadik a zöldé és a negyedik nap végre ott van a piros, fehér, zöld teljes egéyzében. Az előző napokban gyűjtött tárgyak, alkotások csoportosításával, összerendezésével kialakul a zászló és a kokárda is, melyek újabb és újabb tevékenységekhez adnak ötleteket.

A gyerekekhez azt hiszem, hogy legkönnyebb azonban a csatákon, huszárokon, lovakon keresztül közel hozni ezt az ünnepet, ezért most következzenek az ezekkel kapcsolatos ötletek:

Lovak barkácsolása: hajtogatva

Zokniból:

PET palackból:

Gurigából:

Huszárok:

Hajtogatott:

Huszárcsákó:


Mondókák, versek:

"Volt egyszer egy katona,

Annak volt egy falova,

Nem volt a ló zabfaló.

Csupán csak egy hintaló"

 

"Mecc, mecc katona,

Ketten ülünk egy lóra.

A huszárok így repülnek, úgy repülnek, zsupsz!"

 

"Lovon járok huszár lettem.

A fejemre csákót tettem.

Feszül rajtam nadrág, mente,

Nincs is szebb a regimentben."

 

Sarkady Sándor: Fel!

Itt az óra, itt az óra,

Aki vitéz fel a lóra!

Rajta vagyok, rajta máris

Vitéz volt a nagyapám is!

 

Juhász Magdolna: Jön egy katona /részlet/

Nézd, ott jön egy katona,

Hetykén áll a bajusza,

Tiszteleg, tiszteleg,

Arca komoly nem nevet!

 

Mesék:

Wass Albert: A medve és a huszár

Móra Ferenc: Milyen a magyar huszár?

Tordon Ákos: a mézeskalács huszár

Mátyás király és a huszár

A huszár és a szolgáló

 

Könyvajánló:

Kisfilmek a YouTubon:

Magyar huszárok kb. 7 perc

Hagyományőző huszárok kb. 5 perc

És, hogy a lányok se maradjanak ki: párta készítése

Játék ötletek:

- Adj király katonát!

- Kié a zászló? (futóverseny)

- Lovacskázás (futóverseny párban)

- Várfoglaló (Mókus, mókus ki a házból játék változata)

- Várostrom (célbadobás kislabdával konzervdoboz "várra")

Befejezésül:



A ráadás ötlet: kokárda sütemény (Kókusztekercs egy kis ételfestékkel színezve):

Szép hetet Mindenkinek!